Szamos, 1913. március (45. évfolyam, 50-73. szám)

1913-03-23 / 69. szám

6 oldal. SZAMOS (1913. március 23.) 69. szám HÍREK flU otvotofi végre-valahára rátették a kezüket a saját helyzetük pulzusára is és egy kávéskanállal beadtak a szociálizmus gyógyító cseppjeiből a nagyközönség• nek, talán ettől, hogy meggyógyuljon az ő helyzetük. Engedjék meg egészségünk, illetve betegségünk kiváló őrei, ha elálmél- kodom rajta: miért csak most jöttek rá arra, hogy az orvosi mesterség nem jótékonysági intézmény, csak úgy néz ki és hogy az orvosi tudomány nem potya, akinek drága az egész­sége, fizessen érte. Az orvosi honorárium eddig a két tyúktojás és a bárói méltóság között lavírozott, de megesett az is, hogy a beteg gavallériája a bűnvádi feljelen­tésben állapodott meg. A jó vidéken, ahol szeretik a szolgáltatásokat in natura leróni, két tojást vagy egy- egy csirkét áldozott a saját becses egészsége oltárán az orvosdoktor ja vára, odafenni a fővárosban egyre- másra bárósitják az orvosokat, akik nek csirkéjük van már elegendő s valóban nem tudom, ha receptet ira tok a náthám ellen — persze potyára — vájjon nem e a holnapi hivatalos lap bárójától kérdezem meg, hogy: mivel tartozom ? Viszont az sem bizo nyos, hogy nem a saját hivatalos la­pomban logok e szenzációt írni az összes gyógy tudomány ok tudoráról, mint elvetemedett fenevadról, aki megtagadta a gyors orvosi segélyt egy szenvedőtől és vonakodott éjnek idején egy előrehaladott tyúkszem fáj őshöz kiszekerezni Zsadányba. Csodálatos dolog, hogy az orvosok csak most jutnak arra a gondolatra, hogy a saját helyzetüket orvosolják, most, amikor az ő nemtörődömségük — vagy nevezzük önzetlenségnek — már már azt a meggyőződést kezdték megérlelni a világban, *ogy azt ők maguk is potyán a k. Hiszen nem mondok el uj anekdó tát, de mindenesetre jellemzőt mondok, mikor felelevenítem a lőcsei kalendá riumnak vagy valamelyik vele egy korú forrásnak az orvosi anekdotáját, amelyben az orvost éjnek idején ki viszik a hetedik határba egy olyan beteghez, akin a Luna kénes ásvány­víz is segíthetett volna. Fizetésről persze csak negative volt szó, hogy: majd máskor. Az adomabeli orvos azonban már sejditett valamit a szó ciálizmushoz és a beteg állapotához mért tapintatossággal vetette szemére, hogy fizetés nélkül talán még sem illik kiráncigálni az orvost a vacka ból ilyen csekélységért. — Hja, kérem, nekem drága az egészségem, én nem sajnálok magam tói semmit. Csodálatos, hogy az orvosok ilyen sokáig tespedtek és nem tettek sem­mit. Alikor már szállóige, ha megkér dezi az ember a barátjától: hogy vagy, hogy vagy? — akkor a barát azt feleli rá, hogy: megmondom öt koronáért. Akkor, mikor az emberek saját magukról sem mondják meg in­gyen, hogy, hogy vannak, akkor az orvos ingyen legyen köteles meg mondani. Hiszen mindnyájan rászoktunk már, hogy ha bemegyünk a kávé házba, ahova velünk együtt a gya nutlan orvos is azzal megy be, hogy ha már rendelnie kell, hát rendel ma­gának egy feketekávét, — akkor a barátságos beszélgetés örve alatt or vosi tanácsokat zsaroljanak ki tőlük és az ők keservesen beszerzett orvosi tudományukból apró, sohamegnem- adóm kölcsönöket pumpoljanak azok, akik még betegek is potyára szeretnek lenni. Kissé álszemérmesnek látszik ugyan a dolog, hogy a szatmári or­vosok abban a határozatban, amely a Szamos más helyén olvasható, ostyába burkolják teljesen jogos kívánságukat, a melylyel felléphetnének követelés formájában is és hangsúlyozzák, hogy nem „önöseku az érdekek, amelyek vezetik őket. Dehogy nem önösek ! És miért is ne lennének önösek ? Miért ne lennének önösek éppen az orvosok ? Miért lehet önös, amikor nekem pénz értéküt ad, az ügyvéd, a bankár, a kereskedő, a pék, a mészáros, de még a pap is, miért hajolhatik a keze még a szentnek is magafelé, csak éppen az orvos mentse meg az életemet ön zetlenül — vagy legyen az ő szójárá suk szerint: öntelenül. Hol van az megírva, hogy az orvos ingyen végezte el az egyeteme■, hogy ingyen lakik, hogy potyára szaladgál és ingyért ugrik ki az ágyból akkor, mi­kor más ember alszik, hogy az el nyerendő aróság reményében köteles megszüntetni a jajgató szenvedő ember fog és más fájását ? Nem, doktor urak, ha Önök nem lesznek önösek ha önök nem önöznek, akkor nem lesz semmi foganatja en nek a bölcs és praktikus határo zatnak. Úgy járnak véle, mint valamelyik professzornak — talán a világhírű Kochnak — a tanítványai, akiket a professzor arra oktatott, hogy a jó orvosnak két tulajdonságra van szűk. sége, arra. hogy undorát le tudja küzdeni és hogy jó megfigyelő le­gyen. Ennek próbáját teendő, a pro fesz- szór behozatott egy edényben valami csúnya dolgot, amivel az orvosnak igen gyakran van találkozása. Belé- 'tóttá az ujját és utána megnyalta. A tanítványok szinte kéjesen ■ .nálták utána a produkciót, szinte könyökig túloztak. Mikor aztán mind megcsinálta, akkor felállott a pro­fesszor : — Uraim, konstatálom, hogy az orvosi működésnek első főkelléke : hogy az undorokat le tudják győzni, kétségtelenül jelen van Önöknél. Egy­úttal konstatálom azonban azt is, hogy a második főkellék: a megfigyelés mindnyájuknál hiányzik. Mert, ha nem hiányzana,akkor észrevették volna, hogy én bemártottam ugyan a középső ujjamat, de a számba a mutatóujjamat vettem. Ha már a szatmári orvosok bele mártották az ujjúkat abba a natura liába, amely nem lehet turpis, mert abból élünk, vétessék a szájába a nagyközönségnek, mert ahhoz, hogy ők megélhessenek, nemcsak önzetlen határozatok kellenek. Kell a határo­zat is, de kell a határozatnak a prak tizálása is. (4) Lapunk legközelebbi száma csü­törtökön reggel jelenik meg. Sstenitiszteletelt- A szatmári református templomban. Vasárnap, husvót első napján d. e. 10 órakor dr. Kováts István lelkész prédikál és úrvacsorái ágendát mond, d. u. 3 órakor Sarkadi Nagy József s. lelkész prédikál, hétfőn d. e. 10 órakorSarkadi Nagy József prédikál, Vincze Elek urvacorai ágendát mond, d. u. 3 órakor Vineze Elek prédikál. A külteleki, Zsadányi-uti iskolában'husvót első napján este 6 órakor Sarkadi Nagy József prédikál. A róm. kath. székesegyházban, husvét ünnepe, 9 órakor püspöki sz. mise sz. beszéddel és pápai áldással. Á zárda templomában csütötöktől kezdő­dően másodnapjáig minennap 8 órakor énekes mise. Esküvő. Rezgonyi Lajos lapunk hir- detéstördfiője holnap délután tartja eskü­vőjét özv. Szűcs Imrénó leányával, Ilon­kával. Esküvő, Horváth János, agyőri Royal 8«álló üzletvezetője hétfőn délben tartja es­küvőjét Pongrácz Erzsikével, Pongrácz La­jos a »Szatmári Társaskör“ bérlőjének leá­nyával. Házasság. Szőke Béla, az Első ma­gyar általános biztosító társaság debreceni titkára kedden tartja esküvőjét Nagy Margit urieánynyal Debrecenben. Kinevezés. Witt László debreceni Ítélőtáblái bírót őfelsége a kir. kúriához nevezte ki. Kirendelés. Az igazságügyminiszter Kiss Lajos halmii kir. járáshirósági jegyzőt a halmii kir. járásbróság mellett alkalma­zott ügyészségi megbízottnak állandó helyet­tesévé rendelte ki. Teaestély. A Női Biblia-Kör április 6 án, vasárnap délután 5 órakor rendezi ebben az iskolai évben utolsó teaestélyót a ref. nőiskola tornacsarnokában. Ennek a teaestélynek a programmja az eddigieknél is szebbnek ígérkezik. A rendezőség ebből az aikálómból nem bocsát ki több jegyet, mint shány ülőhely lesz az asztalok mellett, miért is ezen az utón is kéri a résztvermi szándékozókat, hogy jegyeiket előre váltsák meg, illetve jegyezzék elő a leikószi hiva­talban. Eljegyzés. Chobodiezky Alajos iglói tanítóképző intézeti tanár eljegyezte, N*gy~ somkuton Daray Margit iglói polg. isko ai tanítónőt, Hámon Róbert pápoi kamarás, püspöki irodaigazgató unokahugát. Orgonahangverseny. A szatmári re­formátus temp!ómban május 1 én, Á dozó- csütörtökön déiután 3 órakor nagyszabású orgonahangverjeny lesz. A városunk tekin­télyes zenebarátaiból álló előkészítő bizott­ság a naposban beszélte meg a minden te­kintetben nagyarányúnak Ígérkező hangver­seny részleteit s az a kívánság érlelődött meg körökben, hogy évről-évre meg kell ismételni ezeket a lélekemelő templomi hangversenyeket. Jótékonyság. Szabó Giziké 2 koronát juttatott hozzánk a hét gyermekévei öive- gyen, támasz nélkül maradt Dirabánt Györgyné részére. A Kér. Ifjúsági Egyesület hu*vét vasárnapján nem tart összejövetelt. A leg­közelebbi összejövetel a következő vasárnap: március 30 án délután 5 órakor lesz az Iparos Otthon emeleti olvasótermében. Palesztina est. A Szatmári Ci­onista Egyesület mára hirdetett Palesztina estéjének itt adjuk a részletes műsorát. 1. Megnyitó. 2. E őadás Palesztináról, vetí­tett kópekkek tartja Feldman Ernő. 3. Hé­ber énekek és szavalatok, előadják „Szofo Chajo“ héber nyelviskola növendékei. 4. Beszéd. Tartja dr. Korngrün Fülöp, a Ci­onista világszervezet központi titkára Ber­linből. 5. Beszéd. Tartja dr. Schönfeld József, a „Zsidó Szemle“ szerkesztője Bu­dapestről. 6. Zárszó. Jegyárak: Páholyülés K 1.50, fentartott hely 1.20, elsőhely 80 fillér, második hely ölvén fillér. Felülfize- téseket — tekintettel a jótókonycólra — köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a. Cionista Egyesület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom