Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-15 / 11. szám
(1918. január 15.) 11. szám. SZAMOS 3. olda. felára. Nem Rátz Péteri, hanem a festményt. Hát persze ez a Rá'z Péter nem az orthodox izraelita hitközség sakterét festette le a táncrendre, ez 6gy modern festő, nem is azt festette ki Horvát és Dingkrevét megszégyenítő művészettel és marktvaini szellemességgel, hogy isten hozott, hanem festőit egy szimbolikus képet. A kép közép ín volt egy szép szál, b rnabörö férfi, kezében evezőlapáttal, mellette pedig egy nimfa, amint megköszöni, za a férfiút. Az egész megkoszoruzási jelenetet pedig körültáncolják az úgynevezett najádok. Ezek a najádok egyébként anno dazu m mai igen jó családból való leánykák voltak, sőt a mythologiáfcan tanítják is őket, csak iskoláik elv: gzésn után nern iratkoztak be a Szegény Gyermekeket Fel ruházó Egyesületbe. így az'án narn viseltek se topánkát, se Elkán* főle prémes bundát, csak úgy iubickohsk a vízben, ahogy az Uc szives volt őket megiorem'eni. Rátz Péter nem akart beleavatkozni a mythologiába és viszont úgy festette meg őket, ahogy az iskolai kortyvoköm Í3 le vannak fotografálva Anyaszülte jelmezben. Ne tessék azonban semmi jóra sem gondolni, meri nem volt azon a képen semmi úgynevezett erotikám. Ne fecsegessük a do:g■>?, nem volt több to lőtt a najádokon, mint a mi lói Vénáson, mint a L okoju csoporton, meg a többi klasszikuson. Á nuditás n m is tűnt fel a képen senkinek, mindenki a művészetet látta benne, igy akart-.« ezt maga Rátz Póler is. Ott lógtak a n' jado’< a Kaszinó falán és várták « mulatság megkezdését, ami pont 9 órára volt jelezve. De — ha már benne vagyok a mv- thologiáben : — alig pergett het i a napóra, herobog a tánctettek színhelyére — miként Jupiter tonuua — a fsn’ebh érintett tanár ur. Mondjuk, hogy —éte/ffy-vel végződik a nave. Derek, csendes öreg ur P. t-nár ur, ne.o viharos, de már lehűlt vérű agglegény, »ki bemenő a terembe. És meglátó ott a mjádo'-at. A harcig kis najádokat, ügy,- amint az Ur megteremtette és az ur megfestette oka1. — P. vagyok, mutatkozott bo nekik illendősa. — Örvendünk, felelték a najádok, mi részben najádok, részben nimfák vagyunk, vz esőküidő Zeus lánya'. — Hit ni ez itt, fürdőszoba? kérdezte a bemutatkozás u ón b iszea a tanár ur. Nem restellik ra-guk-R, így megjelenni ? Jelmezbál lesz oz, hogy igy jönnek be tisztes.;,égés, szolid heiyre, .hol magamfajta : védtelen garszoeok i« megfordulnak. j — B esi kérem, n i nem tehetünk j róla, írd sem sealskind prémben jöttünk a j világra, ; Ráíz Pét or *a bibét % ő festett j lm műnket. — Mors le onnan. — M r mi nem megyünk, mórt oda ! kint megfázunk, raeg a:-;? n hí igy járunk | a;: u'cán, bekísérne« boa önket Grünfeld j és Tóth detektívek. De a la mir ur. , f ; x nkií, mh( ;. v kit Hálják, rövid en csak —tír fívri jelzünk, nern hegy ... masnii, hódi. lármázol; !, hox'-' t -nári kon is e-ncia dó viszi a d. >lgo , amig a ' szinó vezetősége fel más?; ou a tálra, leak-;sz tolta a najádokat és bevi lto a spájzba. Mire a regatisíi C-. [V legér kezdők iw ültaltoi :.k ez ellen, hígy i: z ö bál termükben idege r euifccr rendet:. lezzói , ex. iár ké:ő volt, a n-i adó« megkaplak ti c>; í U;a ■ i.-.undii. Edtkg van. Éj t vddiy. \l0o , R?tz P-ít r, művé. síiének ilyetén rde mtelt :m tuaggyiilán lati ki!-ott a R-'i rí t i ■ E- y esül étből. A tanár ur - iilT: í i . t kifejezte — a bo Ütt £U ,.:ö diáko k 0! kpic «.a őrdvkóbon távoli Ur.tid cl a nim Aktit e ieremuo. Hát jó. Ha ö úgy ösön.orl. u?y nevelte o diákjait, hogy azok erkölcsire téf bat a műviuíseí, az ö dolga. De okkor mi árt nera álét er kőiét.őröket a diákjai álma mailé ís t Különösen igy bál után. Színház. Színházi műsor. Szordáu, újdonság másodszor, „Sarkantyú*, Gábor Andor és Liptai Imre szenzációs szinmüse (B. bérlet) Csütörtökön, ez idényben először, »Luxemburg grófja*, Líhár nagy operettje (Cz. bérlet.) Pénteken, újdonság itt először, „A farkas“, Molnár Ferenc szenzációs vigjátóiía (BérletsziinotJ Szombaton másodszor „A farkas", (A. bérlet.) Vasárnap délután „A kis dobos“, Operette. Este harmadszor „A farkas* vígjáték (B. bérlet.) Hétfőn negyedszer „A farkas“ vígjáték (Cz. bérlet.) A síirtei iroda közleményei. Farkas. Bemutató előadás. Pénteken kerül »ú unk először színre Molnár Ferenc világhírű vigjátéka, mely nemcsak Buda- pesten, Bleiben, de a kontinens minden nagy szuipidán tüneményes nagy síkor központja és most fo-díjak angol nyelvre, hogy Amerikában is meg'egye világhódító körútját. Púratlarul alt nz a hatás, amelyet a „Farkas“ n vidék minden városában, ahol már eddig bío.sdt k. a közönség minden rétegére gyeko-olt. A szellemes vígjáték vezető főszerepül Z. H hael Aranka, Szőke Sár.dés Bársony Aladár kreálják. Négyszer egy nsá .utánra tűzte ki az igazgatóság. Az első bemutató előadás pántokén, bérlet- szünetben lesz és a B bérlők helyeit csütörtök dóieíő'.t 12 óráig tartja fenn a pénztár. A többi 3 előadás pedig bérletben lesz Hát jó, boícmegyüalc abba, amit Da win ránk erőszakolt, hogy mindnyájan a n'.ajo’ufl származunk. Vagy ahogy az egyszeri apa mondta erre vouatkozőiag a n- j íe fiának : Te igen, do én nem. Jóleső megnyugtatás ez, demokrata liákönkr-.ek, tűikor a közéletben mind!::- gá'a-fc ve- elénk a származás dolga 1. N- hence; *' 1 J ! há. senki, tnrfc )ri;d ny ; 11 fi h >i i i Jtrjr: ! Liltói szár mázu nk. A Cl i; í * • rí Kadis tagjai éppen úgy, miül — ÍÖ5Z ÓIT) fi —■ i t regáttisták. D-diát hagy; i . Ük meg nekünk azt az ö ö i-.er, hogy e; i ■ í*. t>: Irsts óriutkezésbe !)! f" orií-,1 ;i fi .jid; fo iebarátainkon és Ili 3 : áliihák elk;; < ősap ánkat akkor, miko r í> ' Oá •. ij.») K! mogy illik Tnalia szeiJ j, emplpmáhi i . Srjn bázun keközg; yűlésileg két évre iíi egerösiiclt ifZgiU ója Ugyanis azt a trükköt találta, 1 kt, hogy — mint OS r-t gyüuyöí ‘ü p! U ká tök is hii’detik három es férc • szó: iződte'tto Pétort. a csőd«maív not, p< ííer üz eiőai ruídó szindarabok felvonásai közölt fog kárpótolni bennünket azokat a mini vezet-skirt, a molyok kel a az ind-«.rabok adósok maradnak. Biciklizik, öltözik, vetkőzik, szóval minden olyan dolgot elkövet, amit a körülöttünk élő majmok is mindnyájan tudnak. De azért nem kicsinyeljük le a Péter tudományát. Utóvégre egy hivatásos majomtól nem követelhet az ember többet. Már ez is szép tőle. Azon sem fogunk csodálkozni, ha az áilatidomitás rajongói még a vasfüggöny elé is kihívják Péter*-, csak éppen azon csodálkozunk, hogy a szitnigyi bizottság megengedte azt, hogy Szaímár városának kulturtem- plomában produkálja k tudományát Péter. E ösmer.ük, hogy az áliatidomi- tá8 egyike a legszebb dolgoknak, a circus elsőrendű szórakozóhely, sőt a bolhasziuház is van olyan jó, mint egy rossz operett gyenge primadonnával. A bolhaszinház primadonnái legalább nem eszközölnek éneklési kísérleteket és ez egy elismerésre- méltó, emberbaráti cselekedet tőlük. Azt is tudjuk jól, hogy Péter nem annyira azért került közénk, hogy a színházlátogató közönség magasabb műélvezetben részesüljön, mert hiszen ha ez lenne a cél, lehozhatnák Beregi Oszkárt is. Péter célja az, hogy megmutassa, hogy Szatmár színházi életét nem kitűnő műsorral, hanem circusi produkciókkal igyekeznek feleleveníteni. Szóval pubükumcsa:ogató, ka-szatöltő attrakció, aminek Tháliúhoz absolute nincsen semmi köze. Kaszsta-ügy, zseb-érdek, amelynek szolgálatában a szatmári közönség Péter nélkül sem ad okot a panaszra. A szí’ házi siabály rendel t ek van egy, mostanában sokat hánytorga- tott pont a, au ely azt mondja, hogy színházi évadban más mutatványos előadásokra engedély csak a szinignzgáté bele egye: zésével adható, i íinnek a rendelkezésnél c a félreösmer t legis ! átlója nem az , hogy a szinti}« ;yi biz ói! •súg gondosan ügyeljen arra, hogy a fez inigazgató s sebe kárt ne sz envmljen , hanem az, hegy más mutat ványos t ) 1 ö. d -s ne vonja cl a kő-ön séget a művészettől. Mert 1 í % csak a . színigazgató ixistcuciáját védné ez a rendelkezés, akkor ugyanilyen joggal ákvirálha' a színházban bolhaszinházat, ringlspieít, kutyaidomitást vagy adja..ak neki — hadd jövedelmezzen : — italmérési engedélyt Szinházban csak művészétnek van helye. Péter pedig nem művészet, Az, hogy Pétert színdarab elő? adása közben fed léphetik a színházi an, nemcsak a közönségre sertó, amelyről feltételezik, hogy a művészethez állati lóimtási produkciókkal csalogatják, de sértő a müvészoki’o is, akikre nézve azt jelenti, begy a . ő játékuk mellé közönséges:-»*ogatónak, attrakciónak, slágernek egy idomifott majmot állítanak he. Szegény Péter, ha olyan butára lenne idomítva, hogy beszélne is, bi-