Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

SZAMOS 5. oldal * (1918. január 1.) 1. szám­____________________ Ta valy, mikor a pénzviszo­nyok még virágzottak, az embe­rek a jómódtól — mint mondani szokás — azt sem tudták már, hogy a lábukon járjanak-e avagy a fejükön. A kettő között a kényel­mesebbet választották és elkezd­tek kocsin járni. A kocsik kereslete nagyon felszaporodott és mivel már a legközelebb eső helyekre is kezd­tek az emberek kocsin' men:J, mindenki azt kívánta, hogy a rendőrség az <ó' hálószobájában is állítson tel liakker-standot. A főkapitány hiszen olyan jó ember — nem tudott ellentál- lani a közóhajnak és rendezett az István-téren egy tiakker-standot. Na jó de jöttek .a rossz pénzviszonyok. Hiszen tetszenek tudni. És az emberek elkezdtek tönkre menni. Még pedig gyalog'. Senki sem ment kocsin tönkre. Hiába állottak ott a kocsik a mizeriek előtt, legfeljebb akkor volt rájuk szükség, ha a mize- rieknél nehezen ment a foghúzás. Akkor belefogtak a rossz fogba egy konflis lovat és avval huzat- ták ki, ilyenformán átvivőn a praxisba a közmondást, amely azt mondja: fogat fogért — j Equipage für Zahn. Ezelőtt, ha az embernek pénz kellett, ha gyorsan kellett — és mindig gyorsan kellett, sohasem lassan — kocsira ültek, úgy mentek a bankba. Váltókat rendezni kocsin jár­tak az emberek. A fíakkeres lo­vak már megszokták és könyv nélkül tudták, hogy melyik passasnak mikor és hol van le­járata. Sohasem tévesztették el. Csak egyszer, mikor egy ilyen váltókban körkocsikázó passas az esküvőjét tartotta és beült a ko­csiba mondván: — A polgárira megyünk, a két táltos meg sem állót a násznéppel a Polgári Bankig. Ott megállóit az egész nászmenet. Szóval vége lett a jó idők­nek. Az emberek nem mennek már kocsin pénzt szerezni. Tud­ják, hogy úgysem kapnak. Vál­tót nem rendeznek. A király is gyalog jár Az István-téri standon oda- penészedett a lovak lába a sárba. Pókot kaptak a sok állástól. Es a jó időknek ez az ala­kulása : az István-féri stand is felszámolt. Nem volt fuvar s a főkapi­tány a bérkocsisok közóhajára beszüntette az István-téri standot. A kocsik visszakerültek a piaci standra. Hadd búsuljanak ott. Ott kényelmesebb. Nagyobb a hely. G) Téli alsó ruhák, harisnyák, bélelt keztyük, Sweatterek, lábszárvédők, reggeli és hálókabátok. 8 az összes az e9őrehaladott idény miatt = leszállított írtai. A legújabb török NYAKKENDŐK már 1 koronától Divat mellények, eredeti angol kelméből. Kalapok, sapkák, cilinderek, gamasehnik. férfi fehérnemüek, comode cipők. Bőröndök Nessesairek Redieülök Plaidek Pénztárcák Erősén nikkelezett Gillette rendszerű .. .. borotva .. .. 3 korona Szatnaár, Deák-térié Telefon: 398­* Fjévi istentiszteletek. A székesegy­házban ma reggel 7 órakor misézik Be:ikő József kanonok, utána Láng Gyula segéd­lelkész prédikál, 9 órakor Hehelein Károly kanonok misézik és Bagossv Bertalan tanár prédikál. Kinevezés. A kir. pénzügyminiszter Szeless Pált műszaki dijnokká nevezte ki a szatmári 2. sz. felmérési felügyelő­séghez. Társadalmi előadás. Az Egyház­megyei Irodalmi Kör január hó 5 én d u. fél 6 órakor a Gecil-egyesületnek nagy­termében társadalmi előadást tart. Bodnár Gáspár „Korunk leánynevelésó“ ről tart értekezési. Dr. Barna Jánosné úrnő szaval. Közönség hiányában elmaradt szín­házi előadás. A testvérvárosban, Nagy károlyban mindig nagyra voltak a kultúrá­val. Igen szerették a házhoz szállított kul­túrát, ba nekik nem került pénzükbe. A színházzá is nagyra voltak, nem kellett nekik a Heves kitűnő társulata, nekik leg­alább is a Vígszínház kellett volna. Hát megszerezi k a Nemért i Lipót társulatát. Derogált mkik Szatmártól kapni kölcsön a társulatot: Hogy aztán hogy pártolják a látsulglukat és hogy mennyit vesztett Heves azzal, hogy elesett Nagykárolytól, azt legjobban jellemzi egyik nagykórolyi laptársunk következő hire: A kis lord kedd délutánra hirdetett előadását kö­zönség hiánya miatt nem tartották meg. Megölte a haragosát. Egy erősen megvadult gyilkostekimetü oláhlegényt — Pintye Vaszii Todor tartolezi lakost — szál­lítottak be kedden a szatmári királyi ügyészség fogházába. Gyilkossággal van vádolva azzal, hogy néhány nappal ezelőtt minden ok nélkül rátámadt egyik régi ha­ragosára Csul Györgvro s azt több kósszu- rással megölte. A gyilkosságnak nincs semmi különösebb előzménye, egy egész közönséges köznapi történet, ügy történt az eset, hogy Pintye Vaszii még a múlt év elején a nagy korcsmában összeveszett egyik barátjával, Csul Györgygyel. Ebből azután han g keletkezett közöttük. Azóta a két ember állandó elíensegeskedésben élt egy­mással : A napokban azután összetalálkoz­tak. Ekkor Pintye mind n ok nélkül rá­támadt haragosára és késével addig szur- kálta, mígnem az holtan terült el. A gyil­kost a vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba helyezte. Letartóztatott zsebtolvaj. A csendőr­ség le1 adóztatott egy Osztolykán Imre nevű napszámost, akiről kiderült, hogy a legve­szedelmesebb zsebtolvajok egyike, aki az u óbbi időben több betörést, lopást követett el. Átadták az ügyészségnek. Betörő napszámos. Gyár Péter nap­számos pár nappal ezelőtt betört Juhos László szaímárudvarii lakos házába s onnan több száz koronát ellopott. A betörőt le­tartóztatták. Adomány Mercz József ur a nő- növelde szegényebb sorsú növendékei ré­szére bét darab kalapot küldött; fogadja az igazgatóság hálás köszönetét. Teljesen díjtalanul kapja meg mindenki az összes cipő és bőrkereskedó- sekben a művésziesen kiállított „Berson“ fali naptárt, amelyet a „Berson“ gummi- sarok gyárosai tisztelt vevőiknek újévi ajándékul felajánlanak. A cigánybáró. Egy többszörösen büntetett cigánylegény, Lakatos József fe­lett ítélkezett hétfőn délelőtt a szatmári ki­rályi törvényszék büntetőtanácsa. Lakatost, akit a cigányok között bárónak hívnak, ép­pen akkor tartóztatta le a csendőrség, ami­kor be akart törni Nagy Péter sonkádi la koshoz. A törvényszék büntető tanácsa a cigánybárót 8 havi börtönre ítélte. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom