Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-15 / 260. szám

2. o!-%\. S Z AM 0 £ (1912. november 15.) 260. *zárn. pusztulást követő önkéntelen buzgalom, a természet tör.énye voltak azok a faktorok, amelyek a tatárdulás után uj alapokra fektették s felépítették a vi­rágzó Magyarországot. A francia forradalom után bekö­vetkezett nagy események s az esek ál­tal felébresztett emberi érzések : a féke­vesztett indulatok vitték világhóditásra a francia nemzetet s fürkészve és alkal­mazva a mostani hasonló nagy esemé­nyek világrengető hatását, úgy képzeljük előbb, felfordult a világ akkor is s csak később fűződtek azok eiintézései kizáró­lag csak a nagy Napoleon nevéhez. A nagy eseményeket nem nagy emberek intézik el, hanem még nagyobb események és ezek sorsát sem az embe­rek intézik, hanem a körülmények egy­másra való hatása. Egy r,agy eseményt kell tehát várnunk egy nagy ember helyett s akkor bizonyára meg lesz a rég óhajtott, talán véres elszámolás. 5^ tejről. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, nov. 14. A tejet nem hiába tartják a leg­tökéletesebb táplálékok egyikének, de valóban igen nagy szerepe is van külö­nösen a néptáplálkozás terén. Tudós or­vosok azt is megállapították, hogy a városi lakosság nagyobb halandóságának legtöbb oka az, hogy nem igen jut hozzá egészséges, hamisítatlan tejhez. Ennek dacára azt látjuk, hogy nálunk Magyar- országon csak a legritkább esetekben jut eszébe a városoknak olyan intézménye­ket alkotni, amelyek eleve kizárnák azt, hogy a forgalomba hamisított t-yj jusson. vagyok ? Nem gondolsz rám soha ? Te nem szeretsz. Miért? Egyszer emlékszel? valóban magadhoz vontál és megcsókoltál, akkor plán­táltad ártatlan hótiszta lelkembe a szerelmet. Benned a pillanatnyi follobbanó szenvedély, bennem a szűzies, örökkétartó szerelem égett. Akkor kezdődtek a szenvedéseim. Te akkor nem aaartál megismerni; vagy félre ismertél. Lassan, egészen elfeledtél. Miért nem szeretsz ? Szivemben a lemondás fájdalmával járom a Golgothát. Forrón hulló könnyeim párnámat áztat­ják. Némelykor azt hiszem, meg fogok őrülni, izzó testemről felcsap a láng agyamba; ilyen­kor végkép elvesztem az eszemet. Azt hiszem, hogy a pokol ég körülöttem, futnom kell oda hozzád, lábaid elé borulni és könyörögni, hogy szeress — nagyon szeress !... Nem ! egy lé­pésem sincs hozzád. Bennem is van egy pa­rányi gőg, némi büszkeség és nagyon erős női jeliem. Nem hódolhatok neked, nem. Nem koldulhatok szerelmet, inkább meghalok. Ne feledd el kedvesem azt a sirkoszorut, amit ígértél. Tubarózsa és fehér kamélia a kedvenc virágaim. Ez lesz egyszersmind a mátka ko­szorúm is. Ott lent megnyugszik fáradt, sokat hánytott életem. Ott nincs szerelem, de ha van — én ott is szoretni foglak. Légy áldva, légy szeretve, légy örökké boldog! Márkus Ilona. Egyetlen városa van Magyarországnak, amelyben az elárusitásra kerülő tejet nem minden nap, de időközönként megvizs­gálják, ez a város: Budapest. Budapesten alkothatjuk meg aztán a tiszta képét annak, hogy mennyi hamisított tej kerül forgalomba. Bndapesten kívül azonban nincs egyetlen város sem, ahol a tejvizsgá'at rendszeresítve volna, nincs azért sem, mert hiszen vájjon melyik magyar vá­rosnak van még Budapesten kívül vegy­vizsgáló intézete, amely nem csak ötlet­szerűen, hanem rendszeresen foglalkozzék élelmiszer vizsgálatával? Azonban ha valakinek a jóvoltából hamarosan minden város hozzá is jutna ilyen intézményhez, vájjon segítve lenne-e a bajon? Aligha. Tehát az ellenőrzés szigorítása vajmi keveset használna, de a tökéletes ellen­őrzés kivihetetlen is. Minálunk is tehát ahhoz a segítséghez kell folyamodni, amit a külföld követ, nevezetesen köz­pontivá kell tenni a tejelárusitást. Kül­föld nagyobb városaiban mindenütt meg­találjuk a központi nagy tejtelepet. Na­gyon mindegy akár társadalmi utón, akár hatóságilag hozzák ezt össze, a fŐ- dolog az, hogy a hamisításra könnyen hajlandó kistermelő ne jusson közvetlen érintkezésbe a tojfogyasztóval, úgyszin­tén a hamisításra még több hajlandósá­got mutató kiskereskedő csakis zárt pa­lackokban és más egyéb edényekben hozhassa forgalomba a tejet. A központi és a vele szoros kapcsolatban álló ki­sebb tejcsarnokokat jóval könnyebb el­lenőrizni, mint a házaló tejárüst. És vi­szont ha sikerül minden nagyobb város­ban egy ilyen központi szervezetet létre­hozni, könnyű megalkotni azokat a fa­lusi szervezeteket, tejszövetkezeteket, vagy tejcsarnokokat, amelyek a városi központokkal összeköttetésbe léphetnek s részükre biztosítani tudják azt a tej- mennyiséget, amire egy-egy város lakós- ságáűak szüksége van. Tej bőségtől tar­tani soha nem lehet. Ha sok a tej, fel­dolgozzák vajjá, annyi vajat pedig sem ezidőszerint, sem pedig a jövőben nem tudunk termelni, hogy azt jó áron, még a tejtermelés szempontjából is igen jó áron, ne tudnánk értékesiteni. A legérdekesebb a dologban mégis az, hogy ilyesmivel éppen azok foglal­koznak a legkevésbé, akiknek tulajdon­képpen foglalkoztok kell. Még eddig csak nagyon kevés városról hallottuk ezt, hogy a tejkereskedelraet a föntebb említett módok valamelyikén szabályozni akarnák. Az ilyesmivel is a tisztultabb gondolkozásul gazdaközönségnek kell fog­lalkoznia, ő neki kell a városi fogyasztó közönség segítésére sietnie. Szatmári riportok. — Saját tudósítónktól. — Szairnár, nov. 14. A háború előszele még csak gyengén fujdogál és van remény arra, hogy a balkáni háború nem fogja fegyveres konfliktus!) i keverni a monarchiái, azonban a katonaságnál már is megtesznek mindent, hogy a haderőt ké­születlenül ne találja semmiféle várat an esemény. Ezekhez tartozik a hadteslparancs- nokságoknak az az intézkedése, mely a ke­rületébe tartozó iskolákat tábori kórházak­nak osztja be. Ez a megkeresés megkü detett min­den város főisko’ájának ig zhatóságához. A h-d’estparancsnokság ebben a megkere­sésben felszólítja az igazgatókat, hogy há­ború esetén az iskolai tantermeket katonai kórházi célokra engedjék ős a berendezéshez nyújtsanak módot. Remélhetőleg at'ie nem lesz szükség. A vasúti állomás váróterméből tegnap este l'~> óra tájban nagy lárma és kiabálás hallatszott ki. A lármára f gyeimessó lett a vasúti csendőri kirendeltség egyik őrszeme és bement a harmadosztályú váróterembe. Nem volt ott más senki, mint egy garázda részeg ember, aki a saját maga szórakoz­tatására a váróteremben lévő székeket csapkodta egymáshoz és közben hangosakat kurjongatott. A csendőr a rakoncátlan részeg em­bert bekísérte a laktanyába, ahol kiderült, hogy a neve Fehér Gyula és foglalkozására nézve napszámos. Fehér a csendőrségen kissé kijózanodott és elmondotta, hogy jó­kedvében garázdálkodott. Miután alig tudott a lábán m^gállani, a ösendőrség fogva tartotta, legalább is addig, araig a mámorát kialussza. Azután megindítják ellene az eljárást. Két kis csavargó került ma a csendőrségre. Két csenovész cigánypurdó, akiket ma reggel a piacról kisért be a csendőrőrszem. Az volt a bű­nük, hogy a piacon apró cseprő dolgok; t lop:ak el a kofáktól. Leginkább gyümölcsö­ket és zöldségféléket emellek el. A csend­őrök éppen akkor ütöttek raj'uk, amikor az eg\ik kofától almát csentek. A csor.dőrsó- gen azt vallották, hogy abból élnek, amit igy a piacon Összelopkodnak. Fogva tar­tották ökot. Egy gyermek -----­ti tokzatos eltűnései, — Saját tudósítónktól — Szatmár, nov. 14. Rejtélyes eset tsrtja izgalomban Má­tészalka város lakósságát. A városok fer­tője készül eltemetni egy tiz éves gyerma két, aki zsenge korával teljesen ellentmon­dóan, az erkölcsi pusztulásnak és romlott­ságnak prototípusa. A gyermek már több alkalommal ré­mületbe ejtette szüleit (apja egy tiszteletben megöszült köztisztviselő) eltűnésével. Eltű­nései eddig nem terjedtek bosszú időre. A gyermek, midőn távollóte alatt, tartózko dási helyére vonatkozólag faggatni kezdték, a legképtelenebb meséket találta ki. Á hé­ten aztán komoly aggodalmakat okozott a gyermek eltűnése. Hétfőn reggel eltávozott szülei laká­sáról iskolába. Délben hiába várták haza a gyermeküket, aki este sem mutatkozott. Az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom