Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-11 / 231. szám

2. cldal, SZAMOS (1912. október 11.) 231. szám, megélhetési viszonyait tegye lehetővé. A nagy európai államok ezt a politikát részint gyarmatosítással, részint a tengeri közlekedés uralmával igyekeznek elérni. Gazdasági piacok szerzéséért és a tengeri hatalom kiterjesztéséért viselnek háborút. Azért azonban, hogy más népeknek, tő­lük idegen hatalom adjon-e autonómiát, vagy ne adjon, — sem az angol, sem a francia, sem a német nagyhatalom a füle botját sem mozdítaná meg. A szláv államocskák lakossága most egyenesen a saját érdekei ellen lép ak­cióba. Idegen érdekek kizsákmányolják a hangulatát, mely a szó teljes értelmé­ben vak, mert még csak azt sem veszi észre, hogy abban a háborúban, melyért rajong, akkor sem nyerhet semmit, ha dicsőséggel legyőzhetné az ellenségeit. Arról nem is beszélünk, hogy nem tudja meglátni a tulhaderőt, a legyőzhetetlen hatalmat, melylyel szemben áll: de azt konstatálhatjuk, — hogy ha a törököt vissza tudnák is szorítani Kisázsiába, — a hódított területből egy talpalatnyit sem foglalhatnának el, — mert a hódított te­rületeteket a nagyhatalmak darabolnák fel egymás között. így aztán lehet, hogy az albániai keresztények kapnának au­tonómiát, lehet, hogy nem kapnának és lehet, hogy ha volna is autonómiájuk, rosszabb helyzetbe jutnának, mint voltak. A népeknek ezt az elvakultsá- gát, az idegen érdekeknek ezt a kizsák­mányoló hatalmát tükör gyanánt tartsuk a magyar közvélemény elé, — melynek polgársága már öntudatos, de még csak most ébred öntudatra és ezért kötelessége mindenkinek, akinek a közhangulatra be­folyása van, arra törekedni, hogy a nem­zet intelligenciája a maga öntudatossá­nem érti a katona. Mégis csak rájön aztán, hogy alighanem elveszett kecskéjét keresi a leány. Megesik a szive a magyar bakának. Puskáját vállára csapja; elindulnak együtt, a kecskék járásán. Szemük összevillan oly­kor. Szűk a hegyi ösvény, hát összébb si­mulnak. Egy szakadékon nem tud átmenni a leány. A katona ölébe kapja, átviszi. Amaz mondá háláját, de nyelvük nem egy, nem értik meg egymás szavát, csak a ke­zét szorítja meg melegen. Furcsa is az, ha az egyik magyar, a másik szerb. De a szívok összedobban. A katona átkarolja a leányt. Puskája is lecsúszik válláról. Nem bánja. Lágy tavaszi fuvalom rácsapja a leány kibontott haját a katona vállára. Ajkuk forró csókban tapad egy­másra. A szerb leány kezdi, a magyar fiú visszaadja. Békességes, szerelemittas csönd terül e határon. Tündérujjak, mintha go- molygatnák lefelé, messze a béke fehér szálait . . . * És csodálatosan találkozik olykor a véletlen. Másnap kiadták napiparancsban, hogy a hadiállapot megszűnt, mert a bó­két megkötötték Bócsben. gában megerősödjék és a tőle idegen érdekek befolyását felismerni tudja, azo­kat magától elháríthassa. Őszi pangás. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, október 10. A népesedés, haladás, a kultúra fej­lődése mellett az iparnak, kereskedelemnek rohamosan, vagy legalább is arányosan kel­lene emelkednie s e helyett azt tapasztal­juk, hogy a nagy drágaság, a nehéz életvi­szonyok általános hanyatlást okoznak s csak az az ipar és kereskedelem gyarap­szik s törtet előre nagy gőggel, amely már vagyont gyűjtött, amely mögött tőke van s készpénzzel fizet és hosszú lejáratú hitelt nyújthat, ilyen pedig kevés van. A kisiparos, kis kereskedő nehéz küz delmsket ól át. A fogyasztóközönsóg a nagy drágasággal szemben az egyedül he­lyes ős célravezető útra, a lemondás ösvé­nyére lépett. Kezd okosan gondolkodni, amit csak nélkülözhet, arról lemond és a fukarságig m6nő takarékossággal ól. Isme­rünk családokat, akik még as utcára se lépnek, hanem »muszáj“, akik C3»k akkor vásárolnak ruhát, ha már a rajtuk lévő kezd róluk leszakadozni, egytál ételt fo­gyasztanak délre, este pedig egy pohár tejet isznak. Egy árva fillér hitelt igénybe nem vesznek, nincs is egy fillér adósságuk, csak addig nyújtózkodnak a meddig a paplan ér. Ezek miatt be is lehetne zárni az üzletek nyolc tizedrészét. A vagyonos osztály jelentékeny része Budapesten, Bécsben vásárol. A mai forgalmat a mérsékelten fo­gyasztók, a készpénzzel fizető vidékiek 3 a hitelben vásárolók tartják fönn. Ez a for­galom azonban a helyett, hogy emelked nék, egyaránt csökken. A hitelben vásáro­lók száma is fogy; mert éppen nem kelle­mes az éhes hitelezők zaklatását elviselni. Könnyebb lemondani. Nagyon könnyen megélhet az ember kenyéren és vizen is, egy pár lábbeliben, ha rongyos is, egy öl­tönyben, ha kopott is, mint selyemben-bár- sonyban négy tál étellel örökös számlazak­latás mellett. Itt az őszi szezon és nincs üzleti forgalom. Iparosaink, kereskedőink panaszkodnak, hogy a közönség visszahúzó­dik, lemondásban él, nem vásárol. Az üz­leti tevékenység most a számlák kiírására s a künlóvöségek tüzzei-vassal való behaj­tására összpontosul. Egész egy hadsereg inkasszáns, üzleti végrehajtó kilincsel a városban. Az idők szomorú jelensége. Amikor még kevesebb volt az üzlet, kevesebb a város lakóssága; sokkal jobbak voltak az üzleti és megélhetési viszonyok. Üzleti és raktári helyiségek bér­beadása. A Magyar Áruforgalmi r.-t. által Fáskuj Imre ur házában bérelt üzlet és raktárhelyiségek együtt vagy külön—külön f. évi nov. 1-től bérbe kiadók. Értekezni lehet dr. Farkas Jenő ügyvédnél. i Orosz női kabátok teveszőr- 1 bői _______ RAGÁLYINÁL $ Vármegye közgyűlése. — Saját tudósítónktól —’ Szatmár, okt. 10. Szatmárvármegye törvényhatósága ma déle' tt tartotta rendes őszi közgyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A bizottsági tagok csekély számban jelentek meg és a közgyűlés minden különösebb érdeklődés nélkül folyt, le. Csaba Adorján főispán megnyitó be­szédét politikával indította. Reális szavak­kal festette a politikában romboló lehetet­len szenvedélyeket, amelyek éppen akkor tombolnak, mikor a legjobban volna szük­ség a rendre ős békére. Most, amikor a válságos gazdasági helyzet és a háborús idők folytán a nem­zeti létünk is veszélyeztetve van. Majd áttért a vármegyéknek arra a fontos és politikai életet irányitó pozíciójára, amely- lyel a vármegyék a múltban bírtak, s amely ma már hanyatló félben van. Éppen ezért felhívta a törvényhatósági ülésen jelenlevő­ket, hogy na a szenvedélyek viharát kelt­sék, hanem ellenkezőleg mindenki oda hasson, hogy rend, nyugalom és minél nagyobb pártatlanság uralkodjék, s ez ala­pon a vármegyék visszanyerjék régi pozí­ciójukat és az állami gépezet fő tényezőivé váljanak újra. A főispán] nagyhatású beszéde után az alispán terjesztette elő jelentését,amely­hez Solymosi István szólalt fel- Kifogásolta, hogy egy fontos tárgy kimaradt a jelentés­ből. Az idei nagy esőzések által okozott katasztrófáiig károk, a megye ínséges álla­pota s az ennek orvoslása végett teendő intézkedések. Indítványozta, hogy Szabolcs vármegye példájára, Írjon fel a vármegye a kormányhoz kérelem formájában az iránt, hogy a kormány adóhalasztás, adó- leirás engedélyesésével, kamatmentes inség- kölcsönök nyújtásával, állami beruházások­kal és az útépítési programm fokozottabb mértékben való megvalósítása által a be­következendő Ínség enyhítésére idejekorán tegye meg a szükséges lépéseket. Az indítványt a közgyűlés egyhangú­lag elfogadta. A tárgysorozat második pontja el­maradt. A közigazgatási bizottságba az 1913— 1914. esztendőkre újból a lejárt mandátumu tagokat választották be. Kende Zsigmond, Böszörmény^ Emil dr., Falussy Árpád dr., Jármv Andor és Madarassy Dezső szemé­lyében. Az állandó választmányba egyhangú­lag választották be: Bandisz Jenőt, Vilá- gossy Gáspárt és Sternberg Géza dr.-t. Az igazoló választmányba a főispán kinevezte : elnökül Debreczeni Istvánt, tago­kul Madarassy Gyulát, Róth Károlyt, Kauf­man Jenőt, — a közgyűlés pedig egyhan­gúlag beválasztotta Rökk Gyulát, Nagy Gyulát, Bandisz Jenőt, Kováts Dezsőt és Adler Adolf dr.-t. Az 19l3. évi költségvetést jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztik. A bevétel és kiadások egyenlege 467.549 korona. Ezután az alispán előterjesztése a törvényhozástól oly engedély kérését véle­ményezi, hogy 3 százalékos vármegyei pót­Mae, Cornick-féle I-ma Manilla-zsineg, Beiián Mátyás-fele kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNE áru- =-■■=--= házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám. q ■-= Modern ruhafestés yj t ym 4 t §7 i> jr> / r Legszebbruhatisztitás bármily divatszinre. -íliiu 1 AxXJLj vegyileg száraz utón. Gyári főiklet Szatmár, Kossuth £.*u. 10. Felvételi fillet: Kazinczp-u. 17-, (shfila-u. 2- Nagv^ctrolplSzéchenpi-u. 34- Alapittatott 1886

Next

/
Oldalképek
Tartalom