Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-08 / 254. szám
í'iegyvennsgysdiK évfolyam. Szatmárv 1912. november 8., péntek. 254 srám, m POLITIKAI NAPILAP. a ÉWi»R»»RS3«»í5B«a cae •*■■■»»■■■»■«»!! A török birodalom katasztröfája. A törökök iránt érzett minden barátságunk nem sokat lendít a törökök sorsán, A háború, amint ehhez most már kétség se fér, nem kedvezett, mert nem kedvezhetett a törököknek, akiknek fatalizmusa és érthetetlen gyávaságával sxemben áll az egyesült balkáni államok imponáld harci kedve, bátorsága, haiál- megvetése. Eteknek élén halad a bolgár hadsereg, melytől — ha maga a háború, a legrégibb időktől kezdve napjainkig fönmaradt vérengzés borzalommal nem töltene el minden jobb érzésű embert, — meg nem tagadhatnék a jelzőt, hogy dicső hadsereg az, melynek fegyverei az ellenfélben oly páni félelmet keltenek, hogy az megfutamodik és jórészt küzdőiéin nélkül hagyja el pozícióit. A de moralizáció, fegyelmezetlenség, hazafiatlan- öág elszomorító példáiét szolgáltatta a török hadsereg a balkáni háború megindulása óta, mig a kicsinynek nevezett balkán államok seregei, átoknak élén földéhes uralkodóik, hősi elszántságukkal, vitézi bátorságukkal, halálmegvetés3el kitűzött céljuk felé való rendületlen előretöréssel az egész müveit világ elismerésére tették magukat méltóvá, és el nem képzelhető ma, hogy bármely nagyhatalom is még ragaszkodnék európai Törökország területi épségéhez, mert a török fegyverek gyávasága büntetlenül, a bolgár, szerb, görög, montenegrói fegyverek hősiessége jutalmazat- lan nem maradhat. Tán az egyetlen orosz nagyhatalomtól eltekintve, az összes nagy államok érdeke azt kívánta, hogy a törököt ezen háborúban bántódás ne érje. Az összes tőzsdék minden török csatavesztésre, minden balkáni állam újabb tórfoglalá- sára megremegtek és ez legbeszédesebb bizonyítéka volt annak, mennyire európai érdek, hogy a győzelem a török fegyvereké legyen. Anglia a tengereken való uralmát, Franciaország a török vállalkozásokba fektetett milliárdjait féltette, a hármas szövetség érdekei európai Törökország integritása tekintetében sokkal ismertebbek, semhogy azokat külön méltatnunk kellene; Sassanov sem Ausztria- Magyarország iránt való tekintetekből szegődött békeutazónak. Minden európai érdek a törökök megvédése melett szólott, csakis a balkáni kiskirályok érezSzatmár, no'v. 7. A király beszélt a delegációk megnyitásán és szavai szerte repültek az egész világon. ^mmmJ^gész Európa mohó szomjúsággal ^ vmiti X. legalkotmányosabb, a legböl- csebb, a legtapasztaltabb, a legöregebb király megnyilatkozását s a magyar nemzet egy csapásra tekintélyes, számottevő szerephez jutott ősz királya békés törekvéseket hirdető trónbeszéde által. Olyan időben szólott országa erősségéről s olyan pillanatban mutatott irányt az erős ország politikájának, amikor a mindég viharos Balkánon uj hatalmi erősségek alakultak, soha nem képzelt fiatal erők, törekvések kérnek eget, elösmerést, elsősorban itt nálunk a szomszédban, a szomszédság közelségén kívül bizonyára azért is, mert éppen a * legalkotmányosabb, a legbölcsebb, a legtapasztaltabb, a legöregebb uralkodó véleményére kiváncsiak. Ez a királyi szó boríthatta volna egy szempillantás alatt lángba az egész világot s ez a királyi szó nyugtatta meg az aggódó népek szivét. Egy király beszélt a világ békéjének fontosságáról s egy egész világ szabadult meg a kínzó kétségek gyötrő érzésétől. A magyar király bölcsessége, i'en- költ gondolkozása békeszoretete következetes volt a világ történelmében páratlanul álló múltjához s ennek elős- merése a népek szivében a magyar nemzetei ékesíti főképpen. A szolga. A „SZAMOS'1 Irta : tárcája Francois Tambert. — Azt mondod, Pierre, hogy távollétemben senki sem lépett be ide? S Bragny hadnagy aggódó tekintet vetett legényére, aki némán, mozdulatlanul, szigorúan katonai tartásban állt előtte. Barátságos arcát derűs kék szemek világa sugározta be s még a szempillája sem rebbent, mikor csengő hangon, készséggel felelte urának: — Úgy van, amint mo"'1 hadnagy ur I — Jól van, elmehetsz ! Hihetetlen! Csak az imént ezredese át- hivatta irodájába és egy titkos levelet bízott reá, amelyet még az este Lyonba kell vinnie a hadtestparancsnokhoz s amely a mozgósítási tervezetet foglalta magában. Még fülében csengtek fölebbvalója barátságos szavai; Ugy-e bár, Bragny, nem kell hangsúlyoznom . . . Mulasson Lyonban kedve szerint de csak akkor, ha küldetését pontosan elvégezte ... A dolog végtelenül fontos ... Ne feledje, a haza védelméről van szó I S még ott táncolt előtte a nagy sárga boríték, öt piros pecséttel, egyik sarkán az intő szó: — Titkos I Büszkén és boldogan hagyta el az ezredes irodáját s ime a titkos írást most sehol sem leli . . . Pedig nem valószínű, hogy a rövid utón veszítette el. . . Akkor hát ellopta valaki. . . innen, a dolgozószobájából ! Igen, már emlékszik, egyenest ide jött a szobába, hogy a menetrendet tanulmányozza, aztán Pierre hihivta azzal, hogy őnagysága keresi . . . Önagysága Liane, a kedvese ... de be sem jött ide ... ő sietett hozzá s beszélgetésük mindössze pár percig tartott, azalatt pedig ide senki be nem lépett, csak Pierre, a legénye. ö volna a tolvaj, ez a derék, becsületes fiú, akit éppen őszinte vidámságáért választott valamennyi közül . . . S mégis ha a levél elő nem kerül, legalább is egy hónapi börtönt sóznak a nyakába . . . s később sem kerülne meg, rangját is veszíti. Minő szégyen, Bragny hadnagy rangjától megfosztva . . . árulás miatt ... lehetetlen ! — Pierre I — Hadnagy ur 1 — Jól ide hallgass ! Az imént hazatértem a laktanyából. Emlékszel ? — Igenis, hadnagy ur ! — S kezemben egy nagy sárga, vörös pecsétes boritékot tartottam. Szemedbe tűnt, ugy-e bár ? — Nem láttam, hadnagy ur. — Gondolkozz csak, Pierre. Egy nagy boríték. A dolog igen fontos. Titkos írás volt, amelyet még ma este el kell vinnem a tábornok úrhoz. — S hadnagy ur ez írást elveszítette ? Mintha a fiú arca hirtelen megdöbbent s zavart kifejezést öltene. — Igen, Pierre. Ennek az Írásnak mindenáron elő kell kerülnie . . . másként ... — Értem, hadnagy ur. De azt az írást nem hozta be ide — Honnan tudod, P" o í A legény határozott ellenkezése még inkább felköltötte gvanuját. Hogyan állíthat ily merészen «-.\ P 'A az ellenkezőjét tn^j .me, a Ul-k* Jelen ssámnnk 3 oldal terjedelmű.
