Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)

1912-12-20 / 290. szám

4. oldal. SZÁMOS (1912. december 20.) 290. szám. Szerkesztői üzenetek, amelyek mindenkit illetnek. Lóhalálában gyönyörködött ma egy csapat ember az Árpád- utcán, amit ne úgy tessék érteni, hogy — amint a gyorsaságot szo­kás kifejezni: — lóhalálában, mo­hón szivták az Árpád-utca közepén az élvezeteket. Sőt ellenkezőleg: dologtalan munkások, apró iskolás­gyermekek, sürgős útra küldött cselédek, a tönk felé igyekvő emberek állottak meg és úgy nézték perverz gyönyörűséggel, amint egy nya­valyás gebe döglŐdött az utca sa­rában és — mint mifelénk mond­ják: — adta befelé az ipart. Egy rongyos, vedlett, rossz gebe volt, valamelyik fuvaros sze­kere előtt fordulhatott ki a hám­ból és amint végtelen szánalommal ránéztem, kurtirozott farkára, nyí­rott sörényére, nemrégen még hintó előtt parádézhatott, úri dámát hor­dozhatott nyergében vagy valami ilyeníéle hivatalban szolgált és itt érte utói a lói sors. Térde roskad- tával, szeme homályával, oldalának kehes lihegésével lezüllött a kontli elé, onnan meg a fuvaros szekérbe. Régen láttam szánalmasabb látványt, mint ez. Az úttest szélén, a hideg locs- pocs sárban fetrengett, téloldalt vergődött, rugdalta az utolsókat a nyomorult pára. Hideg havas eső verte az ol­dalát, az orra nagyokat fújt a pocsolya levébe, a keshedt oldala úgy járt, mint a kecske-duda, otrombán dudorodottki a lapockája csontja, az egyik szeme világtalan meredt belé a semmibe, a pókos lábával meg ernyedten rúgott egyet- egyet a járda felé, mintha szűk lenne a fekvőhelye, körülötte meg pajkos gyermekek vihogtak, tré­fáltak. Egyik a ló farkából tépegette a szőrzálakat. A szerencsétlen állat fájdalmában nagyot nyögött és ég felé meresztette a lábát. A másik egy vesszővel piszkálta meg a re­megő orrcimpáját. Erőlködni próbált szegény, hogy felemelje a fejét, sehogy sem ment. Végül egy fiakkeres robogott el mellette, akinek a lova — még elég jókarban levő — nagyot hor­kant, télreugrott a dög láttára. Talán iszonyodott a gyönge lói természete a haldoklótól, talán ro­konát, vagy saját szomorú végét látta benne. A konflis nagyot húzott osto­rával előbb a saját paripájára, azután a sárban íetrengő félhullára, hadd jusson neki még valami az életből. Szegény, nyomorult, zabszal­mán lekopott haldoklója az utca sarának, mindenki juttatott neki az utca halálos ágyán egy-egy rúgást, egy kis kínzást. Fényes nappal, déli időben történt. Nagy csapat ember állotta körül az egyaránt szomorú és un­dorító halotti ágyat, egy élő lény utolsó kínlódását. És nekem — ne tessenek ki­nevetni, hogy ilyen komolytalan vagyok, tudom én, hogy úgy se lesz foganatja ennek az Írásnak, de nagyon megindított a szomorú lói sors, aminél szomorúbbat, meg- hatóbbat nem festett még festő, — de mondom : nekem egész délután, minden munka közben szemem előtt lebegett a szomorú lovacska rette­netes szenvedése ott az utszélen, a pocsolyában, a havas esőben, csin­talan utcakölykök között és váltig eltöprengtem rajta, hogy Szatmár sok nemeskeblü embere közül sen­kinek sem jutott még eszébe, hogy könyörületességét kiterjessze az állatokra is és mozgalmat indítson egy állatvédő egyesület megszer­vezésére, amely gondoskodjék arról, hogy egy ilyen nyomorúságos állat valahol a sintértelepen rúghassa az utolsókat, nem emberlakta házak között. Talán azért, mert az állatok nem nyugtázzák hirlapilag a jóté­konyságot ? (í) Esküvő. Dr. Galgóczy István mikolai földbirtokos f. hó 28 án vezeti oltárhoz Jármy Margitot, Jármy András nagydobosi földbirtokos éa Dassevffy Gizella leányát. Államsegély a zenedének. A vallás- é« közoktatásügyi miniszter a szamárnéineti Dal- és Zeneegylet zeneiskolájának — ab ban a reményben, hogy a zeneiskola vi­szonyai rövidesen megváltoznak ugv, hogy a város átveheti — a jövö évre 2500 ko­rona segélyt állapított meg. A főispáni titkár távozása. A belügy miniszter Kálnay Gyula főispáni titkárt a jövő év első felére szolgálattótelre a veze­tése alatt álló minisztériumba rendelte be. Kálnay Gyula távozását őszinte sajnálkozás kiséri az egész vármegyében, bár valószínű, hogy a szimpatikus tisztviselő a félév le­teltével ismét visszakerül a szatmári főispán mellé. Szolgabirói kinevezés. Csaba Ador­ján főispán Szabó Tibor közigazgatási gya kornokot az elhalálozás folytán megürese­dett szolgabirói állásra helyet’esitette és szolgálattételre a fehérgyarmati szalgabiró- Sághoz osztotta be. A kamara közgyűlése elmarad A debreceni keresk.- és iparkamara szom batra rendkívüli közgyűlést hivott egybe az uj adókivető bizottságok tagjainak megvá­lasztása tárgyában. Távirati felterjesztést intézett egyszersmint a pénzügyminiszter hez, hogy az izgalmas viszonyokra va ó tekintettel halasztassék el ez a választás. A pénzügyminiszter az este küldött táviratá val a kérelemnek hely adott s igy a ka­mara szombatra összehívott rendkívüli köz­gyűlése elmarad. Önképzőkör! ünnepies diszgyülést tartott folyó hó 19 én a szatmárnómetii református felsőbb leányiskola az intézet tornacsarnokában. A szertár javára meg­tartott jósikorü ünnepség műsora a következő volt: 1. MEGNYITÓ-BESZÉD. Elmondta Széli Julia, az Önképzőkör elnöke. 2 UTOLSÓ MA GYÁR-ÓRA. Irta Szaba­dos Ede., Szavalta Zoltání Julia VI. o. n. 3. SÁRI NÉNI. Vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Bodzái — Kroó Klára IV. o. n. Bodzainó — Balaskó Ilona VI. o. n. Emma, festőnő — Hajdú Hedvig VI. o. n. Irén, írónő — Erdélyi Margit V. o. n. Jolán, énekesnő — Széli Julia VI. o. n. Nóra, zongoraművésznő Zoltáni Julia VI. o. n. Ferike, szininövendék — Gara Mariska TV. o. n. Eliza, nevelőnő — Hajnal Mariska VI. o. n. leányai. Tibor, a fiuk — Rainer Gabi VI. o. n. Sári néni, vi­déki gazdálkodó özvegye — Halász Ida V. o. n. Kati, szakácsnő — Varga Julia V. o. n. Történik a fővárosban. 4. Bloch: PETITES RHAPSODIES HONGROISES. Hegedűn játszotta Erdélyi Magda I. o. n. Zongorán kisérte Mátray Etelka VI. o. n. 5. MONOLOG Goethe Iphigenia Tamásá­ból. Előadla Dellmann Rózsi VI. o. n. 6. DAL. Énekelték Gara Katinka IV. o. n., Küszner Julia VI. o. n, Széli Julia VI. o. n., Varga Julia V. o. n. Zongorán kisérte Gyene Hedvig VI. o. n. 7. IZÉ KISASSZONY. Monolog, Makay Emiltől. Előadta Ra;ner Gabriella, VI. o. n. 8. A KIS SAVOYARD FIÚ. Irta Ábrányi Emil. Szavalta Roth Margit II. o. n. 9. NAGYAPÓ MESLL. Élőkép. — Sze­replők : Nagyapó — Szabó Julia. Nagyapót hallgatták: Freund Margit, Vauzsura Mária, Medveczky Gizi, Erdélyi Magda,Szűcs Ilonka, Sáfár Klára, Losonczy Sárika, Heller Rózsika. — Király : Bakcsy Irén. Alabárdosok: Gara Katalin, Hajnal Anna. Árgirus királyfi: Schwarcz Zelma. Tündérszép Ilona: Hajnal Mária. Boszorkány: Csiszár Piroska. Piroska: Fried Magda. Törpék: Persenczky Margit, Kótay Zsuzsika, Harcsár Katinka, Rosen- blum Erzsiké, Adorján Aranka. Vadász : Teör- seök Erzsiké VI. o. n. 10. A GYEP ME K ÁLMA. Élőkép. A gyermek: Fried Magda C-őd a Kristály-gőzmosógyár ellen. Még az alapi'ások boldog korszakában tör­tént, mikor már a rikkancsok is részvény­társasági alapon kezdték árulni a szenzá­ciókat, hogy nehány leRes alapitó meg­vetette az alapját a Kristály gőzmosógyár részvénytársaságnak. A gyár azépen beje­gyeztette magát, házat is vásárolt s u házra hatalmas vászontáblát fesziteltek, amelyre nagy betűkkel volt repingálva, hogy: e ház­ban a jövő hóban nyílik meg a Kristály vegytisztító és gőitnosógyár r.-t. Hónapról- hónspra ott maradt a felírás, amelyen k*nzekventer ígérte, hogy majd a jövő hónapban megkezdődik a gőzmosás és vegytisztitás. Addig-addig halogatták a rossz pénzviszonyok az üzem megnyitását, hogy a vállalat, mielőtt még gőzt moshatott, vagy vegyet tisztithatoit volna, kénytelen volt csődöt kérni maga ollen. A törvény szók el is rendelte a csődöt s tö-neggond- nokul dr. Dénes Viktor ügyvédet nevezte ki. így aztán a Kristály meg *e ke/dhatte a más szennyesét mosni, most az övét mossák. A inentőtanfolyatn mai előadtsa. A szatmári hölgyközönseg mentőtanfolya­minak ma d. u. 5 órakor lesz a misodik előadása, amelyet dr. Sieinfeld Géza köz kedvelt orvos fog m gartani. Min hogy az érdeklődés a hölgye* között a tanfolyam iránt óriási, a rendezőség úgy intézkedett, hogy az előadások a városháza nagy ta­nácstermében tartassanak. A mai előadás már a városház i nagy tanácstermében lesz megtartva, amelyen való megjelenésre ez utón hívja fel a tanfolyam hallguóit a rendezőség. Mint értesülünk, a városháza nagyterme erre az alkalomra be lesz ren­dezve és kellőleg fel lesz szerelve, hogy a hölgyek gyakorolhassák a különböző k ké­seket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom