Szamos, 1913. április (45. évfolyam, 74-99. szám)
1913-04-19 / 90. szám
SZAm. warnmot Negyvenötödik évfolyam. Szatmér, t9t3. Ml 90 POLITIKAI NAPILAP. ŰCMt!)SmaMIRaiMMIRIIK<IIIM««IIMMIIMMII Ml ••■■■■ Vármegyék és a jegyzők. A megélhetési viszonyok súlyos volta, az egész vonalon érezhető drágaság már évek óta harcba szólitja a magyar községi és körjegyzők egyetemét anyagi helyzetüknek megjavítása érdekében. Évek óta állandóan az állam pénzügyi helyzete nem engedte meg a fizetés- rendezést; újabban pedig a jegyzők államosítása, esetleg a községi törvény revíziója keretében óhajtanak az anyagiakról is gondoskodni. A jegyző, különösen az 1000 koronával javadalmazott jegyző pedig csendes megnyugvással, váltakozó érzelmekkel veszi tudomásul a felszínre kerülő rendezési módozatok sokféleségét s a tolyton szaporodó munkahalmazattól megterhelten a jobb jövő reményében, családjával együtt édes ígéretekkel táplálkozik (rendes napi koszt helyett^, más szóval nyomorog, Mert most már mindenki tisztában lehet azon téves felfogással, hogy az annyira hangoztatott jég, zői mellékjövedelem a legkevébé sem számbavehető. Már pedig 1600, illetve 1000 korona jövedelemből a nélkülözésekhez szokott jegyző sem élhet meg. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a jegyző a falu társadalmi és kulturális életének vezetésére van hivatva. Másrészt — legyünk őszinték — falun majdnem olyan drága a megélhetés, mint bármely nagy városban. Több vármegyei törvényhatóság már maga is belátja, hogy ezen állapotok tarthatatlanok s mert a kormányok ígéretének beváltására rövid időn belül aligha lehet kilátás: a legnagyobb jóakarattal úgy oldja meg a jegyzők súlyos anyagi helyzetének rendezését, hogy a jegyzők és segédjegyzők fizetését 25—30 százalékkal felemeli s ezen íizetéskiegé- szitésnek kiutalására a községeket határozatiig utasítja. Az ideiglenes rendezésnek ezen módja feltétlenül méltányos, sőt a legnagyobb mértékben igazságos is. Jól tudjuk, hogy a mostani súlyos politikai viszonyok, valamint a folyton emelkedő állami kiadások miatt néhány milliót igénylő fizetésrendezés az állam részéről ezidő szerint nehézségekbe ütközik. De viszont, a községek aligha éreznék a községi pótadóban mutatkozó 400—800 korona többletet; annál is kevésbé, mert köztudomású, hogy a fóldmives-osztály jelenleg a legkedvezőbb helyzetben van. A meglehetősen alacsony értelmi színvonalon álló községi képviselőtestületek azonbau nem tudják mérlegelni a drágaság okozta súlyos helyzetet s igy természetesen — a régi hagyományokhoz híven — ridegen elzárkóznak az esetleges fizetésemelést célzó kérelmek teljesítésétől. így tehát teljesen érthető, hogy az anyagi gondok miatt szorongatott jegyzők elviselhetetlen helyzetükben a magasabb intelligenciával biró vármegyei törvényhatóságok támogatására szorulnak. A vármegyék pedig bizonyára szintén sietnek magukévá tenni a jegyzők ügyét s a sürgős intézkedést igénylő ügyben elöljáró vármegyei törvényhatóságok nemes példáját követik is. A kérelem teljesítése esetén a községek sanyargatott munkásai némileg megmenekülnek az anyagi gondok okozta küzdelemtől s ennek folytán — mint eddig is, — fokozott mértékben minden törekvésükkel, teljes odaadással azon lesznek, hogy a vezetésükre bizott községek érdekeit hathatós módon előmozdítsák, a községek felvirágoztatását célirányosan elősegítsék és a községi lakások jólétét eredményesen biztosítsák. % Jaezkovics vikárius és az oláh zendülés. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 18. Pár nappal ezelőtt a Szamos hasábjain részletesen beszámoltunk arról az incidensről, amely Jaezkovics Mihály püspöki vikáriussal történt iskolalátogatási kőrútján. Ennek a minden részletében jól ös- mert skandalumnak kiegészítéséül a következő érdekes adatokat fcözlik velünk Debrecenből : Az eddig ismeretes híresztelések szerint Jaezkovics Mihály hajdudorogi görög katolikus püspöki helynököt csupán a szaí- mármegyei községekben érte bántalmazás és sértő inzultus, ellenben arról nem érkezett tudósítás, vájjon a biharmegyei községekben minő fogadtatásra talált. Az uj püspökséghez ugyan is 42 paróehiát kapcsoltak be a nagyváradi görög katholikus püspökség területéből s ezek között szerepelnek a következő biharmegyei községek : Ermihályfalva, Érkenéz, Ervasad, Érselind, Nagyiéta, Pocsaj és Bagamér. Most teljesen jól értesült forrásból számolhatunk be arról, hogy Jaezkovics Mihály egyik biharme gyei községben, Pocsajon is látogatást tett s ha itt inzultus nem is érte, de az megtörtént, hogy a pocsaji görög katholikus iskolaszék formálisan kiiessékelte a vikáriust. Jaezkovics Mihály püspöki helynök iskola látogatás céljából ment Pocsajra. A pocsaji románok a leghidegebb magatartást tanúsították a főpappal szemben és éppen, hogy eltűrték, hogy végighallgassa a bitközség iskolájában az előadást. Az iskolai vizit után a püspöki helynök szokás szerint ősz- szebivatta az iskolaszéket, hogy tapasztalatait elmondja. Itt az iskolaszéken azután szemtöl-szembe keltek ki a tagok a püspöki helynök és az uj görög katolikus püspökség ellen. Azt mondták a püspöki hely- nöknok, hogy ők minden közösséget megtagadnak az uj püspökséggel, a püspököt egyházi uraknak el nem ismerik, felhívják tehát a helynököt, hogy oz az első és utolsó látogatása legyen, többé a községbe a lábát be ne tegye. Heves és izgalmas vita volt a pocsaji iskolaszékben a bárdolatlan kitessókelós után, sőt az iskolaszék még más utón is kifejezést adott gyűlöletének a vikáriussal szemben. Egyházi szokás ugyanis, hogy a tanügyi látogatásnál az egyházközség megfizeti a látogató iskol*felügyelő főpap útiköltségét és kilométerpénzét. Nos: a pocsajiak, amikor Jaczkovicz Mihály távozása előtt ezt felemlítette, az útiköltség kifizetését kereken megtagadták, azzal az indokolással, hogy ök nem hívták a vikáriust, nem is hajlandók tehát ennek a szokásos kötelezettségnek eleget tenni. Ez az egy eset is bizonyítja, hogy Biharmegye falvaiban is alaposan kioktatták már a népet, hogy a törvényesen megállapított uj püspökséggel szemben miként viselkedjék. Előrelátható tehát, hogy Jaezkovics Mihály újabb utjánál Biharmegyóben is szükséges lesz a hatósági asszisztencia. Az uj püspökség keretébe tartozó ba- gamériek más eszközzel vonják ki magukat a behódolástól. Bagamérböl több kérvény érkezett már Rsdu Demeter dr. nagyváradi görög katholikus püspökhöz, hogy át akarnak térni a római [katholikus egyház kebelébe. Azzal indokolják ezt, hogy úgyis a ró* mai katolikus templomba járnak és igy most az áttérés csak formai. Érdekes azonban, hogy a nagyváradi püspökség az elválasztott községek híveinek ügyelne bele sem szól, hanem illetékesség indokából megjegyzés nélkül átteszi Papp Antal munkácsi püspökhöz. Ezzel is azt akarja valószínűleg dokumentálni, hogy régi paróchiával minden összeköttetést meg szakított és igy semmi része nincs abban a szégyenletes eljárásban, amellyel a felbujtegatott nép a hajdudorogi vikáriust fogadta. Április SZOMBAT Timon vt. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által mmmmmmmaammmmmmm Hájtájer Pál ruhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár. Jelen ©ss&muals; 6 oldal terjedelmű.
