Szamos, 1913. március (45. évfolyam, 50-73. szám)

1913-03-30 / 73. szám

2 oldal. SZAMOS (1913. március 30) 73. szám vet, ez rombolt le sok olyan illúziót, ami nélkül nincs is célja az életnek. A politikai példák durvították el az emberek jogérzé­két, igazságszeróteét, törvény tiszteletét, a politika rabolta el biztonsági érzésünket, hogy az állam szárnyai alatt nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket. Itt nem lehet nyűgöd an aludni, itt nem érdemes dolgozni, itt nem lehet tisztességes utón boldogulni, itt vagy hozzá kell zülleni a politikától el­rothasztott állapotokhoz, vagy ki kell ván­dorolni valami dorék, komoly európai vi­dékre, ahol becsületes és hozzánk képest úri dolgok folynak, ahol a mi sanyarú vi­szonyainkhoz képest Eldorádó az élet, pél­dául Montenegróba. Amerikai férfi cipők Injánál 11 korona A tudomány mai álláspontja szerint bebizonyithatóan az Odol a legjobb szer a száj — és a fogak ápolására. Ára: nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 k. Az Iparos Olvasókör és Iparos Otthon egyesülése. Szatmár, március 30. Ma délután tartja az Iparos Olvasó­kör rendkívüli közgyűlését az Iparos Ott­honnal való egyesülés elhatározása cél­jából. A szavazás alá bocsátandó határozati javaslat a következő : Az Iparos Olvasókör őszinte örömmel tapasztalja az Iparos Otthonnak a város egész társadalmára gyakorolt jótékony ha­tását, de különösen méltányolja és melegen üdvözli az iparos- közönség egyesítésére irányuló törekvését, mert teljesen átérzi, minő erő rejlik a számánál fogva is legje­lentékenyebb társadalmi osztálynak, az ipa­rosoknak tömörülésében és közéleti ténye zővé fejlődésében. Ennek a céltudatos működésnek ked­vező hatása az egyes tagokra éppúgy, mint az iparosok egyetemére előrelátható és két­ségbe nem vonható. Ez a hatú3 az egyes iparosok értelmi világának, fejlődésében, független gondolkozásának megizmosodásá­ban ős öntudatra ébredésében, valamint anyagi jólétének fokozásában nyilvánul, az iparos osztálynak pedig tekintélyt, tiszteié tét és megbecsülést szerez, amely tömörített egységben a haza és a város mindenkor megbízható támaszt nyer. E nemes törekvések fontosságától át­hatva az Iparos Olvasókör közgyűlése lel­kesedéssel elhatározza, hogy a kifejtett ma­gasztos célok érdekében lemond különállá­sáról és az Iparos Otthonnal egyesül. Eddig a javaslat. Az Iparos Otthon a maga részéről pedig előzetesen elhatározta, hogy az olvasókör alapitó és rendes tag­jainak jogait tiszteletben tartja, tagsági dijukat föl nem emeli, sz olvasókör 25 éves fenállását illő fénnyel megüli s a 48-as kör részére is készségesen átengedi helyiségeit. ecsedilóp költözik. Viztárolás a Város határában,. — Saját tudósítónktól — Szatmár, március 29. Megírtuk, hogy az ecsediiáp lecsapoló- táudiat a keleti csatornának a felső vizek­től való mentesítése céljából tervet dolgoz­tatott ki, amely most van közszemlére ki­téve és amely terv ellen valamennyi érde­kelt tiltakozik. A tervekre vonatkozó észrevételek el­készültek, azokat az érdekeltek aláírták és Szatmárvármegye a':spánjához juttatják, azzal a kéréssel, hogy a vizjogi engedélyt a társulattól tagadja meg. Az észrevételek tónusa egészen ko­moly és súlyos érvekkel dönti meg a ter­vezett munkálatot, amely a nagy vizekből származó káros következményeket egyálta­lán nőm küszöböli ki, hanem csak arra jé, hogy a vizet a jelenlegi területről a szat- már-madarászi határra tegye át Szociális szempontok. Nem szól azonban az érdekeltek til­takozó irata a munkálat elmaradhatlan szo­ciális következményeiről. Gondolt-e az ecsediiúp-lecsapolótár sulat arra, hogy a tervezett tároló modence és völgyzáró mü által előidézett első kiön­tés alkalmával a szomszédos községek la­kossága nem fogja tétlenül nézni, mint teszi tönkre a viz vetését, kaszállóját és legelőjét? Számot vetette csak egyszer is azzal, mit jelent az: egy község virágzó állattenyésztését 8—10 nap alatt tönkre­tenni ? Mindenki tudja, csak az ecsedüáp- lecsapolóíársulat ne tudná, hogy a kor­mány az állattenyésztés fejlesztésére és legelők felújítására óvenkint milliókat költ ? Joggal kérdjük tehát, szabad-e 1000 hold, vagy ennél is több kaszálló és legelő területet az elárasztás veszélyének állandóan kitenni és több község virágzó állattenyész­tését kockáztatni ? Ki áll jót a létesítendő müvek ép­ségéért, ha a viz a takarmányt és legelőt tönkreteszi ? Hiszen az csaknem bizonyos, hogy a kárvallott nép e müveket fogja te­kinteni a íakarmánymizória okozójának. És ha nem fogja e müveket kímélni és ha szembeszáll a karhatalommal és ha az ár­tatlan vér fog folyni: vájjon vállaija-e az ecsediláp-lecsapoló társulat e következmé­nyekért a felelősséget ? Ezek nincsenek benne ez észrevételek­ben és még valami. Az t. i., hogy kik vol­tak jelen azon a lápi gyűlésen és mennyi­ben voltak érdekelve, akik ezt a vakmerő tervet megszavazták? Talán mindjárt más világításban tűnnék fel az a tervezet, mihelyt kiderülne, kiknek áll érdekében annak kivitele. A vizraktdrozds költségei. Az észrevételekből megállapítható, hogy a társulati igazgató főmérnök először 86 000 koronában irányozta elő a vizrak- tározás és völgyzáró mü költségét, a kőt hónappal később készített tervezet szerint már 112.714 korona költséget vesz fel, noha az egységárakat szembetűnően ala­csonyan számította. Ilyenformán nem lesz meglepetés, ha a kivitel 150 000 koronán felüli költséget emészt, ami azután még azért sem mond­ható olcsó megoldásnak, mert az átterelt nagy vízzel a szomszéd birtokosokat fenye­gető veszély egyáltalában nincs kiküszö­bölve s a körülbelül 2C0.O00 koronába ke rülő végleges megoldással (a keleti csatorna kiszélesítésével és a Szamosnál átemelő telep létesítésével) szemben 50.000 korona megtakarítása miatt a társulat ős a tározó medence szomszédságában levő birtokosok közt az örökös torzsalkodást" k és pörleke­désnek magvait elhinteni igazán kár lenne. A költségvetésnek egyéb lényeges hibái is vannak. A völgyzáró gát alapterületéért hol- dankint 480 knrona kártalanítást számit, a töltés és útépítéshez szükséges területért

Next

/
Oldalképek
Tartalom