Szamos, 1912. december (44. évfolyam, 274-297. szám)
1912-12-18 / 288. szám
4. oldal. SZAMOS (1912. december 18.) 288. szám. T áviratok. Országgyűlés. Adöháboru a képviseiőhazban. Budapest, dec. 17. A képviselőház mai ülését gróf Tisza István háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg mintegy hatvan munkapárti kép viselő jelenlétében. A kormány tagjai közül Lukács László miniszterelnök és Teleszky János pénzügyminiszter jslentek meg a Házban. Apróbb jelentések előterjesztése után rátértek az appropriációs javaslat tárgyalására. Hegedűs Lóránt előadó ismertette a javaslatot, majd az adókérdésről szólott. Mivel sikerült az ügyeket személyi térre átvinni, — mondotta — rögtön nagy érdeklődés támadt az adókérdés iránt. A személyes vonatkozások Magyarországon sofe- Bzor még életbe vágó kérdések iránt is érdeklődést támasztanak. Minálunk különösen egy tulajdonságot követelaek meg a n°gy férfiaktól. Az emlékezőtebetseg fenomenális hiányát. Hát most úgy tüntetik fel a boldog emlékezetű Hieronymit, 8 szólót és más barátaikat, mintha a koalíció óta megváltoztatták volna álláspontjukat. Meg kell állapítania, hogy a koalíció óta változtattak az adóreformon. Sándor Pál ezután indítványt nyújt be, amely szerint a gazdasági válságra való tekintettel az adóreform végrehajtása 1914 január 1 ig függesztessók fel. Antal Géza felszólalás» után Teleszky pénzügyminiszter a többek között a következőket mondotta : Az uj adótörvény életbeléptetésének elhalasztása csupán egy rossz ötlete azoknak, akik ezt akarják. Három éve megszavazták ezt a törvényt és most nyolc nap óta követelik az elhalasztását. Wekerle csinálta, aki egymagában a fővárosért any- nyit tett, hogy nem szabad feltenni róla, hogy az uj adótörvényt a főváros ellen csinálta. Uj tehertöbblotet, folytatta Teleszky, csupán a házadó jelentett, az összes többi adók pedig, melyeknek életbeléptetését el akarják halasztatni, kivétel nélkül csökken tik a városi lakosság terheit. Ezután ismét Sándor Pál szólalt fel és az egy évi elhalasztására nézve megismételte javaslatát. A Ház Sándor Pál javaslatát elvetette ős a pénzügyminiszter indítványát, a félévi elhalasztást szavazta meg. Szaloniki lángban áll. Berlin, dec. 17. A görögök és bolgárok között tegnap és tegnapelőtt ismét véres ütközetek voltak Szaloniki miatt. A bolgárok Szalonikit felgyújtották és az egész város lángokban áll. Elnapolták a békekonferenciát London, dec. 17. A békekonferenciát a kiküldöttek csütörtökig elhalasztották. Répavágó, szecskavágógépek s egyéb szezoncikkek raktárról gyári áron kaphatók P O SZVÉ K. NÁNBOR gazdasági szakirodájában. N A G Y jßricwyi ílsír RAGAIiYlMli Jó ggermekeR Jézuskája RAGÁLYINÁL "Oalódi angora és decsdebőröd ágy>, zongora és íróasztal olé — Hágáiéinál = (Jlpaca és briííaniai ezüst ajándédtárgy>ad Hágáiéinál Valódi angol kalapok, fehérneműéit és nyakkendő különlegességek RAGÁLYINÁL Sl?ermel*játé^ újdonságod, francia babád Hágáiéinál JKindenféle ajándédtárgvad, diszmü és gYermedjátédodból == Hágáiéinál — Színházi látcsövek ég gchálal^ Ragályinál üti bőröndök, berendezett casetták, szivar és cigaretta tárcák RAGÁLYINÁL Valódi ezüstveretü, kristály és terakotta vázák Ragályinál Teveszőr különlegességek, kabátok és ujjas-mellények — Ragályinál — Teveszőr és gyapjú kocsitakarók, phleédek Ragályinál Valódi hajú, fésülhető francia babák Ragályinál Vadászati cikkek, fegyverek, táskák revolverek Ragályinál HÍREK Szerkesztői üzenetek; amelyek mindenkit illetnek Hymenhireket, eljegyzésie két meg lakodalmiakat reklamálnak nálunk, amelyek megtörténtek és mi mégsem ör- vagy kár örvendeztettük meg véle azokat, akik szeretnek kár- vagy nemkár- Örvendezni a más baján. Való igaz, hogy az utóbbi időben meghonosítottuk azt a szokást, hogy a legérdekesebb eljegyzési és házassági híreket is —• ha mint emberek örvendezünk is azoknak — mint újságírók negligáljuk. Nemcsak a nagyvárosi és budapesti lapoknak előttünk álló példái indítanak erre bennünket, ahol nemcsak nem szaladgálnak a hymen- hirek megszerzése után, de a beküldőiteket is csak 10 — 15 korona honorárium ellenében *.özlik, de a tapasztalás is régen érleli bennünk ezt az elhatározást. Mi tudjuk legjobban, hogy hány bakot lőttünk már a pletyka- hirről elkapott házassági hírekkel. Akárhányszor megismétlődött már velünk az egyszeri kereskedő anekdotája, akinek, nagy bizalmasan gratuláltak a barátai, hogy sikerült a boltjának a tűzoltók kivonulása előtt leégnie. — Pszt, csendesen, — hárította el a gratulákat a szerencsés — csak a jövő héten. És még nem is ez volt a legrosszabb eset. Mert itt legfeljebb csak elsiettük a hirt, amelyet nyomon követett a valóság. De volt rá eset, hogy az általunk túlzott előzékenységből leközölt hymenhirből egy szó sem volt igaz és akkor aztán jöttek a reklamációk esőstől úgy a vőlegény, mint a menyasszony részéről, hogy mi jogon merjük mi őket alaptalanul meggyanúsítani. Csak egyetlen egy esetben sikerült a leieket kapacitálni, hogy ha már igy áll a dolog, ne hagyják magukat alaptalanul gyanúsítani, keljenek egybe. Hogy aztán később áldottak vagy átkoztak bennünket az Összehozott házastársak ezért a sikerért, erről még nincsenek hiteles értesüléseink. Belátjuk, hogy egy olyan aránylag nem nagy városban, mint a mienk, igen melegen érdeklik az embereket a hymenhirek. Mi mégis azon a nézeten vagyunk, hogy az embernek az eljegyzése vagy egybekelése mindenkinek a magánügye. Semmi jogunk, de kedvünk sincs hozzá, hogy oda- álljunk más ember ablaka alá és bekukucskáljunk rajta, hogy ho-
