Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-18 / 14. szám

+ y (1913. január 18.) 14. szá«. Pedig ha az ember, szigorú kritika szemüvegén át néz, mégis úgy van, hogy A farkas világhírű sikerében igen nagy része van annak a márkának, amelyet az irodelmi •semegók világában Molnár Ferenc neve képvisel. A farkas messze elmarad az Őr* dögtől, de mégis magasan fölötte áll a Liliomnak. * Sí'.atmáron talán még sohasem történ­tek olyan nagyszabású előkészületek egy tUrab előadására, mint A farkas bemuta­tójára A nagyszabású előkészületekhez tar­tozik például az is, hogy a premióre bér- letszünetben ment. A bérlőknek jó a Ki­cserélt feleség preraiórje, a Luxemburg grófjának silány reprize és ha mindez nem elég, hát a Péter, a cscdamajom. Igazi művészi eseményt, mint A far­kas prerr.iereje, ráérnek a bérlők felmele gilvo kapni. Hja, az üzlet nem művészet, de a művészet üzlet. Amig a színházi iroda igy elintézte az előkészületeket, addig Szőke Sándor, a darab buzgó rendezője úgyszólván éjjel- nappal azon dolgozott, hogy a darab minél precízebb kiállításban, minél pompásabb előadásban kerüljön szinro. Már pedig — mint minden Molnár darab — A farkas i3 meglehetős nehéz feladatok elé állítja a rendezőt. Szőke Sándor iegambiciózusabb tagja a szatmári színtársulatnak, amit a kezébe vesz, arra gondot és munkát fordít. Mai rendezése is tökéletes, kifogástalan volt. * Törlénik esíe nyolctól tízig. Este nyolckor az ügyvéd feleségével egy előkelő vendéglőben vacsorázik. Velük szemben két elegáns katonatiszt ül. Fixiroz- záb a szép asszonyt. A férj ideges. Jön egy civil, leül egy a szép asszonnyal szem­ben álló asztalhoz. Köszön sz asszonynak. A férj még idegesebb lesz. Féltékenységgel gyötri az asszonyt. Fizetnek, hazamennek. Otthon a férj fagga ja a feleségét. Ki az az ember. Az asszony elmondja: egyik kérője volt, de kikosarazta, mert csak egy kis ügyvédbojtár voit. A férj tovább fag­gatja az asszonyt: leveleztek-e azóta? Az asszony mutat egy levelet, a kikosarazott kérő búcsúlevélé’. Azt irja az ügyvédboj­tár: „ Kimegyek, de pár év múlva visszajö­vök. Vagy győzelmes hadvezér, vagy orszá­gok sorsát intéző ur, vagy világhírű művész leszek és akkor eljövök magáért. De lehet, hogy mint koldus térek vissza és szolgá­latért fogok könyörögni magánál. Vár­ion meg.“ A férj mosolyog a romantikus levelen. A fia hívja: mondjon altató misét. Leül a kis ágy mellé, a mama is és hallgatja a mesét. „Volt egyszer egy szegény ember — meséli a papa — annak volt egy bá­ránya. Egyszer egy este a rengeteg erdőből sgy farkas elindult a szegény ember háza felé, hogy elrabolja a kicsi báránykát, akit a szegény ember olyan nagyon szeret ... A farkas átugrott a kerítésen, a kis bárányka kétségbeesve sirt, jaj a farkas, jaj fölfal... De a szegény ember aludt, hát nem hal­lotta a bárány ka jajveszékelését“. így me­sél a papa kis fiának, de a mese a mamá­nak szó!. A kis fiú elalszik, mielőtt a mese véget érne és az asszony is elszunnyad a pamiagon. A férj á:megy a szobájába, a szobalánynak megparancsolja, hogy a fele ségét háromnegyed tízkor költse föl: estélyre kell mennünk. Eloltják a villanyt, az asszony alszik. Álmodik. A kegyelmes asszony estélyén vannak. Találkozik az egykori ideállal. Katonatiszt. „Visszajött, mint győzelmes hadvezér“ siboltja extázisbán az asszony. „Eljöttem érted“, mondja büszkén és sze­relmesen a katonatiszt. „Éveken át érted küzdöttem, vőreztem, csatáztam, lenni SZAMOS akartam valamivé. Most eljöttem éried.“ Aztán eltűnik az álomkép: megjelenik egy másik magasrangu diplomata jön sz nsz- szonyfelé Országok sorsának ura. Ő az ideál. A forgatagban ő is eltűnik. Jön az ünnepelt művész. Megint ő: az ideál. El­tűnik. Jön egy fehér parokás lakéj: ez is ő. Aztán hirtelen kopogtatnak, megszólal a szobalány hangja: „Nagysága kérem, tessék felkelni.“ Pár perc múlva kopog az ajtón az egykori ideál. Jelentéktelen, szögletes, ügyetlen ember. Még most is ügyvédbojtár. A főnöke küldte az asszony férjéhez üzleti ügyben. Nehézkesen, dadogva a múltról próbál beszélni, akadozottan célozgatni. Az asszony kiábrándulva utasítja ki. Elmondja a dolgot a férjének. ... A kis fiú felébred. „Papa mond el a mese vérit“. „De aztán felébredt a szegény ember, tudod kisfiam, elővett egy nagy furkósbotot és elkergette a farkart, aki meg akarta enni az ö kis bárányát “ Ez a dtrab meséje. Ez a mese pompás raffiuériával van át és átitatva pattogó molnáriádákkal, ra­gyogó ötletekkel és a színpadi fogásoknak eddig alig iátoít, hétköznapiatlan trükkjei egymást érik benne. Drámai erőtől lüktető párbeszédek, a Molnár sziporkázó szelleme feledtetik velünk a darabnak különben sem kirívó valószínűtlenségét. * Szatmáron fényes sikere volt A far­kasnak. A pramiére nagy és előkelő közön­ségé úgy a darabtól, mint az előadástól el - ragadtatva bőségesen &d‘a zajos tanujéiét tetszésének. Szinte bonsternálólsg hatott az a már délután elterjedt hír, hogy Hahnel Aranka családi gyásza miatt nem vesz részt az előadáson. Ét,csakugyan: az előadás meg­kezdést! előtt a függöny elé lépett Szőke Sándor és bejslen'ette, hogy Habnei szere­pét a nagykárolyi színtársulat művésznője, Füzes Anna kisasszony vette át. Heves Béla ugyanis még a dó után folyamán auto­mobilt küldött a művésznőért, akit kiköl­csönzött Neményi Lipót társulatától. Nem a vendéget megillető udvarias­ságnak teszünk eleget, de tárgyilagos refe- rádái Írunk, mikor a legnagyobb elösme- réssel, nem a kritikus, hanem a közönség elösmevésével adózunk Füzes Annának, aki már szinreléptekor megnyer-te a közönség tetszését szimpathikuä külsejével, pompás színpadi alakjával, keüemes beszédmodo­rával. A darab legnehezebb részeiben volt a legjobb. Az álomképben az ideges-betegesen vonagló szerelmes asszony lelkének ezernyi színét bontotta fel, de minden szava, min den mozdulata tökéletesen ig^z és kife­jező volt. Szőke Sándort nemcsak a rendezés mesteri munkájáért, de pompás játékáért is me;i!leti a legteljesebb elösmerós. Neki is az álomképben volt a legtöbb alkalma művészetét ragyogtatni. Mint győztes ka­tona, mint hid‘3g diplomata, mint szeszélye­sen nyavalygó művész és mint cinikusan büszke lakáj jellegzetesen más más tudott lenni anélkül, hogy az aiakitások természe­tének változatossága a legcsekélyebb mér­tékben is meg'átszolt volna játékán. Bársony Aladár az ügyvéd szerepét játszotta. Nem is játszotta. Kilopta vala­honnan az életből és azzal a talentummal adta vissza, ami cat k az igazi nagy művé­szeknek a tulajdona. Természetesen, hiven adta vissza a féltékenységében meggyötört, megtört, végül kigyógyult ügyvéd alakjáf, lelkét és ha nagyon akarunk hibát keresni a játékban, akkor az legfeljebb csak az a dicséretes biba lehet, hogy nagyon is szimpatikussá tudta tenni előttünk dr. Kelemen egyéniségét. Az ö alakításáról külön, önálló kritikát lehetne írni, olyan kritikát, amire büszke lehetne a szatmári színház. 3. ddí . P. Torday Etel a kegyelmes asszony szerepét diszkrét komikummal, finoman játszotta meg. Lenlcey György nemesak kis szerepé­ben volt jó, de külön dicséretet érdemel, mint festőművész is, a király élalnagyságu képéért, ami a második felvonásban keltett feltűnést. * Ami ritkaság a szatmári színházban : a diszletezós is elsőrangú volt. A kegyelmes asszony palotájában kirítt ugyan egy egy olcsó, nagyon is szegényes szőnyeg, d8 ezt már megszoktuk. Ha még a második felvonásbeli szin- vá’tozás, amikor a nézőtér percekig sötét marad, zajtalanabbul menne a színpadon, az is emelné a siker zavartalanságát. A színházi iroda közleményei. Z. llsbnel Arankát ért családi gyász­eset miatt a mai napra kitűzött Farkas előadásán a vezető fő női szerepét FüzeB Annusks, a nagykárolyi városi színház bá­jos művésznője adja, mig a vasárnap és hétfői előadásokon Szőkéné Garay Ilus, színtársulatunk közkedvelt művésznője he­lyettesíti, ki alig két napra e fárasztó é3 nehéz szerep betanulásával fényes tanujelét adja kiváló talentumának és a kollégiális együttérzésnek. Gsokóládé királynál Rákóczi-utca 28. szám alatt elsőrendű Jonathan alma és kiváló csemege szőlő jutányos árért kapható. Színházi cukorkák négy választékban. Pénzintézeteink közgyűlése. Január 18. d. u. 4 óra: Egyesült Központi és Polgári Takarékpénztár r.t. Január 19. d. e. 11 óra: Szatmári Termény és Hitelbank r. t. Január 26 d. o. 10 óra: Aranyos- megyesi Takarékpénztár r. t. Ja uár 26. d. e. 11 óra : Szatmárhegyi Takarékpénztár r. t. Február 2. d. e. 10 óra : Szatmárné­meti Népbank r. t. Február 2. d. e. negyed 11 óra: Szatmári Leszámitoló Bank r. t. Február 2. d. e. 11 óra: Szatmári Leszámítoló és Takarókegylet m. sz. kaphatók a leg­újabban érkezett frakk ingek minden számban elegáns pique .. mellel .. .. a „YiMoria“-áruházban — a színházzal szemben. — Gallérok minden számban s formában :: érkeztek

Next

/
Oldalképek
Tartalom