Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)

1912-12-19 / 289. szám

(1912. december 19.) 289. szám. SZAMOS 3« oldal pedig kilenc havi börtönre ítélte. A fel­jelentőből vádlottá fokozott Borinét tizen- négynspi fogházra ítélte. Táviratok. HÍREK Színház. Szinházi műsor. Csütörtökön — újdonság, itt először — „A kis dobos“, operette (A. bérlet.) Pénteken — másodszor — „A kis dobos*, operette (B. bérlet.) Szombaton Sz. Garay Iius első fallép - tével — újdonság, itt először — „Primeross kisasszony“, vígjáték (C. bérlet.) Vasárnap délután „A kis gróf*, ope­rette; — este : „Éra* — ötödször — (4. Bérlelszünet.) A leghaaanoaabb karé- esonyl ajáffldéktáygyak. Ifjúsági iratok, képes- és rasséskönyvek, imakönyvek, albumok és emlékkönyvek, viz és olajfosték felszerelések, íróeszköz garnitúrák, levélpapír különlegességek, ízléses kivitelben. — Alkalmi árakban. — WEISZ IZSÁK könyvkereskedésében a városi bérpalotában. IZIiÉSES 11 ÚJÉVI KÁRTYÁK NÉVJEGYEK olcsón készülnek lapunk nyomdájában n RÁKÓGZI-UTGA2S. 1 (Fogarassy-féle ház.) ♦♦♦♦♦♦♦ tom\2(QCt Porosz vagonszámra szállít gyárüzemek, gaz­dák, szénkereskedők és magánosok részére Aikfalvy Albert központi irodája (sz) SZflTMftR Kazinczy u. 1. TELEFON 399. A ministereinők a választói reform előterjesztéséről. — A „Szamos* telefontudósitása. — Budapest, dec. 18., d. u. 2 óra. A bépviselőház tegnapi ülésén hire járt, hogy a kormány a karácsonyi ünne­pek után beterjeszti a választói reformról szóló javaslatot. Egyik fővárosi lap munka­társa ma délben beszólt Lukács László miniszterelnökkel és megkérdezte, igazak-e ezek a híresztelések. A miniszterelnök igy felelt: — Ha teljesen elkészülünk a vá­lasztói jogról szóló javaslattá*, haladék­talanul a képviselőház elé terjesztjük. Remélem még ebben az évben. — Kegyelmes Uram, már az ülés napját Í3 beszélik, és pedig december 28-át. — Nem, ez nem helyes — felelte a miniszterelnök — ez technikailag is lehetetlen. A miniszterelnök e kijelentését kiegé­szíti az az értesülés, hogy a javaslatot tényleg még ebben az évben, és pedig de­cember harmincadikén terjeszti be a kor­mány a képviselőházban. Tanácskoznak a konfliktus elsimításán. Bolgrád, dec. 18. Az osztrák-magyar—szerb konfliktus elsimításán már régebb idő óta fáradozik Masarik osztrák képviselő, akinek nagy része van abban, hagy a konfliktus nem mérgesedett el jobban. Masarik ma hosszasan tanácskozott Hartwig belgrádi orosz nagykövettel, aki ezután Pasics szerb miaisztereínöküel foiy taíott hosszabb eszmecserét. A tárgyaláson amint hírlik, a békére fontos terveket tár­gyaltak meg. Az orosz miniszterelnök beszéde. Szentpétervár, dec. 18. Eddig még mindég nőm hitték, hogy Oroszország komolyan akarja a háborút, illetve segíteni a szerbeket. Most azonban kibújt a szög u zsákból, 0 öszország nyíl­tan szintvallott, kijelentette, hogy fajroko­nait eddig is segítette és ezután is segí­teni fogja. Ezt maga Kokovoev orosz miniszter- elnök mondotta, aki mai beszédében nagy tűzzel és szereteltal beszélt a balkáni álla­mok csapatainak előnyomulásáról, M*jd kijelentette, hogy Oroszország fejrokonai érdekében eddig is megtett mindent és ez­után is meg fog tenni. — Mindazok a kormányok — mon­dotta a miniszterelnök — melyek a jelen­legi politikai helyzetből folyó alapvető kér­dések közös megtárgyalásának a teréről lelépnének és közvetlen érdeküket erőseb bek hagsulyoznák, súlyos erkölcsi felelős­séggel terhelnék magukat a későbbi nem­zetközi bonyodalmak esetére. A nagyhatalmaknak súlyos okuk van arra, hogy a béke létra jöjjön. Ha azonban a hatalmak ezt az okot sem tartják «lég súlyosnak, akkor Oroszország nyíltan lép fel és támogatni fogja — ha kell fegyverrel is — azokat, akiki t elnyomni és eltiporni akaraak. Szerkesztői üzenete^, amelyek mindeneit illetne^. i Jótékony emberek, jólelkü asszonyok, nemesszivü lányok, ne hagyjátok nyom nélkül eltűnni, elröppenni ezt a pár sor könyörgő írást. A betegek szatmári birodal­mában, a magas keritésü, sárga- lalu kórházban karácsony szent ünnepére készülnek. A zöldgalyu, karcsú fenyőn karácsony este gon­dos kezek lógják meg gyújtani a csillogó apró gyertyákat. Az ápoló apácák ajkáról felcsendül az ájta- tos zsolozsma és egy csomó beteg ember, csenevész gyermek megha- tottan lógja bámulni a karácsonyfa pompázó íényü, olcsó díszeit. Ame­lyik imádkozni tud, elmorog egy- egy imádságot, a többinek csak a gondolata log elszállani az Egek Urához, a lelke elkalandozik vala­hol egy kis falu apró háza körül... Szomorúak ezek az ünnepek nagyon. A szeretet meleg sugara eljut ide is, e rideg, szomorú íalak közé, de a fénysugár megtörik, elhalvá­nyul, mig belopódzhatik a betegek, nyomorékok házába. Szatmár város érző, humánus lelkű közönségéhez intézzük eze­ket a sorokat. Szeretnénk, ha a könyörgésünk nem lenne a pusztá­ban viszhang nélkül elhangzott szó. Szeretnénk, ha Szatmár társa­dalma csak egy csöppnyi szána­lommal gondolna ennek a sárga háznak szomorú lakóira s hozzájá­rulnának ahhoz, hogy a sok sze­rencsétlen ember karácsonyi ün­nepe mennél melegebb, kedvesebb, emlékezetesebb legyen. Nem kérünk nagy áldozatokat, csak azt: ne hagyják válasz nél­kül a kórház kérelmét. Arra kér­jük azokat, akik nem riadtak visz- sza már e sorok címétől: járulja­nak hozzá bármilyen csekélység­gel a kórházi betegek karácsony­fájához. A gyermekeik által megunt játékok, képeskönyvek, apró pénz­adományok, olcsó ajándéktárgyak, minden legcsekélyebb egy-egy jó­tétemény, amelyért, ha nem jut ki a kórházi betegek hálás köszöneté, az Úristennek tetsző cselekedet jutalma ott log élni minden ada­kozó lelkében. Iiönyörgünk Szatmár város jó­szívű embereihez: járuljanak hozzá a kórházi betegek karácsonyfájá­hoz. Adományok a karácsonyfa kö­rül buzgólkodó kórházi gondnok, Dőry László kezeihez küldendők„

Next

/
Oldalképek
Tartalom