Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-15 / 260. szám

4 oldai. SZAMOS (1912. november 15.) 260. szám könyveket, tintásüvegeket és egyéb dolgo­kat dobáltak a kormánypárt padjai felé. A szitkozódás, kiabálás és dobálózás általános lett. Több ellenzéki képviselő a kormány- párti képviselők közé rohant és azokat tettlegesen inrultálták. A verekedés irtóza­tos botrányok szinhelyévő sülyesztette a világ legelső parlamentjét. Több képviselőt véresre vertek, néhányat a mentők szállí­tottak lakásukra. Gyorsan és jól késeit arcképes igazolványba való fényképeket SCHERLING ANTAL fényképész Deák­tér, Pannónia udvar földszint. URÁNIA ■■m moxgófénvkvp-szinház imiauin mmmmmzsBBiMwm Kaaünczy-utca ■mm i ■ssbi£ís!»s39 Iparos otthon «am--“"TasaET" m 15-én pénteken és 16-án szombaton —Műsor i===^= Osztrák Alpok (természetes) Az erényes Lujza (vígjáték) A kalandosok (dráma) Kunigunda esernyője (humoros). Saháret ausztráliai táncosnő s főszerepben Boszorkánytűz dráma 2 felvonásban. A megszorult óriás (humoros) hétköznap este 6 órakor J\.o*U.ulo vasárnap és ünnepnap délután 3 órától folytatólagosan. \ 7an szerencsém a nagyérdemű közön­ség becses tudomására adni, hogy Popovics Sándor „Széchenyi“ szálloda és vendéglő helyiségé­ben a pince-sörcsarnokot kezelésre ÁTVETTEM. Szombaton, folyó hó 16-án zenével egybekötött nagy barKa-estity t rendezek. — Kitűnő borok. — Frissen csapolt kőbányai sör. — Zónareggeli. Szives pártfogást kór, teljes tisztelettel BALOGH BÉLÁNÉ. GÁL JENÓ Beresényí-u 33, HÍREK A háború Szatmáron. Ezekben az izgalmas órákban, amikor az egész országban minden­kinek háborús gondoktól íáj a leje, kétségtelenül az újságíróknak van a legzaklatottabb életük. Egy lépést nem tehetnek az utcán, egy percig nem ülhetnek a kávéházban anél­kül, hogy valaki mosolyra erőlte­tett, rángó arccal ne intézze hoz­zájuk a már hetek óta aktuális körkérdést: — Mi van kérem a háborúval? A háborúval, amely ugyan még nem tört ki, de amelynek eshetősége már annyi nyugtalan­ságot okozott országszerte, hogy az embernek ökölre szorul a keze miatta. Ma egy fiatal asszonyka jött ajtóstul szerkesztőségünkbe. Ki volt kelve magából és a szemei­ben nagy könnycseppek gyöngyöz­tek, amikor igy szólt hozzánk: — Kérem, azokat is elviszik a háborúba, akiknek gyermekük van ? Egyik áldozatkész kollégánk vállalkozott a fiatal asszonyka megnyugtatására, hogy igy, meg úgy, még nincs baj, talán nem is lesz, nem kell megijedni. A szerkesztőségi telefon is szü­net nélkül csilingel és egymásután érkeznek az érdeklődések: — Mi van a háborúval? — Igaz, hogy mozgósították a hadtestet ? —- Mi a legújabb hir? És mi, miközben magunk is féllábbal a harctéren állunk, türel­mesem, jóindulattal, az aggodalmak megértésével adogattuk a megnyug tató válaszokat az érdeklődőknek-. — Félhivatalosan értesülésünk van, hogy nincs semmi komoly alapjuk a mozgósítási híreknek! És aztán, mikor egy-egy percre egyedül maradtunk, magunk kö­zött, megtapogattuk a kabátunk külső zsebébe csúsztatott katona­könyvünket és egymáshoz fordul­tunk a riasztó kérdéssel: — Mi van a háborúval? Mi van?, kérdjük — szeretettel — mindenkitől, aki tud róla valamit. Mivel hogy mi is érdekelve vagyunk egy-egy bevonulás erejéig. Az ipartestület előkészítő bizottsága szombaton, e hó 16-án este 8 órakor az Iparos Otthon kávé­házi helyiségében gyűlést tart. A bizott­ság tagjait és az érdeklődőket ez utón is felkéri az intézőség, hogy tekintettel a tárgyalandó anyag fontosságára, — ki­vétel nélkül megjelenni szíveskedjenek. Házasság. Dénes Sándor, az „Uj Szat- máru szerkesztője november hó huszonne­gyedikén esküszik örök hűséget Deutsch Bellának, Szatmáron. Még egy adóutasiiás. A hivatalos lap mai száma ismét olyan „olvasmánnyal“ kedveskedik, amelyet senki sem szeret. A jövedelemadóról szóló 1909. évi X. tör­vénycikk végrehajtásáról szóló rendkívül terjedelmes pénzügymiuiszteri utasítást közli iratmintákkal megspékelve és sok arab meg római számmal tarkítva. Bizo­nyos, hogy az a hivatalos irat egész tanul­mány, melynek tengernyi utalása és a pa­ragrafusoknak egymásra való hivatkozása közben teljesen elveszti az ember a fejét. De majd helyreillesztik a pénzügyi hatósá­gok, amikor itt is, ott is, ezért is, azért is adót fognak követelni. Fizetésképtelenségek. A rossz gazda­sági viszonyok miatt Nagykárolyban újabb három cég jelentett be fizetésképtelenséget. Ezek: Jakobovics József, Szilágyi Imre és Weisz Jakab. A Pesti Hírlap utcai árusítása Szat- márou. A Pesíi Hírlap kérvénnyel fordult Vajay Károly dr. kir. tan., polgármesterhez, hogy engedje meg a lapnak Szatmáron való utcai árusítását. A polgármester a vá­ros területén a lap utcai árusítását három hónapra engedélyezte és erről a végzésről a rendőrkapitányi hivatalt értesítette. A nagyhatalmak hadereje. A mostani háborús világban nem érdektelen az a ki­mutatás, amely az egyes európai hatalmak haderejét a következökbnn tünteti fel és pe­dig: Ausztri-Magyarország béke létszáma 390.000, hadi létszáma 2,260 000 ember. Németország békében 546.300, háborúban kerek 5 millió ember. Oroszország békében 1.420.000, háborúban 3,500.000 ember. Olaszország békében 294.000, háborúban 3.600.000 ember. Franciaország békében 598.000, háborúban 4,500.000 ember. Anglia békében 435.000, háborúban 950.000 ember. Elégett termés. Cserfalva tiszamenti községben Varga János jómódú gazda be­hordott terménye a napokban még eddig is­meretlen okból kigyul dt s mielőtt mentésre gondolhattak volna, teljesen porrá égett. A gazda kára körülbelül 200 korona, melynek tgyrésze biztosítás utján megtérül. Utonállás. Csaknem végzetessé váló kalandja akadt tegnap az esteli órákban Baja Vince nagyari gazdálkodónak. Ugyanis egy kissé pítyókos állapotban bandukolt hazafelé az országúton. Mikor a fordulóhoz ért, hirtelen két csavargó ugrott elő s min­den szó nóikü'i neki estek s a földre teper­tők s ellopták ezüst éráját. Afeletti dühök­ben, hogy pénzt nem találtak nála, még jól meg is verték s azután eltűntek az erdő mélyében. A kifosztott s megvert ember fel­jelentette támadóit a csendőrségen. A nyo­mozást megindították. Sakaret, a világhírű táncosnő az Urániában. Leubach, a nagy mester világ­hírű modelljét Saharetet — ő maga a vi­lághírű ausztráliai táncosnő — is magához hódította a fiim-müvészete. Odahagyta óriási sikereket ért táncművészeiét és felcsapott mozi-csillagnak. Hogy minő sikerrel, bizo­nyítják a hónapokkal előre lefoglalt filmek. Csak nagy küzdelem árán szabad egy két estére Saharet-film. Az agilis Urániának sikerült két estére elcsípni egyik leghíre­sebb Saharet-filmet a „Boszorkánylüz“ cimü 3 felvonásos drámát. Péntekre és szombatra. Természetesen Saharet nemcsak mint film- müvésznő, de főleg táncosnő, hiszen a fő­slágere mégis a tánc marad. A gyönyörű táncosnő méltán megérdemli azt az óriási érdeklődést, ami már a neve említésekor is támad. Természetesen a műsor többi száma is méltó a nagy eseményhez. „A ka­landorok“, dráma, »Az erényes Lujza“, „Ku­nigunda esernyője“, „A megszorult óriás“, humoros képek, „Osztrák alpok“, termé­szeti képek. Szerencsétlenség az erdőn. Súlyos szerencsétlenség történt a napokban az oro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom