Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-14 / 10. szám

o fr’flM» SZ AiíÖl A város parlamentje. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — SBatrr.ár, január 1B. Szándókoiaa vesszük át vidéki laptár­saink megszokott uagyzolo címé', amelylye' még a falusi kópviaalőtosőiieto; íj parla­mentnek tituiá’ja, — lóvén igy nagyobb t dekórum. A tegnapi közgyűlésnek azonban vé- letlenii! tényleg kisebb kaliberű parlament jellege volt, mert egymásután hsngzotta* el benne a politikai felszólalások, amelyeket Tanód? Endrének az uj adótörvény ügyében kelt ösmere'es indítványt idézett fal. Az indítványt, amely az adótörvényei életbeléptetésének elhalasztása, illetve csak azok módosiása mellett még bizalma lansá­got is javasolt * kormánynak, elérte ter­mészetes és törvényes sorsa: megbukott. Vagy amint a humorosabb k délyii városatyák megjegyezték, z a hibája volt,’ hogy mellette volt n gyón az Atya: dr. Tanódy Márton os a Fiú: dr. Tanódy Endre, de a Szeutlólok : a közgyűlés nem támogatta. Mellette szavazott 21 bizottsági tag, ellene 26 A város törvényhatósági ezzel a szám aránnyal elfogadta a tanacs j ivaslatát, a. amelyet részletes tudósításunk során Ö3 merletünk. Ezenkívül annyi eredménye volt a dolognak, hogy sikerült fái háromtól fél ötig eHötleni az időt az indítvánnyal, két órát kihúzni az ország dolgainak intézésé vei úgy, hogy a város ügyeinek gyors elin­tézésére is maradt egy .-zürke .szabott, kurta óra. Részletes tudósi ásun t a közgyűlésről itt következik. Csaba Adorján főispán megnyitván az ülést, szive egész melegével legszerencsé­sebb, legboldogabb újéve kívánja a tör • vőnyhatóságíiak. Az Isten árasszon el — úgymond — mindenki' jó erővoi, munka­kedvvel. Visszatekintve rz elmúlt szomorú esziendőro, bármily sivár vo;t Í3 a/., egy vigasztaló momentum mutatkozik benne, az, hogy a politikai vihar átvouult felettünk, anélkül, hogy u társadalmi békét rneg- bomlasztotta voiua. Nyugodt önérzettel töltheti el mirden.i lelkét, hogy nagy visszahatás, amely káros lett voiua és meg­zavarta volna az együttnaüködó3t, nem állott elő. Adja az Isten, hogy a szellem, amely ebben a városban él, árassza el az egész o:?zágot é3 a politikai gyűlöletet váltsa fel a kiengesztelődés szelleme. Ha az újév ezt fogja hozni, közelebb jutnak azoknak a nagy eszméknek a megvalósítá­sához, amelyek minden magyar ember lel két áthatják. A közgyü és meleg éjeuzéssei fogadta a főispán jókívánságait. Ezután Papp Zoltán tanáésjogyzö felolvasta a polgármesteri jelentőst, amelyet hozzászólás nélkül tudomásul vettek. A jelentés főbb adatai a következők : Polgármester havi jelentése. Vajay Károly dr. kir. tan., polgár mester jelentéséből kiemeljük a következő részeket. Most midőa az újévben első Ízben van szerencsém üdvözölni a tekintetes tör­vényhatósági bizottságot, engedje meg, hogy elsősorban visszapillantást tegyek az elmúlt év munkásságán. Első sorban meg keli állapitanom, hogy a tisztik u- az sí múlt óvek példájára szorgalommal és ki­tartással töltötte be hivatását, mert a meglepően megnövekedőit ügyforgalommal szemben az ügyek elintézése és kezelése megfelelt a szabályoknak. A múlt év ügyforgalma az 1911. évi­vel szemben a következőleg alakult: Tanácsi 1911. évben 18289, 1912 ben 18299. Kihágáai 1911, évben 431, 1912-ben 390. Közig, bizottsági 1911. évben 492, 1912 ben 549. Központi választmányi 1911. évben 18, 1912 ben 24. Nyugdíj bizottsági 1911. érben 6, 1912 ben 8 Elnöki 1911. évben 4946, 1912-ben 4915. Idege'u kézbesítések 1911. évben 1596 1912 ben 2515. Ár vaszóki 1911 évben 3972, 1912-ben 3734. Közsáai bírósági 1911. évben 6895, 1912 ben 9740. Kapitányi hivatali 1911. évben 24.000 1912-ben 30.691. Gazdasági nivaUl 1911. évben 4873, 1912-ben 5734. Mérnöki hivatal 1911. évben 3205, 1912 ben 2633 Számvevőség 1911. évben 330 \ 1912 ben 4313. Adóhivatal 1911. évben 6256 1912­ben 9326 Fontosnak I urtom a most felsorolt ügyforgalmi ad ttoknak az érvényben levő szervezeti szabályrendelet keletkezése óta tapasztalt eredményekkel való összehason­lítását annyival i ikább, mart az uj városi törvény arra kötelezi a városokat, hogy szervezeti szabályrendeleteiket a törvény álial érintett részeiben f. év augusztus hó végéig módosítsák, egyszersmind a tisztvi­selői létszámot újból állapítsák meg. Az 1886 ik óv óta, amikor -u szerve­zeti szabályrendelet készült, a hatósági szervezetben 1909. évig semmi változás sem történi. Ebben az évben a törvényha­tóság a műszaki hivatalnál még egy mér­nöki állást szarvezelt, 1912 ben p -dig a számvevőé-'gnek és a városi adóhivatalnak uj szervezetet ..dott. Ettől eltekintve, a vá­ró i igazgatást ma is ugyanolyan létszámú tisztviselői (*::r végzi, mint 1886-ban. Ezzel özemben az ügyforgalom a szervezés idejénen a városi tanáé mái 7700, Hz elnöki osztálynál 130. ügyszám volt egy év alatt. 1889. ts 1890. évben intenzivebb vá­rosi c-pitkozos indult meg s amikor az uj közúti vasfűd, városháza és n sieház épült, majd midőn a vilamvilágitást a város be vezette éi a mugyaiogjarókít elkészíttette, az ügyforgalom is észrevett tőén omeike- de‘t. így 1895 ben a tanácsi ügyek száma 10 402, az elnökieké 772 volt. Az ügyfor- gulorn azután megállapodott s 1902 ig ke­vés ingadozás mutatkozik. Ez évben a sa- nácsi ügyek száma 8146, sz elnökieké 951. 1903-tól azután 1912 i' egyenletes arányban emelkrdii az ügyforgalom, mind az igazg tásnd, mind a többi városi hiva­taloknál. Ez viszont az említett években végrehajtott vasúti építkezéseknek, az ipar, kereskedőiéin szinte szokatlan föllendülésé­nek és a népesség gyarapodásának tulajdo­ni! ható. 1902*ben aztán hirtelen olyan len- düiet állott be, ami gondolkodóba ejtett mindnyájunkat. Ebben az evben ugyanis összevevű valamennyi városi hivatal ügy­forgalmát, tisztán az ügyszámok emelke­dése meghaladja a lö.oOO számot. Tehát végeredményében 1886-tól 1912. óv vegéig az ügyforgalom minden városi hivatalban átlag megháromszorozódott, mialatt a tisz­tikar létszáma ugyanez maradt, — ennél­fogva a munkaszaporulaí feldolgozására a segédhivatalokban több és több napidijist kellett alkalmazni. Most azonban már ez sem segít. Itt a rendszeren szükséges vál­toztatni. E kérdést legközelebb tárgyalta a szervező-bizottság és azt javasolta, hogy a szervezési szabályrendeletnek a városi tör­vény folytán amúgy is szükséges módosítá­sával egyidejűleg dolgoztassa ki a városi tanács a szabályrendeletet olyan irányban, hogy a mai nehézkes és sok felesleges munkával egybekötöit előadói rendszerről egyidejűleg *ttehe*s*u térni * fej tettebk igazgatástal biró városokban kitünően be­vált kovósbb* bürokratikus ügyusztilyrend- •zorre. Városi tanács tervbe v*tta egy oly*a szabályrendelet alkotásit, molyáéi fogva a mozgófónykép színházi előadások után jog«- sitva legyon előadásonként díj t szedni és az oogedélyek számát írettőbeo megállapí­tani. E két engedély pedig *. város közön­sége tulajdonát képezve s azt egyesság szerint a legelőnyösebb ajánlattevőknek adja ki. A szabsiyrerideiet elkészítőiéig az egyik jog * nézve a város az Iparos 0 !- bonnal, viszont sz Ipsros Otthon H3vas Béla színigazgatóval szerződött. December hóban tartotta városunkban alakuló értekezletét n Szamos johbparti földbirtokosok órdekültsége, a i irtok' sok többsége azonban a megalakulás eben rza- vazott es igy a társulat ne n létesült. Váró eunkra pedig nagy jelentőségű lett volna, mert a társulat központjául Sz»Un ír városa jelölteiéit ki. Nézetem szerint a megalaku­lás ellen szavazó birtokosokat nem az a meggyőződés vezette, hogy talán felesle­gesnek vagy szükségtelennek tartották volna az ármentesitóst és a belvizek szabályozá­sát, hanem *z ármenteaúő költsége* arány­talan nagyságától való félelem. A félelmet csak az állam oszlathatja e1, ha kilátásba helyezi a megalakulandó társulatnak na­gyobb zrányban való segélyezéséi, vagy ha kimoudje, hogy a szabályozások végrohaj iasa közérdekű, mely esetben ez állami hozzáj írulás biztosítva lesz. Közgyűlés a jelentest tudomásul vette. Ezután következe t a sláger, dr. Tai.ódy Endre indiíványa. Ferenc» Ágoston, városi tanácsos feio vasta az indítványt ós ennek kapcsán ösmerteitu a tanácsnak ez.el szemben elő­terjesztett indítványát, amely igy szól: Térjen a törvényhatósági bizott­ság a bizalmatlansági indítvány felelt napirendre, mert a bizalmad óságra"* nem iehet ok, ha uz országgyűlés által hozott éj őfelség! által s.-.ouesitott törvényeket valamely kormány éleihe- íéptetni kívánja. Aaoál kerésbba lehet az adótör­vények miatt , a msi kormány eűen bi­zalmatlanságot nyilvánítani, mert a kérdéses törvények az előző kormány működése alatt hozattak s mert a több felől hangoztatott amaz óhajnak, hogy a törvény életbeléptetése 1914. január . 1-ig h-ilasztassék ol, o!y értelemben ele­get tett a törvényhozás, hogy kimon­dotta, miszerint mindaddig, mig a gaz­dasági viszonyok nem javulnak, az uj törvények alapján való adókivetést fel függeszt, miál ai a halaszíás szükség esetén még 1914 január 1-én túli időre is megadatott. Kiemeli a közgyűlés azt i*, hogy általánosságban elítélő nyilatkozatot tenni az adótörvények felett annál ke- vésbbó lehet, mert a legtöbb’ adónem­ben a jelenlegi adók mérsékeltebbek, a jövedelmi adónál pedig a lakosság nagy- részenek adóterhei csökkenni fognak s csak a kisebbik részt képező vagyonos osztály adója fog emelkedni. A botegápoiási adó igaz, hogy emeltetnék, de nem is említve, hogy éppen a szociális pirtok programmja szerint e címen a jelenleginél jobban kell megadóztatni a lakosságot : tény, hogy a jelenlegi 5 százalékos betegápo­lási adóból az ápolási kiadásokat telje­síteni és kórházakat építeni nem lehet. Márpedig azt nem óhajtja a törvényha­tóság, hogy a betegápolási kötelezettség csak íélig-meddig teljesittessék s a kórházügy a jelenlegi elmaradt állapot­ban hagyassák. Elismori közgyűlés, hogy az, hogy a fizetett adók a nyers jövedelemből le nem számíttatnak s hogy eként a (ISIS. jaauár .14.) 10 «ám

Next

/
Oldalképek
Tartalom