Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)
1912-12-21 / 291. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szaimár, 1912. december 21., szombat. »SM£»aisee»MB«Baiaa89VBa»98tsa«BBC3aaB»aHBaieMaNMaiiaBMMaMBM«MKS«aH«BHai POLITIKAI NAPI LAP. 291- szám. «at*«*»»## li»KaWHiBWil»WB»Wit8HI»WimMHaW8ltHg|;li December 21 SZOMBAT Névnap:...........................Tamás. Szamos vízállása: ........154 ID ŐJÁRÁS : Az időjárásban változás nem várható. — SürgönyprognóHs: Változás nem várható. Deli hő mérséklet 5'2 C. SZATMÁRI SZÍNHÁZBAN C bérlet — színre kerül: — C bérlet Primerose kisasszony. Vígjáték 8 felvonásban. írták: Flers és Caillavit. Fordította: Gótli S. Rendező: Szőke Sándor. SZEMÉLYÜK: ^Sermaisené P. Torday Primerose Szőkéné A bíbora ok Bársony Gróf Peteián Szendrő Danatienme Pálma De Lanozey Pierre Szőke Dr. Fardin Mnhay Sámuel Dávid Rovó Pelelán Aubert Lenkei Peleláu grófnő Somogyi Camphvernierné asszony Geszti Starininé asszony Sziklai Denis Fndrey De Layrac Zsoldos Edmond Pintér Riporter Ross Monturenx Ács Jenaoy Kardos Monturenxné Borbólyné Champhvernier Vadász Inas Kapossy Georges bárónő Népessy Főszerkesztő : Or. Shik Elemér. Felelős szerk. : Dénes Sándor. Szerkesztő: Vidor.Gyula TELEFON-SZÁMOK: Szerkesztőség és kiadóhivatal . . 373. Főszerkesztő lakása ...................... 333. Fe lelős szerkesztő lakása............. 358. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben Vidéken Egy évre 12 K 16 K Fól évre 6 „ 8 „ Negyedévre 3 „ 4 „ Égy hónapra 1 „ 1 K 50 f Egye3 szám ára helyben 4 fill. „ „ „ vidékei 6 „ Hirde ési dijak Szatmáron készpénzben fizetendők. Nyilttór sora............30 fillér. Szer kesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-uícza 26. szám (Fogarassy ház.) Récseő*ropog körülöttünk minden. Rozogán inog a kereskedelem, pangásban múlik ki az ipar és a bizonytalanság dagasztékos sarában akadt el pénzügyi életünk agyonterhelt szomorú szekere. Bizonyos dolog, hogy Chorin Ferencnek igaza volt, mikor lefestette az ország szomorú állapotát, amelyet a háború eshetőségének bizonytalansága idéz elő. Bármennyire akceptálja is ezt a felfogást mindönki, akinek alkalma van — és ez mindenkinek van ma — figyelemmel kisérni azt a mérhetetlen pusztulást, amelyet a zűrzavaros külpolitikai helyzet idéz elő, azt is be kell azonban látni, hogy csak azért, hogy a kétségtelenül rossz és kínos bizonytalanság: a háború kövesse, nem szabad az országot elhamarkodottan belevinni egy téli hadjáratba. A bizonyosság itt csak akkor lenne jó, ha az jót, teljes nyugalmat és csendet hozhatna. Addig, amig egy ilyen jóindulata bizonyosság bekövet- kezhetik, csak saját magának árt a piac, ugv o kereskedelmi, mint az ipari és közgazdasági, ha képzelt rémekkel sötétre festi a helyzet kópét és mintegy beleviszi az általános hangulatot abba, hogy szomorú, fekete színben lássa mindenki ennek az országnak az ál apotát. Nem a bizonyosság hiánya, nem a feszült bizonytalanság a főokai az általános derutuak, bár kétségtelen, hogy ennek is van némi része benne, de vétkesen cselekszenek és sokkal súlyosabbá teszik azok, akik a veszély végső pillanata előtt megnyugtatás helyett véres kardot hordanak körül az országban és ezzel a véres karddal halálra kaszabolják az inzolvencia kopár haremezejón haldokló kereskedelmet. Nem a megoldásnak tüzön-vizen való forszirozása, egy rossz helyzet helyett még rosszabbnak a megteremtése kell itt, hanem csititó, megnyugtató szó, amely lecsillapítsa a felzaklatott kedélyeket. Ha nem erre igyekszünk és megfontolt szavú, tekintélyes emberek nem erre iparkodnak, akkor a szerb háborúnak itt hullanak el az áldozatai a falvak, városok kereskedelmi, ipari piacán, mielőtt még az igán harctéren egyetlenegy katonának is meggörbült volna a hajaszála. A koalíció bomlása. Dühöng az egység. Budapest, dec. 20. este 9 óra. A „Szemos“ teiefontudósitása. A koalíciónak eddig legalább külsőségekben fentartott egysége erősen recseg é3 ropog. A tegnapi értekezletben az egységes pártaískitáara irányuló törekvések szenv«dtek hajótörést Justhék eüentállásán, ma pedig a pirtok és párttagok közt létező egyéb ellentétek hire kerül nyilvánosságra. Kiderült, hogy számos ellenzéki képviselő határozottén a mellett van, hogy a Ház tárgyalásain ré-zt kell venni. Ezen álláspontok vezéreit, csak nagy ushészségekkel bírják visszaszorítom. Egy esti lap közli, hogy Zieh- Aladár és Justb között ellentét van < kordon előu lojátszódő komédia miatt, melyben Zichy Aladár nem akar részt venni. Zichy ellenvetéseire Justh azt válaszolta: „A nemzeti kaszinótól nem fogadok ei tanácsot!“ ápponyinak Kovács Gyula di csőitése ellen van kifogása Mindebből látszik, hogy a koalíció kebelében valósággal dühöng az egység. A pfnzittffeefet; is a 1 Válság. Irta: dr. Bródy Aladár. Azt a depressziót, amit a mostani válságos idők okoznak, legnagyobb mértekben a pénzintézetek érz’k meg. Valamennyi irányadó p -nzpiacon a hivatalos rátáig emelkedett a magánka- m^tláb ós a jegybankok igénybe vétele is rendkívül erős emelkedést mutat. A pénzviszonyok tehát egyre Jrosszabodnak, mely körülmény már egymagában is épen elég gondot okoz a pénz intézeteknek. I Nálunk azonban egy más körülmény közreműködik abban a tekin'etben, hogy megnehezeitse a pénzintézetek dolgtt. Az általános kö'gazdasági okokhoz járul, egy szintén csaknem általánosnak mondható bizalmatlanság, I amely a külpolitikai viszonyokkal kapcsolatos s amelynek ered- ményeKépen a le.utabbi időkben egyre ha'ljuk, hogy menynyire megrohanták a botevők ezt vagy azt a péazint. z tét. E soroknak épen az a céljuk, hogy rámutassanak arra, milyen meg- oko atlan, célra nem vezető, helytelen dolog a pénzintézeteknek ez a megrohanása. Tudvalevő, hogy ha tisztán a részvénytőkéjükre volnának utalva, a nagy pénzintézetek sem tudnának boldogulni. A vissz- leszumitolásn jk ós a betéteknek a pénzügyi fejlődés mai fokán tál-n meg fontosabb szerep jut, mint magának a részvénytőkének. A részvónyíőkealapja, hogy úgy mondjam kiindul sa egy- egy pénzintézet működésének, I de a visszleszámitolásnak ós a betéteknek jut az a szerep, hogy tovább fejlesszék az egészséges alapokra épített pénzintézetet. A mai rossz pénzügyi viszonyok közt, mely viszonyok azonban korántsem a mi speciális viszonyaink, hiszen európaszerte, sőt a kontinensen túl is ugyanazok it a jelenségeket észlelhetjük a pénzügyi élet terén — nagyon meg van nehezítve a vissz- leszámitoiás. Pedig normális időkben éppen a visszleszámito- lás az, amely rornediuma az egy- egy pénzintézetnél pillanatnyilag | mutatkozó tőkehiánynak. Minthogy tehát a tőkepótlásnak ez a módja most sok nehézségbe ütközik, fokozottan fontos szerep jut a betéteknek. A pénzintézetek tehát, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy beíétállagukat megtartsák, sőt — ha az egyáltalán lehetséges — még növeljék is. E cél elérése érdekében több betétka. Jelen Biámunk 8 ©Idái terjedelmű.,
