Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-11 / 34. szám
2 oldal. SZAMOS (1913. február 11.) 34. szám Csataldzsai ütközetek. Szófia, febr. 10. A törökök tegnap megkezdték az offen- zivát Bulairnál. Elkeseredett ütközet keletke zett, mely délután 3 óráig tartott. A bolgár csapatok erélyes támadásba mentek át, visszaverték a törököket. Tőrök részen hat hadosztály vett részt az előnyomulásban. A bolgár csapatok nem tágítottak helyükről. A sötétség beálltával az ellenség kísérletet tett Charköj vidékén csapatok partraszálli- tására, ahol 20 hadihajó jelent meg. Alig kezdték meg azonban a partraszállitást, mikor a bolgárok máris megtámadták a partraszállitott török gyalogságot és tetemes veszteségeket okoztak nekik. Erre a török hadihajók tengerre szálltak. Drinápoly bombázása nagy sikerrel halad a vég felé. A csataldsai vonalon a törökök minden támadó kísérlete teljes vereséggel végződik. A török flotta vasárnap eredményesen ágyuzta a bolgár erődítéseket a Márványtenger partján, Süivrinól. Nyolc ágyút hátrahagyva, a bolgárok kiürítették ezeket a sáncokat. Szombatról vasárnapra virradó éjjel a török helyőrség harmadszor is kirohant, hogy visszafoglalja az elvesztett hadállásokat Skutaritói keletre, de nagy vaszteséggel kénytelen volt visszavonulni. Hasszán Riza bej elrettentő példa gyanánt sok gyáva katonát a vár udvarán agyonlövetett. A Berliner Tagblatt jelenti Kontan- tinápolyból : Rodostó és egész környéke török kézen van. Novák Lajos főszámvevő 1852—1913. A városi törvényhatósági bizottságnak 1911. évi december 11 ón tartott közgyűlésén, saját kérelmére, negyven évi szolgálat után vonult nyugalomba Novák Lajos főszámvevő. Az utolsó szolgálati évben idegesség kezdte őt megtámadni, amihez lassankiüt több betegség csatlakozott. A múlt év nyarán két hónapot a szaím rhegyi szőlőjében töltött, majd onnan hazajővén, ágyban fekvő beteg lett s közel félévi súlyos szenvedés utáü, a leggondosabb ápolás és gyógykezelés dacára az élők közül tegnap elköl tözött. Novák, mikor a város szolgálatából visszalépett, saját szántából hagyta el a küzdőteret, amelyen negyven éven át különféle hadállásokban, de mindig csüggedet- lenül harcolt a sáncokon. Mikor a várostól eltávozott, dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester kezdésére Csaba Adorján főispán királyi magas kitüntetést kért az érdemes fötisztviseiő részére, de már nincs szüksége annak megérkezésére. A közszeretet az elhunytban olyan férfiúra esett, aki a városi tisztikar jelesei között előkelő helyet töltött be s aki a közélet szolgálatában minden alkalommal eredményes, odaadó és értékos munkásságot teljesített. Tiszteletreméltó pályafutása alatt az egész múltja változatosan szépeu folyt le. Főtulajdonai voltak igazságszeretete, a kiváló eredmények biztosítása, a szorgalmas gazdálkodás és a barátság ápolása. Életrajzi adatait, visszavonulása alkalmából, egész terjedelmében adtuk, most tehát röviden s a legszükségesebbeket közöljük. Novák Lajos született Fehérgyarmaton, 1852-ben. Középiskoláit a szatmári kir. kath. főgimnáziumban végezte. Tiszti és főtiszti minősítését Budapesten, a vizsgáló- bizottságtól külön szerezte meg1872—75. években adótiszt volt Zila- hon és Szatmáron, majd a szatmári illetékkiszabási hivatalhoz számtiszttó nevezték ki. 1876 ban a szatmárnómetii városi adószámvevőségnél számvizsgáló lett. 1880-ban választották itt meg főszámvevőnek; 1886-ban kinevezett főszámvevő lett. Szolgált tehát az államnál 5 évet, a városnál 35 évet. Több éven át vezette a városi számvevőséggel együtt az adóhivatalt és 1887. év végéig a pénztárt. Állása tehát igen terhes munkával és szolgálattal volt összekötve. A tisztviselőknek milleniumi ajándékát, azt ugyanis, hogy az 1896-iki szolgálati évük, mely a millenáris év, nyugdíj szempontjából egy helyett hatnak számittalik, fényesen ö gondolta ki s Boros Bálint akkori követtel a kormánynál elfogadtatta. A városi nyugdíj-intézetben és a tisztviselők fizetésrendezési ügyeiben hathatósan és nemes eredménnyel működött. Megírta a város zárószámadását a legérdekesebb 25 évrői, vagyis 1880-tól 1905 ig, amely munka a legbiztosabb tanúbizonysága az ő sokoldalú és nagyeredményü tevékenységének. A szinügyi-bizottságban és gazdaságiszakbizottságban igen sokat dolgozott, mint a közgyűlésben is. A városi tisztikar és vele együtt a nagyközönség meleg szeretettel ünnepelte őt 1905-ben, főszámvevői 25 évi szolgálata óv fordulóján. Aláirt díszes emlékkönyvvel, értékes ezüst serleggel, 250 teritókü fényes vacsorával, melyen a közönség színe java részt vett és szónoklatokkal tüntették ki őt. A lársadalomnak ügyeit széles körben vezette. A népbank, társaskör, dalegyesület, helyi érdekű vasutak, állami iskolák, Kölcsey- kör és a városi óvoda, amelyekben különböző állásokat viselt, sokat tudnának buzgó működésiről beszólni. A kir. törvényszéknek 31 évig irás- és könyvszakértője volt. , Az elsoröltakköl'kitűnik, hogy Novák Lajos úgy hivatali, mint társadalmi téren sok nagy szolgálatot teljesített. Ezért őt mindenütt kiválóan szerették és ngm fogják sehol sem elfelejteni. Midőn Novák Lajtos a közigazgatás mezejének szélesre taposott útjáról lelépett, kiváló érdemeit teljesen elismerte a város egész közönsége. Sok maradandó nyom fog még a város életéhen hosszú időig látszani, mely szép pályafutásának nagy eredményeire emlékeztet. jFerency János, Városi közgyűlés Szatmár, febr. 10 A város törvényhatósági bizottsága tegnap délután tartotta havi rendes közgyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A napirend nem sokat igórt, azonban néhány tárgy mégis akadt, amely fölkeltette a közgyűlés érdeklődését. Vita azonban egy tárgy körül sem fejlődött ki. Polgármester havi jelentése. Vajay Károly dr. kir. tan. polgármester havi jelentéséből kiemeljük a következő részeket. Mindenekelőtt bejelentem, hogy az elmúlt hó folyamán a közgyűlés határoza tához képest tervezett közkórházunk építéséhez államsegély nyújtása iránti kérelmet a belügyi minisztériumban benyújtottam. Ez alkalommal úgy én, mißt a szintén jelen volt főispán ur szóval is ismételtük a város közönsége segély iránti kérelmét és azon biztató választ kaptuk, hogy Szatmárnémeti azon városok közé tartozik, melyeket a kormány első sorban fog segélyezni kórházuk felépítésénél. Valószínű, hogy a feliratban kért teljes összegű segélybe,: n:m részesülhetünk, de kilátásunk van arra, hogy mindent egybevéve, 750—800.000 korona államsegélyt nyerünk, melyei a maglevő anyagi erőink felhasználásával a tervezett közkórházat megépíthetjük. Más kérdés azonban az, hogy mikor kaphatjuk meg az államsegélyt. Erre nézve az intéző miniszteri szakközegek nem tudtak határozott felvilágosítást nyújtani, mert a betegápolási pótadó felemelésének napirendről levétele mellett számítást sem lehet arra nézve tenni, hogy mikor fog a belügyi tárca a kórházépítésekre előirányzott ösz- szegg3l rendelkezni. Ugyanez alkalommal a honvédelmi miniszlóriumbsn is kérelmeztük, hogy az uj honvéd tüzérség elhelyezése alkalmával legyen a honvédelmi kormányzat városunkra is figyelemmel, azonban sajnálattal kell bejelentenem, hogy a válásé teljesen elutasító volt, amennyiben a felállítandó tüzérség elhelyezése kérdésében 0 felsége jóváhagyásával már a döntés meg történt. A vízvezetéki kutak fúrási munkálatai zavartalanul haladnak előre és a tizedik kút fúrása a napokban befejezést nyert. Viznaü- igazgaíó a csatorna és vízvezetéki csövek elhelyezése cé’jából szükséges próbafúrások u. n. kéraiyukak készítésére az ajánlatokat beszerezte és döntés végeit beterjesztette, ezzel is közelebb jutoítuuk a nagy munkálat kiviteléhez, azonban a rendkívül kedvezőtlen pénzügyi viszonyok mellett előrelátható lag azzal még hosszabb ideig várnunk kell. ' Állandó gondoskodása tárgyát képezi a hatóságnak a szegényügy egységes és végleges rendezése és evégből évek óta tanulmányokat folytat. A városi pénztár 1912. évben 24 896 koronát fizetett ki havi segélyekre és 1282 koronát fordított gyógy- köitségekre. Dacára azonban e tetemes áldozatoknak, a szegényügy nincs elfogadható módon rendezve, ame myiben az elért eredmény a nyújtott nagy áldozatokkal nem áll arányban, mert köztudomású, hogy sok az elláttatlan szegény és a koldulás napirenden van, szóval a nagy áldozat dacára a nyomor kellőképen enyhítve nincs. Ily körülmények között célravezetőnek a szegényügy ellátásának másik módja, t. i. a szegényházi ellátás látszik és a hatóságot hosszú időn keresztül azon eszme vezette, hogy nálunk a siker érdekében a végleges rendezésnél szegényházi ellátás valósítandó meg, azonban hazánk több városában, hol a szegényházi ellátás bevezettetett, újabban ez intézmény is igen sok panaszra adott okot. Meggyőződésem az, hogy a szegény-
