Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-02 / 27. szám

2 oldal. SZAMOS (1913. február 2.) 27. mám A nyomorgók. A város szegényei. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, február 1. Reggel hét óra tájban, csikorgó hi­degben, amikor még alig ébredt fel az utca fáradt népe, rongyos gárdához hasonló em­bercsoport vonult végig a Deák téren. Asz- szonyok, leányok, emberek, gyermekek, a társadalom legalsó rétegük minden faja, alkották a csoportot. Amerre a had elvo nult, mindenfelé megbámulták. Hangos tár gyalásuk felverte az utca ébredező csend­jét, amelybe egy-két munkába siető em­ber kiabálása vegyült. Amint a rongyos társaság a rendőr­kapitánysági épület elé ért, hirtelen meg­állóit, majd befordult a rendőrségre. Dideregve állott meg a rendőrségi udvaron. Egy pillanatig, mig kipihenték az ut okozta fáradtságot, elhallgatott a be­széd, mindenki meredten bámult egy ablak felé, amely mögött két ur mozgó alakja tűnt elő. Mindez egy pillanatig tart. Azután újból felvették a beszéd fonalát. Keserű panasszal telt szavak kóvályogtak a leve­gőben, nehéz bánattal telt sóhajok röp­pentek el az ajkakról. A város szegényei voltak ezek, a vá­ros gyámoltjai jöttek el most fehruár 1-ón a rendőrségre, hogy felvegyék a havi rendes segélyüket és hogy oda tárják keservüket, nyomorukat a jótékony urak elé, megmu­tassák elsatnyult vértelen testüket, horpadt mellüket, beesett szemüket, sáppadt arcu­kat, amely nyomósán igazolja: itt nem hazudik a nyomor. Nyolcat üt az óra. A tárgyalás egy szerre megszakad. Hivatalos urak tünne- fel a rendőrség sárga épületében. Még nem hangzott el az óra utolsó hangja, amikor egyszerre egy hang süvít végig a tömegen. — Kezdődik a segélyosztás 1 Erre ideges mozgolódás támad. Las­san, fázósan szedik elő a város s egényei Írásaikat, amely arról tanúskodik, hogy Nagy Péter, vagy Kovács Pál, ahogy hiv­A hétről. Irta: Dénes Sándor. z első magyar általános hitközsé­genként való titokzatos szavazati magánjog — mert érdekelt és ambiciózus körökben igy is nevezik — tehát ennek az érdekében lefolytatandó első magyar álta­lános köz- és hitközségenként való, de nem titokzatos sztrájk jegyében folyt le az el­múlt hót. A szociáüsták országos nagygyűlése elvben kimondotta az úgynevezett tömeg sztrájkot, de foganatosítását elhalasztotta. A polgárság pedig elszántan, de hidegvérétől remegve várja, hogy bekövetkezzék a tö­megsztrájk és sztrájkoljon a tömeg. A szatmári ügyvédek közt meg — akik között sok most a csödíömeggondnok — valóságos pánik van amiatt, hogy vájjon a csődgondnokságuk alatt álló tömeg is részt vesz-ó a tömegsztrájkban? lyiozgalom iodult meg aziránt is, hogy a sztrájk terjedjen ki a tu­dományra is. Az egyetemi hallgatóság meg­ják az illetőt, tényleg rá van utalva a vá­ros segélyére. Azután az imádott bálvány, a pénz csörgésének hangja vegyült a néma csendbe: oda adták az első segélyezettnek a nyomor diját. Kováos Péter. Egy elaggott vén ag­gastyán lép a segélyosztók elé. Egyik lába hiányzik, egy összetákolt mankóra támasz­kodik. Rongyos kabátján két érdemrend, állítólag elveszett lábának jutalma. Reszketve áll meg a hivatalos urak előtt. Oda adja az összegyürött írást, azu tón hangosan kezdi elsírni panaszát, amely­ben hetven keserves óv nyomora van elmondva. Sohasem volt jómódja — mondja. Szüleit még gyermekkorában elvesztette. Fiatal korában két keze munkájából élt. Már nősember volt, amikor elvitték a boszniai háborúba. Mig ő a boszniai hatá­ron vérét hullatta a hazáért, azalatt a fe­lesége otthon más ember karjaiba dobta magát. Nyomorékon jött haza. Akkor már nem élt a felesége. Más világra vitte a bü nős szerelem. Egy ideig a vásárosoknál dolgozott. Az idő folyamán azonban onnan is kiöre­gedett. Most koldulásból és a város segé­lyéből él. Még ömlik ki száján a panaszos sző, amikor kezébe adják a városi segélyt. Az öreg harcos hálálkodva rejti el a pénzt s azzal lassan vonul el a segályosztó bizottság elől. Az élet mélységes rejtekóből, ott, ahol a posvány és a fertő találkozik az ut- szóli szerelemmel, való ez az eset. A fő hőse egy alig nyolc éves leány, siránkozva, didergő tagokkal áll meg a könyörület em­berei előtt. Piros perkál ruha fedi testét, lábán rongyos czipö. Ö is oda adja írását. Azután gyengén, fuldokolva adja elő. Édes anyja meghslt, atyja, aki való­ságos rabja az alkoholnak, elakarta adni, majd bűnös szerelemre akarta kényszerí­teni. ő azonban ellent állott. Becsülete, önérzete felvette a harcot az alkoholos apa becstelenségével s naponta vívja vele a leg ádázabb harcot, addig, amig meg nem tö­rik az akaratereje. pendítette a diáksztrájk eszméjét. Hogy a sztrájk tartama alatt nem engedik be fe­jükbe a tudományt, nem hallga já^ az elő­adásokat és ezzel gyakorolnak majd presz sziót a magyar kormányra, amely ám lássa, hogy mit tud csinálni, ha az alma mater fiai kimondják a tudomány éhségsztrájkját. Csak az egyetem öreg tanárai, meg nehány tapasztaltabb atya mosolyog cini­kusan : — A sztrájk alatt a diákság nem fog járni az egyetemre. Érdekes. Hát eddig járt ? É s még egyszer a Krüger doktor Nagyváradról. Múlt heti szereplése az Oltáregyesület estéjén eszembe juttatja a Cecil egyesület tavalyi szent délutánját, amelyen Zboray Miklós orsz. képviselő tar tott olyan fulminans beszédet, hogy hilla tára jómagam is majdnem antisemita lettem tőle. Szép beszéd volt, azt meg kell adni, csak úgy csöpögött belőle a tiszteletreméltó szent meggyőződés. Nem sokkal aztán Budapesten jártam és a Fészek-körben vacsoráztam egy nagy asztalnál. Az asztalfőn Zboray Miklós ült. Az urak és körülötte állók ámulv hallgatják a kisleány elbeszélését, feljegyzi* a nevét, azután odaadják neki is a segélyt* A becstelenség gyermeke piszkos ken­dőjébe gyűri a pénzt, azután átengedi a helyét egy másiknak. | Ezt a leányt, ha lehet megmentik. Sablonos a többi panasz. Egyenkint jönnek a nyomor fiai. Mindenik elsorolja a baját, panaszát. Dólfelé járt már az idő, amikor elosz­lott a tömeg. Mikor megszólalt a déli ha­rangszó, egy lőlek sem volt már az udvar­ban, elszéledt a rongyos had a szél rózsa minden irányában. Boros Imre. 0 $ Vérszegények, fáradtak, gyengék, idegesek szed­jenek Brünn-fóle vas-mangan-pep- ton elixirt. Kellemes izénél fogva gyermekeknek különösen alkalmas. Használati utasítás: orvosi rende­lés szerint. Ára 2 kor. üvegenként. Gyomorbajosok­ö rendbehozza összetételű nak pár nap alatt gyomrát a kiváló „REGULATIN" emésztőpor. Tökéletesen pótolja a különböző keserüvizeket. Különösen ajánlható :: állandó székrekedés esetében. :: Ára 2 kor. Próbadoboz 1.20 kor. Törvényesen védve. — Készítő: Brúnn Sándor gyógyszerész Szatmár, „MEGVÁLTÓ“ gyógyszertár. HÖLG YFODKÁ SZ-TEREM ! 1 BALOGH női manicür és villamos szép­ségápolási-terme a „PANNÓNIA“ szállo­dában. — Állandó hajkiállitáa. Mellette jobbról Kálnoki Izidor, balról Bródy Sándor és folytatólag tovább egy zsidó, egy izraelita, sehol semmi másval- lásu. Szatmárról is szó került és Zboray kacagva jegyezte meg : — Most jártam Szatmáron, nemrégi­ben egy klerikális gyűlésen. Te Izidor — fordult Kálnokihoz — hallottad volna, mi­csoda beszédet vágtam ki nekik, megettem az összes zsidókat, a kongregációsok csak ugy„bódultak belé. így néz ki, mikor a Krüger de ük eljönnek hozzánk másvallásut enni. R égen volt akkora sikere színdarab­nak nemcsak a szatmári, de dáki színpadon is, mint tegnap este A faun­nak. A társulatnak — úgyszólván — leg­fiatalabb tagja, Endrey Jenő valóságos fu- rorét keltett A faun alakításával. Nem fog megharagudni a fiatal mű­vész, hiszen nem mi fedezzük fel, észrevette a színházban más is, hogy mindkét kézen csak négy ujja van. De meg ez a művészek sorsa, hogy a közönség betolakodik az in­tim dolgaikba is. Sa.cn ruháinkat (AULÁNÁL SZATMAR, DEÁK-TÉR 21. SZÁM, legelőnyösebben szerezhetjük be § Alkalmi árusítás és az őszi téli idénybö' fennmar adttel- jesen elsőrendű szövetma- ® radékok leszállított árakon Kérem a hölgyközönség szives figyelmét az u) idényre érkezett costüm és naletot szövetekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom