Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-24 / 19. szám
2. oldal. SZAMOS é!918. január 24 ) IS arám Gazdagyülés Szatmáron. — A Szamos tudósítása. — Szalmái', jan. 23. (R) A Vármegyei Gazdasági Egvesü let tegnap Böszörményi Emil dr. elnökletével választmányi ülést tartott. Az ülésen a közgazdasági szukosz- tálynak a Balkán államokkal, a felhatalmazási törvény alapján tervbe volt uj vám- és kereskedelmi szerződésekre vonatkozó vé- leményes javaslatát tárgyalták. A szakosztálynak oz ügyben elfoglalt álláspontját, — mely szerint az egyesület ragaszkodik a megkötött s 1917. évig érvényben levő szerződésekhez s szoknak megváltoztatását, sem szükségesnek, sem indokoltnak nem tartja s ha mindezek dacára, a szerződések revidsálása szükségessé válnék, az esetre kéri ez agrár érdekek szem előtt tartását, — az egybegyült gazdák egyhangúlag határozattá emelték, valamint elfogadta a választmány szintén a közgazdasági szakosztály javaslatát az uj adótörvény életbeléptetésének 1914. évi január hó 1 ig leendő elhalasztására nézve; ez utóbbinál különösen nyomós érv az a szomorú közgazdasági állapot, mely Szatmár- megyét úgyszólván az ínségbe vitte. Az ülés kimondotta, hogy mindkét ügyben felír az illetékes minisztériumokhoz s megkeresi egyszersmint Szatmárvármegye törvényhatóságát, hogy fenti értelemben foglaljon álláspontot a hasonló állásfoglalásra hívja fel az ország többi törvényhatóságát is. Böszörményi Emil clőlerjesztetle továbbá az elnökség azon indítványát, melyet az O. M. G. F. igazgaiójainak is megkül dött, az előre eladás megszüntetése tárgyában, illetőleg a tőzsdebiróság hatáskörétől leendő elválasztása iránt. Az ülés Cholnoky Imre indítványára kimondja, bogy hasonló állásfoglalásra felhívja az ország összes vármegyei gazdasági egyesületeit s ezekkel karöltve az ügyben fellerjeszíéssel fordul a kormányhoz. Ezután foglalkozott az ülés a Szatmár- megyében már fellépett Ínséggel szemben követendő eljárással s a tavaszi vetőmagnak előnyös biztosítása kérdésével. Mindkét ügyben az egyesület még a múlt év október havában felterjesztéssel fordult a földmivelésügyi kormányhoz, élénk színekkel ecsetelve azt a szomorú helyzetet, melybe kis és középbirtokosaink a múlt évi szerfölött abnormális időjárás következtében jutottak. A többszöri felterjesztésnek és személyes interveniálásnak meglett az az eredménye, hogy a kormány élelmiszerek és tavaszi vetőmagnak kiosztását elhatározia, azonban az egyesület állal proponált fizetési halasztást nem engedélyezte s kimondotta a készpénz elleni átadást, illetve átvételt. Ezen körülmény gazdáinkra nézve oly súlyos, hogy a kedvezményt vagy egyáltalán nem, vagy a je lenlegi pénzviszonyok mellett azt jóval meghaladó áldozatok árán vehetik csak igénybe; éppen ezért ülés kimondotta, hogy f. hó 24-én küldöttségileg fordul a földmivelésügyi kormányhoz, kérve a kiosztandó élelmicikkek és vetőmagvak fizetésének ez év végére leendő elhalasztását. Mint értesülünk a küldöttséget Teleki Géza gróf egyesületi elnök vezeti, tagjaiul az egyesület felkérte : Csaba Adorján főispánt, Falussy Árpád dr. egyesületi alelnököket, továbbá a vármegye országgyűlési képviselőit, valamint Vécsey László báró nagybirtokost, a kiken kívül részt vesznek még Kovásznay Zsigmond batizi birtokos és Világossy Gáspár egyesületi titkár. Négy uj tag felvétele után elnök a nagyon is érdekes és szerfelett fontos ülést berekesztette. A város egészségügye. — A »Szamos* eredeti tudósítása. — Szatmár, január 23. Ragályos betegségek január első felében. ( Jéger Kálmán tiszti főorvos jelentése szerint január hó első felében a december hó végével még kezelés alatt maradt betegek hozzászámitásával 16 szamárburulos és 10 vörhenyes rnegbetegülés, továbbá 4 dif- teritisz éa 2 tifusz-eset fordult elő a város és a Szatmárhegy területén. Meggyógyult 10 beteg, a többi orvosi kezelésben részesül. Trachoma 1912. évben. Ugyancsak tiszti főorvos jelentése szerint a múlt évben 24 traeboma-eset fordult elő. A betegség egyik intézet növendékei közt terjedt el s a fertőző anyagot valószínűleg szünidő után hurcolták be, mert a város előzőleg trachomamsnies volt. Nyolc beteg teljesen meggyógyult, 16 ko- zelés alatt van. Szatmári bankok mérlegei, Szatmár, január 23. Szatmárnémeti Népbank részvény- társaság 1912. évi üzleteredmenyóről a következőket közli. A szűk- és drági pénz, dacán az iizletlebonyolitásoknál, nehézségekkel nem küzdött és a takarékbetéteket minden felmondási idő igénybevétele nélkül fizette ki. A kihifelezésnél tartózkodók voltak. A takarékbetét állománya 765.347 K 38 fillérrel ap-dt, melyben azonban egy ideig;enes betét 561 000 koronával szerepel, szóval az apadás normálisnak mondható. Az alapszabályok érlelőiében az 1910. évben megválasztod igazgatósági tagok nóvszerint Lengyel Károly, Litteezky Endre, Muhi Miklós, Tóth Mór, dr. Wailon Gyula megbízatása lejárt és a nevezettek helyeik betöltésre várnak. 1912. év folyamán leszámítoltak 9,993.515 K 47 fillér értékű váltót, mely az 1911. évi december 31-iki állománnyal együt 13,651.589 K 07 fillért telt ki. Ebből beváltáásra került 9.680.841 K 73 fillér. A jelzálog kölcsön állománya 1912 december 31-éo 1,660.205 K. Takarákbetét állomány 1912 december 31 ón 3,579 290 K 45 fillér. A tiszta nyereség a szabályszerű 6377 K, leirás után : 120.121 K 98 fillér. A vagyonmérleg főösszege : 6 905.798 K 26 fillér. A lisztanyereság felosztására vonatkozólag a köveikors ’ vaslatot terjeszti elő az igazgatóság : Osztalékul i»..*tt essék 1913 február 15 tői 3000 dr. részt ny után részvényenként 36 koronájával 08.000 K. Osztalóktar- talékra 5000 K. A jövő évre 7121 K 98 fillér vitessék át. A Szatmárhegyi Takarékpénztár részvénytársaság az elmúlt üzietóv 8055 korona és 45 fillér tisztanyereségót a következőleg javasolja felosztani: 1200 drb. részvény után osztalék á 6 korona 7200 K. Könyvelő és pénztárnok jutalmazására 220 K. Tartaléktőke dotálására 500 K. Nyereség átvitelre 135 korona 45 fillér. H ÖL G YFODRÁSZ-TEREM ! I BALOGH női manicür és villamos szépségápolási-terme a „PANNÓNIA“ szállodában. — Állandó hajkiállitáa. Megszökött egy rab a szatmári fogházból. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, jan. 23. A szatmári törvényszék fogházából szerdától csütörtökre virradó éjjel vakmerő szökést követeit el egy többszörösen büntetett betörő és vasúti tolvaj. A szökevény fegyeuc, kit Műk Ferencnek hívnak, a ko- sárkötö műhelybe volt berendelve, a viszonyokkal teljesen ismerős volt, nem volt ne héá megszöknie. Mck Ferencet a múlt hó 20-án ítélte el a szatmári törvényszék egy évi börtönre, mert december 6-an Nagykároly és Mező- terem között a vele egy vasúti kocsiban utazó ismeretlen alvó utas zsebéből 190 K készpénzét és annak óráját ellopta. Mók lopásért már több Ízben volt büntetve és utolsó előtti büntetését is itt töltötte Szat- ináron. Mint jóviseletü fegyencet a fegyen- cek konyhájában alkalmazták, majd hivaía los helyiségeket takarittattak vele, miáltal a helyi viszonyokkal ismerős lett. A múlt héten a kosárkötő munkaterembe rendelték és azóta nagy szorgalom mai dolgozott ottan. Szerdán este vizhuzás végett a pincébe küldték, mielőtt azonban oda bement volna, a szobatársától civil ruháját kikérte, azzal az ürügygyei, hogy őt a társas szobába rendelték be a jövőben. Mikor a ruháját megkapta, civilrubáját az est homályában magira kapta, egy észrevétlen pillanatban a Hermann-fóle házzal szomszó dós közfalra felugrott és onnan a Hermannék udvarába ugrott. Innen azután már könnyen menekült tovább. Az ügyészség a szélrózsa minden irányában táviratozott, hegy a menekülő fegyencet elfoghassák. Távirat és telefon. A sajtófőnök és a Pallús-Dgy. Budapest, ián. 23. A Pallós-üggyel kapcsolatban Barát Árminról, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetőjéről külömböző hírlapi közlemények jelentek meg. Amint már jeleztük, a Pesti Napló és Pesti Hírlap cikkeinek szerzői ellen a sajtóügyi eljárás meg is indult. Á Barát Árminnal való összeköttetéséről Pallós Ignác, amint hitelesen értesülünk, a vizsgálóbíró előtt szószerint a következő kijelentést tette: — Nekem Barát Ármin sohasem volt a kijáróin, őt erre sohasem kértem, nem is teljesített nekem szolgálatot. A vállalkozók a diszkrét kijáróknak fizetett összeget kü- lömben sem szokták az illető neve alatt elkönyvelni. Évekkel a Temesvár—varjasi vasút megépítése előtt már megindultak ennek az előmunkálatai. Ebben az időben sokat kellett Temesvárra járnom és ott Barát Árminnal, akit régebbről ismertem és aki akkor temesvári újságíró volt, szorosabb baráti viszonyba léptünk úgy, hogy amikor 1905 ben Budapestre költözött, zsírót is vállaltam érte egyik váltón egy elhunyt sógorával együtt. Mindezek a váltók rendezve lettek vagy legalább is én lekerültem róluk, anélkül, hogy a zsírókból eredőleg csak a legkisebb fizetést is teljesítettem volna.
