Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-23 / 18. szám

Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913 18 szám.-.>ís^B«>w«ao«sBBs«sssB«sBa«3««si8SB*»*eBW»E»Ba«*»BBas»«*»BB*B«8israss»3raBB*»«BM«BBB*BM»BBB«BBmBHBB«»^«,?«wr'-*i-'?*; politikai hapiup. Sä»*iÜ!lEai ®BBEBBB»aS5BB«»BBB«BB»B»»l»B«»aBB*aBBr®r*»SBB»B«BBB«»»W«B»BB»BBBB BBBBWBBBI Névnap .................B. assz. eJj. Sz amos vízállása...............1 64 ID ŐJÁRÁS Lényegtelen hőváltozássai vál­tozékony időjárás, helyenként csapadékkal várható. — Sürgöny nózis: Enyhe, változékony, sok helyütt csapadék. Déli hőmérsék­let: — 3-2 C, A VÁROSI SZÍNHÁZBAN C bérlet — színre kerül — C. bérlet ÉVA Nagy opereite 3 felvonásban. Szövegét írták Willner és Bodánszky. Zenéjét szerzetté Lehár Ferenc. Ford. Gábor A. Bead. Szaléki Dezső SZEMÉLYEK: Flauber Oktáv gyáros Sümegi Gróf Millefleur Dagobert Ross Paquerette Pepita (Pipsi Des.)Ardó Larousse Bernát gyári felügy. Borbély Éva, nevelt leánya H. Balia M. Mathieu, szolga Flaubertnél Rovó Voisin, gyári főkönyvelő Szendrő Prnnelles, gyári könyvelő Endrey Jack, öreg szolga Dagobertnél Ács Főszerkesztő: Dr, Shik Elemér. Felelős szerk.: Dénes Sándor. Szerkesztő: Vidor Gyula. TELEFON-SZÁMOK i Szerkesztőség és kiadóhivatal . . 373. Főszerkesztő lakása.................. 333. Felelős szerkesztő lakása .......... 358. EL ŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben Vidéken Egy évre 12 K 16 K Fél évre 6 „ 8 „ Negyedévre 3 „ 4 „ Egy hónapra 1 „ lK50f Egyes szám ara helyben 4 fill. „ „ „ vidéken 0 „ Hirdetési dijak Szatmáron készpénzben fizetendők. Nyilttér sora .... . 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 26. szám (Fogarassy-ház.) fll c^alawikjai. A villamos szikra sebességével érkező hirek, a melyek a balkáni helyzetről szólnak, mint a béke galambjai szólnak hozzánk. Nem tör ki újból a há­ború. Békülékeny a török. Tovább lógnak tárgyalni — a zöld asztalnál diplomatikus udvariassággal, nem pedig Csataldzsa előtt, az ágyúgolyók szörnyű nyelvén. így röpködnek a galambok s ily biztató, reményt íöntartó hangon szólnak hozzánk. Iíigyjünk-e nekik s hizzunk-e föltétlenül a szavakban ? Ha nézzük azt a tehetetlenséget, amibe Török­ország belső politikai zavarai és a háború eddigi fo­lyamán tanúsított gyöngesége folytán jutott, akkor csakugyan azt kell gondolnunk, hogy a török biro­dalom képtelen immár annyi erőt Összegyűjteni, a mennyi a további ellenállásához, avagy a háború si­keres fölujitásához szükséges volna. De‘azután nem­csak a saját esendő állapota szorítja Törökországot az engedékenység útjára, hanem az eui'ópai hatal­mak koncertje is nyomja a lemondás és a szeren csétlenségben való szomorú megnyugvás leié. Csak neki osztogatnak a hatalmak bölcs tanácsokat s csak neki üzennek burkolt fenyegetéseket. A szegényt az ág is huzza és a nyomorultan el­esett nagyságot mindenki, aki csak hozzáfér, meg­rugdossa. Az egész világ összeesküdött Törökország ellen s a szultán addig-addig volt Európának beteg embere, hogy most csakugyan elkövetkezett rá nézve a vég kezdete. 11a volna is katonája és harcias ér­zelmű hadserege, (aminthogy van is, mert a török hadsereg verekedni akar), a háború folytatásához : nincs anyagi ereje és nincs hitele, ami nélkül a had­sereget táplálni és a katonát narcba vinni nem lehet. Az európai hatalmak megvonták az anyagi tá­mogatást Törökországtól s ezzel egyszeribe kitűnt, hogy az ozmán birodalmat halálra Ítélték. Mert Tö­rökország ellenségeinek nem küldöttek sem bölcs ta­nácsot, sem burkolt fenyegetést. A szövetkezett bal­káni államokat nem fenyegették meg hitelük elvoná­sával. Csak Törökországot kényszeritilc engedékeny­ségre ellenségeivel szemben. De kitűnik ebből a je­lenségből az is, hogy voltaképpen minden háború a hatalmaktól függ s ha a hatalmak akarnák, akkor nem kellene a jövedelmek nagy részét a hadseregek föntartására fordítani s nem kellene őrületes költ­séggel állig fegyverben őrizni az európai békét. Hogyan áll tehát a béke ügye ez idő szerint ? A béke galambjai azt mondják erre, hogy: hizzatok, re­ménykedjetek, a beteg jobban van, Törökország va­lami formában le fog mondani Drinápoiyról — ha ugyan az utolsó pillanatban felül nem kerekedik a katonai-párt s kezébe ragadva a hatalmat, halomra nem dönt minden bölcs diplomáciai megállapodást. Az orosz csapatok azonban még mindig ott álla­nak az osztrák meg a német birodalmi határon. Mit várnak vájjon, miközben a béke galambjai röpköd­nek? Mire vár a fölt egy vérzett muszka hadsereg teljes készenlétben? Talán bizony az első fecskét lesi: a tavasz enyhe fuvallatát? — De mit szólnak ehhez, a béke szelíd galambjai ? Jeleni számunk 8 oMal terjedelmű. Formális ülés a képviseiőházban. — A Szamos tudósítójától. — Budapest, jan. 22. A képviselőház ma délelőtt rö­vid ülést tartott, melyen további munkarendjéről intózkedott, Az ülés tizenegy órára volt kitűzve és a parlament környéke már jóval ez előtt felöltötte szokásos képét. Lovas- és gyalogcsendőrök, úgyszintén rendőrök cirkáltak mindenfelé és a képviselőház fő­bejáratai erős kordonnal zárták el. Az ellenzék azonban ma ki- sérleiet sem tett, hogy a mun­kapárt ülését megzavarja. Hire volt, hogy ma felvonulnak a képviselőházba a munkapárt ■ böl kilépett képviselők és meg­kezdik ellenzéki akciójukat. A disszideasek azonban nem je­lentek meg. Mintegy százötven képviselő je­lenlétében nyitotta meg az ülést gróf Tisza István. A kormány ré­széről Lukács László, Hazai Samu, Josipovich Géza és Balogh Jenő, az uj igazságügyminiszter jelen­tek meg. Tisza az ülés megnyi­tása után ezeket mondta: — Meg kell emlékeznem, tisz­telt Ház, arról a megrázó ese­ményről, amely Várady Zsigmond képviselőtársunk életét idő előtt kioltotta. Mi, akik ismertük ala­pos képességeit, minden szépért és nemesért lelkesülő egyénisé­gét, megdöbbenve állunk a szo­morú eset előtt. Indítványozom, hogy a Ház, jegyzőkönyvben részvétét fejezze ki és az özve­gyet részvétiraüal keresse meg. Az indítványt egyhangúlag el­fogadták. Bejelentette ezután Tisza, hogy intézkedett az uj választás iránt. Majd elparentálta Barcsay Do­mokost. Jelentette azután, hogy a ki­rály Székely Ferenc igazságügy­minisztert állásától felmentette és Balogh Jenőt igazságügyim- niszterré kinevezte. A munkapárt itt éljenezte és tapsolta Balogh Jenőt. Felolvasták az iditványkönyvet, melybe Pop-Csicsó István jegy­zet be indítványt az általános választójogi törvényjavaslatról. Az elnök indítványozta, hogy a Ház legközelebbi ülése csü­törtökön legyen és napirendjére hat kisebb törvényjavaslat tűzes­sék ki nyolc miniszteri jelentés­sel együtt. A napirend elfogadása után jelentette gróf Tisza István, hegy pénteken még egy ülést kell tartani a törvényjavaslatok harmadik olvasására és a bizott­ság megválasztása céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom