Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-11 / 231. szám
2. cldal, SZAMOS (1912. október 11.) 231. szám, megélhetési viszonyait tegye lehetővé. A nagy európai államok ezt a politikát részint gyarmatosítással, részint a tengeri közlekedés uralmával igyekeznek elérni. Gazdasági piacok szerzéséért és a tengeri hatalom kiterjesztéséért viselnek háborút. Azért azonban, hogy más népeknek, tőlük idegen hatalom adjon-e autonómiát, vagy ne adjon, — sem az angol, sem a francia, sem a német nagyhatalom a füle botját sem mozdítaná meg. A szláv államocskák lakossága most egyenesen a saját érdekei ellen lép akcióba. Idegen érdekek kizsákmányolják a hangulatát, mely a szó teljes értelmében vak, mert még csak azt sem veszi észre, hogy abban a háborúban, melyért rajong, akkor sem nyerhet semmit, ha dicsőséggel legyőzhetné az ellenségeit. Arról nem is beszélünk, hogy nem tudja meglátni a tulhaderőt, a legyőzhetetlen hatalmat, melylyel szemben áll: de azt konstatálhatjuk, — hogy ha a törököt vissza tudnák is szorítani Kisázsiába, — a hódított területből egy talpalatnyit sem foglalhatnának el, — mert a hódított területeteket a nagyhatalmak darabolnák fel egymás között. így aztán lehet, hogy az albániai keresztények kapnának autonómiát, lehet, hogy nem kapnának és lehet, hogy ha volna is autonómiájuk, rosszabb helyzetbe jutnának, mint voltak. A népeknek ezt az elvakultsá- gát, az idegen érdekeknek ezt a kizsákmányoló hatalmát tükör gyanánt tartsuk a magyar közvélemény elé, — melynek polgársága már öntudatos, de még csak most ébred öntudatra és ezért kötelessége mindenkinek, akinek a közhangulatra befolyása van, arra törekedni, hogy a nemzet intelligenciája a maga öntudatossánem érti a katona. Mégis csak rájön aztán, hogy alighanem elveszett kecskéjét keresi a leány. Megesik a szive a magyar bakának. Puskáját vállára csapja; elindulnak együtt, a kecskék járásán. Szemük összevillan olykor. Szűk a hegyi ösvény, hát összébb simulnak. Egy szakadékon nem tud átmenni a leány. A katona ölébe kapja, átviszi. Amaz mondá háláját, de nyelvük nem egy, nem értik meg egymás szavát, csak a kezét szorítja meg melegen. Furcsa is az, ha az egyik magyar, a másik szerb. De a szívok összedobban. A katona átkarolja a leányt. Puskája is lecsúszik válláról. Nem bánja. Lágy tavaszi fuvalom rácsapja a leány kibontott haját a katona vállára. Ajkuk forró csókban tapad egymásra. A szerb leány kezdi, a magyar fiú visszaadja. Békességes, szerelemittas csönd terül e határon. Tündérujjak, mintha go- molygatnák lefelé, messze a béke fehér szálait . . . * És csodálatosan találkozik olykor a véletlen. Másnap kiadták napiparancsban, hogy a hadiállapot megszűnt, mert a bókét megkötötték Bócsben. gában megerősödjék és a tőle idegen érdekek befolyását felismerni tudja, azokat magától elháríthassa. Őszi pangás. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, október 10. A népesedés, haladás, a kultúra fejlődése mellett az iparnak, kereskedelemnek rohamosan, vagy legalább is arányosan kellene emelkednie s e helyett azt tapasztaljuk, hogy a nagy drágaság, a nehéz életviszonyok általános hanyatlást okoznak s csak az az ipar és kereskedelem gyarapszik s törtet előre nagy gőggel, amely már vagyont gyűjtött, amely mögött tőke van s készpénzzel fizet és hosszú lejáratú hitelt nyújthat, ilyen pedig kevés van. A kisiparos, kis kereskedő nehéz küz delmsket ól át. A fogyasztóközönsóg a nagy drágasággal szemben az egyedül helyes ős célravezető útra, a lemondás ösvényére lépett. Kezd okosan gondolkodni, amit csak nélkülözhet, arról lemond és a fukarságig m6nő takarékossággal ól. Ismerünk családokat, akik még as utcára se lépnek, hanem »muszáj“, akik C3»k akkor vásárolnak ruhát, ha már a rajtuk lévő kezd róluk leszakadozni, egytál ételt fogyasztanak délre, este pedig egy pohár tejet isznak. Egy árva fillér hitelt igénybe nem vesznek, nincs is egy fillér adósságuk, csak addig nyújtózkodnak a meddig a paplan ér. Ezek miatt be is lehetne zárni az üzletek nyolc tizedrészét. A vagyonos osztály jelentékeny része Budapesten, Bécsben vásárol. A mai forgalmat a mérsékelten fogyasztók, a készpénzzel fizető vidékiek 3 a hitelben vásárolók tartják fönn. Ez a forgalom azonban a helyett, hogy emelked nék, egyaránt csökken. A hitelben vásárolók száma is fogy; mert éppen nem kellemes az éhes hitelezők zaklatását elviselni. Könnyebb lemondani. Nagyon könnyen megélhet az ember kenyéren és vizen is, egy pár lábbeliben, ha rongyos is, egy öltönyben, ha kopott is, mint selyemben-bár- sonyban négy tál étellel örökös számlazaklatás mellett. Itt az őszi szezon és nincs üzleti forgalom. Iparosaink, kereskedőink panaszkodnak, hogy a közönség visszahúzódik, lemondásban él, nem vásárol. Az üzleti tevékenység most a számlák kiírására s a künlóvöségek tüzzei-vassal való behajtására összpontosul. Egész egy hadsereg inkasszáns, üzleti végrehajtó kilincsel a városban. Az idők szomorú jelensége. Amikor még kevesebb volt az üzlet, kevesebb a város lakóssága; sokkal jobbak voltak az üzleti és megélhetési viszonyok. Üzleti és raktári helyiségek bérbeadása. A Magyar Áruforgalmi r.-t. által Fáskuj Imre ur házában bérelt üzlet és raktárhelyiségek együtt vagy külön—külön f. évi nov. 1-től bérbe kiadók. Értekezni lehet dr. Farkas Jenő ügyvédnél. i Orosz női kabátok teveszőr- 1 bői _______ RAGÁLYINÁL $ Vármegye közgyűlése. — Saját tudósítónktól —’ Szatmár, okt. 10. Szatmárvármegye törvényhatósága ma déle' tt tartotta rendes őszi közgyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A bizottsági tagok csekély számban jelentek meg és a közgyűlés minden különösebb érdeklődés nélkül folyt, le. Csaba Adorján főispán megnyitó beszédét politikával indította. Reális szavakkal festette a politikában romboló lehetetlen szenvedélyeket, amelyek éppen akkor tombolnak, mikor a legjobban volna szükség a rendre ős békére. Most, amikor a válságos gazdasági helyzet és a háborús idők folytán a nemzeti létünk is veszélyeztetve van. Majd áttért a vármegyéknek arra a fontos és politikai életet irányitó pozíciójára, amely- lyel a vármegyék a múltban bírtak, s amely ma már hanyatló félben van. Éppen ezért felhívta a törvényhatósági ülésen jelenlevőket, hogy na a szenvedélyek viharát keltsék, hanem ellenkezőleg mindenki oda hasson, hogy rend, nyugalom és minél nagyobb pártatlanság uralkodjék, s ez alapon a vármegyék visszanyerjék régi pozíciójukat és az állami gépezet fő tényezőivé váljanak újra. A főispán] nagyhatású beszéde után az alispán terjesztette elő jelentését,amelyhez Solymosi István szólalt fel- Kifogásolta, hogy egy fontos tárgy kimaradt a jelentésből. Az idei nagy esőzések által okozott katasztrófáiig károk, a megye ínséges állapota s az ennek orvoslása végett teendő intézkedések. Indítványozta, hogy Szabolcs vármegye példájára, Írjon fel a vármegye a kormányhoz kérelem formájában az iránt, hogy a kormány adóhalasztás, adó- leirás engedélyesésével, kamatmentes inség- kölcsönök nyújtásával, állami beruházásokkal és az útépítési programm fokozottabb mértékben való megvalósítása által a bekövetkezendő Ínség enyhítésére idejekorán tegye meg a szükséges lépéseket. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A tárgysorozat második pontja elmaradt. A közigazgatási bizottságba az 1913— 1914. esztendőkre újból a lejárt mandátumu tagokat választották be. Kende Zsigmond, Böszörmény^ Emil dr., Falussy Árpád dr., Jármv Andor és Madarassy Dezső személyében. Az állandó választmányba egyhangúlag választották be: Bandisz Jenőt, Vilá- gossy Gáspárt és Sternberg Géza dr.-t. Az igazoló választmányba a főispán kinevezte : elnökül Debreczeni Istvánt, tagokul Madarassy Gyulát, Róth Károlyt, Kaufman Jenőt, — a közgyűlés pedig egyhangúlag beválasztotta Rökk Gyulát, Nagy Gyulát, Bandisz Jenőt, Kováts Dezsőt és Adler Adolf dr.-t. Az 19l3. évi költségvetést jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztik. A bevétel és kiadások egyenlege 467.549 korona. Ezután az alispán előterjesztése a törvényhozástól oly engedély kérését véleményezi, hogy 3 százalékos vármegyei pótMae, Cornick-féle I-ma Manilla-zsineg, Beiián Mátyás-fele kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNE áru- =-■■=--= házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám. q ■-= Modern ruhafestés yj t ym 4 t §7 i> jr> / r Legszebbruhatisztitás bármily divatszinre. -íliiu 1 AxXJLj vegyileg száraz utón. Gyári főiklet Szatmár, Kossuth £.*u. 10. Felvételi fillet: Kazinczp-u. 17-, (shfila-u. 2- Nagv^ctrolplSzéchenpi-u. 34- Alapittatott 1886