Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-13 / 233. szám
2. oidaj. SZAMOS (1912. október 13.) 233. szám. jára marad, mert ő legjobban tiszteli a jus gentiumot. Ő neki jó lesz a Balkán Magyarországgal együtt is. A nemzetközi jognak igazából két , szakasza van: az ágvu, meg a szurony. És egy törvénye: aki bírja, marja. Ez régi törvény. Ez a dzsungel törvénye, az őserdőé, a vademberé, a vadállaté. De éppen abban van a haladás, hogy ezt a törvényt most népjognak hívják. A földadóra vonatkozó törvéngek ismertetése. Irta : Nagy József számvizsgáló. Az 1909. évi V. tcz. csupán a földadó kataszter kiigazításáról óa a földadó százalékának megállapításáról rendelkezik. Tehát a földadó szabályozásáról szóló 1875. évi VII. tcz. intézkedései egyéb tekintetben ezután is érvényben maradnak. Mielőtt az uj törvény rendelkezései' vei foglalkoznám, szükségesnek vélem, hogy az 1875. VII. tcz. rendelkezéseit is meg ismertessem, hogy a közönség teljes tájékozottságot szerezzen úgy az alap, mint az azt részben módosító uj törvényről is. Földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület, habár más czéira használtaik. Ezen általános rendelkezés alól kivétetnek és földadó tárgyát nem képezik 1) a köz- és dűlő utak, utcák és közterek, 2) a beépített há...eltek és udvarok, 3) a szállításra Ős vízmüvekre szolgáló csatornák, 4) a fennálló térvények által védett csatornák, 5) a temetők, 6) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló kertek, melyek tudományos, köz hasznú, vagy jótékony intézetek czéljaira használtatnak. 7) a közhatóságok, vagy gazd sági, erdészeti és más hasonczélu egyesületek által köz- és tanítási czélokra szolgáló fa- és szőlőiskolák. Az állandó adómentes ’öldeken kivül vannak olyanok is, melyek ideiglenesen adómentesek: 1) a fennálló törvények értelméBen már ideiglenes adómentességet nyert földek a nyert mentességi idő tartamára, 2) olyan ■ földrészletek, melyek még földadó tárgyát nem képezték s csak rendkívüli költséggel tétettek használhatókká, 15 évre, 3) azon erdősítések, melyek más művelésre tartósan nem használható területeken létesítettek, az erdősítéssel járó költsó • gefchez mérten 20—40 évig, (erdőterületek újból fásitasa kedvezménnyel nem jár), 4) uj telepitvényekhez tartozó földek, ha a telep legalább 50 családból áll: 6 évre; ha 50-nól kevesebb, de leg-'Hbb 10 családból áll a telep, 3 évre, 5) olyan szőlő területek, melyeken a tőkék kivesztek, vagy valamelyes ok miatt kivágattak s amelyek a talaj megforgatása után újból beültettek, 6 évre; továbbá azok a területek, melyek a filoxera mentességet biztositó homokterületen létesítettek, valamint azok is, melyeket amerikai szőlő vesszőkkel ültetnek be; végre azok a terű letek, melyeket a filoxéra pusztítása folytán kiirtottak s újból lettek beültetve, 10 évre. A változások az ingatlan tüzetes megjelölésével a változás beálltától számított egy év alatt jelentendők be. A gazdaságilag használt földek mive* lési ágak szerint a következők: szántóföld, kert, rét, szőlő, legelő, erdő és nádas. A mivelési ágak elnevezése elég világosun meghatározza, hogy azok milyen czéira használtatnak s igy annak részletes magyarázgatását szükségtelennek tartom. Minőség szerint pedig 8 osztályba Boroztatnak a földek. Az első osztályba a leghaszouhajtóbb s innen lefelé fokozatosan s a 8. olytáíyba a legsilanyabb földek tartoznak. Az első osztályba tartozó földek kataszteri tisztajövedeíme 20 K, földadója 4 K, a közbeesők fokozatosan esve a 8 osztályban a kataszteri tisztajövedelem 1 K 80 f, a földadó pedig 36 fillérre száll le (az uj törvény szerint). Azon esetekben, rr:dőn az elemi csa* pások rendkívüli károkat okoznak, rendkívüli adóelengedésnek van helye. Habár erről úgy a régi, mint az uj törvény a közadók kezelésére vonatkozó törvény keretében intézkedik, mégis szükségesnek tartom azzal e helyen is foglalkozói, mivel az a földadó üggyel szoros kapcsolatban áll, annál is inkább, hogy az elemi károk fogalma és bejelentése körüli eljárásról az adózó közönség tudomással bírjon és érdekeit megvódhesse. Ily elemi csapások : ')) jégeső, árvíz és tűz, 2) a terményeknek rovarok vagy nö- vénybetegségek által való elpusztulása, 3) oly fagy vagy földárja által okozott belvíz, mely összefüggő nagyobb területen van, tartós szárazság, rozsda, burgonyavész, hőütés és a mezei egerek által oko zott károk, 4) a szőlőtetü, szölőmoly, a szölöiloncza, a bagolypille rovarok, valamint a fakórothadás es a peronospora, ide nem értve a lisztharmatot, ha a kár nemcsak szórványosan egye3 tőkéken, hanem a szőíőbirtokok • nak valamely nagyobb területrészén álla- pittatik meg és a fagy, 5) a tűzkár, a tartós szárazság, ha egész határokat teljesen, vagy legalább egyharmud részben pusztít el, a rovarok által okozott károk és a szélvihar. Rendkívüli elemi károk eseteiben az hiába vártam. A. lelkemben megöregedtem, elpusztultam, elhervadtam. És ha ma, ez a ragyogó, napsugaras utca aszfaltja össze nem hoz bennünket, hát valja be őszintén, nem jutottam volna eszébe s még kevésbé az a régi, elfakult va1!omásom, hogy szeretem magát. A férfi közbevágott: — Már csak a múltban beszélhet? — Már csak a múltban, — felelte szomorúan a lány, — de mit is képzelnek maguk férfiak I Milyen hiúk és elbizako- dottak 1 Maga sem kivétel. Novemberben minden kincsem a lába elő dobtam. Akkor, ó akkor mosolygott az ón vonagló szivem, a szerelmes szivem. És ma... és ma azt meri hinni, azt meri gondolni, hogy még mindig szeretem. De mi is jogosíthatta erre ?... A fórfii nagyon melegen mondta: — Erre nem jogosíthatott engem semmi. Legfölebb az álmodó szivem. Hanem most, amikor azt kérdeztem, hogy már csak a múltban beszélhet a szerelmét illetőleg, akkor egy gyönyörű napra gondoltam vissza. Emlékezzék cs^k maga is. Tavaly szintén véletlenül — érdekes, hogy a mi életünkben az utca s a véletlen mily nagy szerepet játszik, — találkoztunk a perronon. Maga rokonaival volt, én egyedül. Nem tudom, milyen ürügy alatt jött ki hozzám a váróteremből, mert én csak arra emlékszem, hogy izgatottan, lángoló arccal beszélgettünk A témánk nagyon veszedelmes tér mészetü volt. Maga, kislány tűzzel játszott, — csöppnyi távolságból. A ruhájából már izzó vörös csóvák vultak ki, maga még mindig mosolygott és a lobogó lángokkal játszott tovább ... Egy vonat érkezett be. Búcsúztunk. A keze a keleténél sokkal tovább volt a kezemben. Es a diskurzusunk természetes következményeképp azt kérdeztem: — Eljön-e hozzám? A maga édes kis sápadt arcát egy forró vórhullám pirosra festette és gondolkodás nélkül, eksztázisban lehelte: — El . . . Én még többet akartam tudni: — Oda jön, ahová akarom? Fentartás, kikötés, gondolkozás nélkül súgta: — Ahová akarja . . . Higyje t i, a legtöbb dolgot nem jetey- zek meg, amit nekem a nők mondanak. Talán azt sem — bocsánat — amit maga mondott. De ezt a vallomást nem tudnám elfelejteni soha. És én azt hittem, hogy ezt az édes reminiszcenciát maga is meg őrzi a fehér lelkében — ha nem is örökké. Mert ez a pár szó több, millió nő hazug esküje. — És egy novemberi alkonyaiban csakugyan eljött. Fehéren, mint egy liliom. A szive csupa szerelem volt. Hallottam a dobogását. Az ajtókat bezártam. Maga kedvesen, mosolyogva, nyugodtan — akár az édesanyja keblére — úgy hajtotta a fejét a szivemre. Nem is sejtette ... És én nem tudtam és nem is akartam a maga nagy- ártatlanságával visszaélni. Nagy-nagy lel- kierőmbe került, mert szerettem — most már ugy-e bevallhatom ? És maga egy óra elteltével elment tőlem hófehéren, ahogyan jöit ... Azután — igaz — kerültem a találkozást. Azt akartam, hogy belőlem, a nős emberből — ugy-e igy szokták mondani? — kiábránduljon. Elfelejtsen. Most hogy találkoztunk, kissé fájdalmasan, meglepetve és talán egy kicsit bosszúsan tapasztaltam, hogy — elérem célomat. De csak az első pillanatban. Most már látom, hogy igy van jól . . . Tehát most már megérti és elhiszi, hogy nem mosolyogtarü a vonagló szivén, sápadt szerelmén ? . . . A leány hallgatott. Nem tudott egy szót sem szólni. Csak a sötét szeme csillogott könyesen a férfi felé. Az jutott eszébe, hogy ebben az izzó, forró levegőjű huszadik században a férfiak kegyetlenül hidegen, irgalmat nem ismerő szívvel tép- desik a virágokat. A szeme opálos lett a könyektől és amikor egy rosszul világított utcába értek, hirtelen lehajolt és megcsókolta a férfi kezét . . . Agy toll tisztítás és T~F r *4, ' * ... |r> jl | Szatmáp. Gyári fő üzlet fertőtlenítés o llíljldjvi XHl Kossuth Lajos-utca 10. szám. Fölvételi üzletek: Kazmczy-üíoa 17, sz. Atíila-uíca 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1836 BLATHIGZKY ISTVÁN ■ a legolesóbb bevásárlási forrás minden elképzelhető árukban. A volt királyi katbolikus főgimnázium mellett $£azinezy- utea 10. szám. * \
