Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-03 / 2. szám
(1118 január >.) 2. tat» 9 «M. SZÁMOS beTonjuk a nőt is, aki vi*eont csak veszi- tene azáltal, ha a gazdasági versenyben sem kiegyenlít®« ellentétaket a pirteilentét fokozwi. A mai, inég ki nem forrott »iszonyok mellett nem is lehetne olyan cenzust találni, mely ne vezetne nagy igazság t alsóságokra. Titkot szavazás. A javaslat behozza a titkos szavazást Budapest székesfővárosban ás a törvényhatósági joggal felruházott varosokban a a titkos szavazásra olyan eljárást kíván megállapítani, amely a titkosság kijátszását jóformán lehetetlenné teszi. Senki sem tudhatja meg, hogy a szavazó a szavazóhelyi- eégben neki átadott, át nem látszó borítékba, abba a külön helyiségbe, ahova senki nem követheti, a jelölteknek ott fekvő szavazólapjai közül melyiket helyezi. Bizonyos azonban, hogy a szavazásnak ez a kifogástalan technikája ügyességet ós értelmességet kíván. Mindez a nagyobb, fejlettebb városok lakosságánál sokkal inkább megvan, mint a falu és kisváros átlagos közönségében. Épp úgy könnyebben lehet a nagyobb városban a szavazáshoz szükséges dologi berendezések kérdését megoldani. De a mélyebben fekvő feltételek is inkább megtalálhatók a nagyobb városban ahhoz, hogy a titkos szavazás betöltse hivatását. Nyilvános szavazásnál természetesen nagyvárosban is százféle módon ellenőrizhetik a választót a hivataifőnökök, gyárigazgatók, szakszervezeti vezetők stb. Nyilvános szavazásnál tehát mind a szervezetien, mint a szervezett tömegek egyaránt terrorizálhatók. Titkos választásnál azouban a szervezetten választónak jobb a helyzete. Ugyanis a függő helyzetben levő, de nem szervezett választó politikai magatartása a választási eljáráson kívül a nagyobb városban nehs- zebben ellenőrizhető. Az ilyen választót nem igen fenyegeti az a veszély, bogy nyilatkozatait ellesik, nézeteit kikémlelik a ezen az alapoa megállapítják, hogy másképpen szavaz, mint ahogyan várják tőle. A szervezetek keretébe nem tartozó választó tehát nagyobb városban titkos szavazás esetében rendesen meg van védve a terrorizálással szemben. Ami viszont a szervezett szavazókat illeti, ezek politikai magatartását vezéreik állandóan figyelemmel kisérik s a szavazás titkossága ellenéra is számon kérik ugyan, de ennek a választások eredménye szempontjából nem sok a gyakorlati jelentősége. Ugyanis Budapesten ós nagyobb vidéki vá rosokban, aki valamely szakszervezet tagj^-, az rendszerint amúgy is a szociáldemokrata párt szavazója. A vidéki kerületekben ellenben a titkos szavazás elleni aggodalmakkal szemben a mai viszonyok mellett nem talált, a kormány a nagy városokra vonatkozólag kifejtettekhez hasonló megnyugtató ellenérveket. A titkosság a vidéken a terrorisztikus ős fanatizáló vezetés alatt álló tömegeknek — tehát vegyes nyelvterületeken a nemzetiségi túlzóknak használna. Ugyanez áll más, esetleg felforgató, szélső irányzatokról is, melyeknek vidéken szintén nem kedvez a szavazás nyilvánossága. A válót at ás decentralizálása, (kerületsk btottiáta.) A választókerületeknek ét azok székhelyének megállapításáról külön törvény fog rendelkezni. Ézt a külön törvényt aa országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénnyel egyidejűleg kell majd kihirdetni. E két uj törvény közt fennálló szervez kapcsolat a junktimot tarmészatessé teazi. A választókerületek uj baosatáaára vonatkozó törvényjavaslat benyujtáea a lehetőséghez képest mielőbb, de mindenesetre oly időben van tervbe véve, hogy mindkét törvény megalkotása ós kellő időben való életbaléptetése biztosítva legyen. A javaslat decentralizálja a választási eljárási, amennyiben a választókerületeket szavazó körökre osztja. A szavazó köröket úgy kell megállapítani, hogy minden r. t. város es lehetőleg minden olyan nagyközség ós körjegyzőség, amelyben a választók száma az 1000 st meghaladja, külön szavazókört alkosson. Kapcsolatos rtformole. Megalkotandók a polgárok választót joga elleni büntetendő cselekményekről és a képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvények. A parlamenti rsform mind a büntető törvénykönyv (1878. V. t.-c.) első része Viliik fejezetének, mind az országgyűlési kép n'selő választások feletti bíráskodásról szóló 1899. XV. t.-c.-nek revízióját ós az uj jogrendhez képest megfelelő átalakítását elkerülhetetlenné teszi. Ugyancsak a parlamenti reform természetes következményeképp revízió és újabb szabályozás alá kell venni az önkormányzati választójogot i*. Egyébként a törvényjavaslat részletesen felöleli az aktiv és passzív választói jogra, a szavazókörök megalkotására, a központi választmányokra, az állandó választói névjegyzékek elkéazitésöre és óven- kinti kiigazítására, a választási eljárásra ennek körében különösen a nyilvános és titkos szavazás módjára, továbbá a választók összeírásánál, a névjegyzéknél és a választási eljárásnál közreműködő közegek nek, valamint az összes közhivatali alkalmazottaknak a választói joggal összefüggő fsgyelmi felelősségere, az e tórán előfordulható kihágásokra vonatkozó, végül az uj törvény végrehajtásakor szükségesnek mutatkozó különféle átmeneti jellegű rendelkezéseket. Az újév a politikában. — Fővárosi tudósítónk jelentése. — Budapest, január 2. A politikai világ Lukács miniszterelnök és Tisza Istváa ujesctendei beszédeinek hatása alatt áll. Kétségtelen, hogy két nagyjelentőségű és igen szerencsés megnyilatkozás csirájában elfojtotta volna — ha ilyenről komolyan szó lehetett volna — a munkapártban állítólag készülő kiválási mozgalmat, melyről most már az ellenzéki lapok is beismerik, hogy legfeljebb öt képviselő kilépésére fog szorítkozni. Különösen a« tett nagy haláét a munkapárton, hogy Lukács nyíltan megmondotta, hogy & válasalójogi reform igyaksaik a jogki*erjő«ztési «Ivat leglibsrá- lisabban msgv&lósit&ni, de csak *aok részére, akiknek van veszteni valójuk ás igy bármely foglalkozást ághoz tartozzanak, ar. államfeat&rtó elem meghaiarosására rászolgálnak. A másik része« nagy figyelmal keltett Tiszának az a nyílt kijalontése, ho^y hozzájárul a javaslathoz,bár as radikálisabb, mint ő óhajtotta volna. Tágul döntő szerepet játszik a munkapárt sailárdsága szempontjából, hogy Lukács miniszterelnök a kormány nevében a reformjavaslatok tárgyalásé közben minden célszerű es okos javításhoz előjelesen megadta hozzájárulását, — feltéve, hogy az a reform aUpelveit nem érinti. Véres kardpárbaj gróf Tisza István és gróf Károiyi Mihály között. Harminckét összecsapás után gróf Károlyi Mihály megsebesült. — A »Szamos* távirati tudósítása. — Budapest, jan. 2., este ö óra. A Nemzeti Kaszinó helyiségében újév napján délután 6 és 7 óra között kínos incidens játszódott le gróf Károlyi Mihály orssággyülési képviselő és gróf Tissa István házelnök között. Az incidensnek lovagias ügy lett a folytatása, majd kardpárbaj, amely gróf Károlyi Mihály megsebesülésével végződött. Az esetről fővárosi tudósitónk a követkeiőket jelenti: Gróf Tisza István házelnök újév napján délután félhétkor a Nemzeti Kaszinóba érkezett. A Kaszinó folyosóján nagyobb társaság központjában diskurált gróf Károlyi Mihály ellenzéki képviselő. Tisza, mikor a társaságot meglátta, odatartott és üdvözölte az ott lévő képviselőket. Mikor kezét gróf Károlji Mihály felé nyújtotta, ez elfordult tőle és a következő kijelentéseket tette : „— A történtek teljesen feleslegessé teszik, hogy mi egymással enye- legjünk !“ Erre Tisza István sarkon fordult és Károlyi Mihály grófot nyomban provo- káltatta. Tisza megbízottai : báró Voj- nich István, a munkapárt elnöke és Molnár Viktor nyugalmazott államtitkár voltak, mig gróf Károlyi Mihály Hadik- Barkóczy Endre grófot és Paliaviczini Ede őrgrófot bízta meg ügyeinek elintézésével. A megbízottak rövid tárgyalás után kardpárbajban állapodtak meg a következő feltételek mellett: NAGY KARÁGSONYI OGGASIO! Az olcsóságairól előnyösen ismert risÜrUDD ANTÄI nöi diVat> selyem, csipke-áruházában I luulljjli ÄH 1ÄL SZATMÄR, a „Pannónia“ mellett. December 31-ig bezárólag az összes raktáron levő divatáruk feltűnő olcsó árban kerülnek eladásra. Mindennemű maradókok jól árban. — Ruha selymeit 1 koronátl. Tessék meggyőződni l— Kész blúzok minden elfogadható árban.
