Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-29 / 246. szám
(1911. október 29J 246. ssám. SZAMOS 3. eldal. lünk nesi megy egy utat . . .* Ugyan kérőm nem a legelső íerrer volt már maga ez ? 1 . . . Bizeay fara inksneekvsneiába holytzi önöket »gos képrúelő ur azon eljárásuk, miszerint tx egyfeárweffyán delbnttireznak a kurta határid# alles s rögtön, másnap meg —>0601 tudom betarthatva e se E. T. I. c. idevonaikosó 40 ik §-át — loszavasnek. Nem gueytáfgyárá tette» én kéress szívese» a szatmári egyháztanáciot — hisz a szivembe és ve9é»be ke nem láthat a képviselő ur, ka Illyés próféta szélieméről rendelkezi is — o**k felhívtam sz állal ismét a köefigyeimet, kogy igenis ma i*, holnap is állító» ezen ténykörülménynek feltűnő visesásségát. Az raagyarásst kérem, hogy : „úgyis cgyhástanées-gytléít kellett tartani, e nsgy muakeidőfee* kitűzte a* elnökség az esperes-se®, vesetot is.“ Hátha a lelkész- elnökjük aew érkezeit volna még h*sa * csütörtöki déUtáai gyorsvoeeton, lehet is, hogy az estelin jött meg s igy volt e idő csakugya» a fenti § beiattárára ? Elvégre külőmben nekem ehss semmi közöm. Csak igééi« ezt palástodra ütve — sjinoly *s és kardom — mondom, hegy nekem *z iinpulsust a fdszólaláiomra is, a ciskezésre is ejjre* egyedül ez urak pro vokativ viselkedése adta és ez#« jogot tőlem „»» élet se» hídé!, sem fejedelemségek, seta hatalmasságok“ el nem vehetik soha, de seha. Hogy pedig a póni (nem póri) lábak kilátizottak, azt es általam jelzett folyosói jelenet is igazolj«. S ha nem reetellik ez urak, kérdjék rneg eyyhézmegyénk világi főgondnokát, azt hiszem é közelebbről adhat ebben a dologksu feiviügoaitáit. En ssivesea tanulok — úgyis holtig kell ezt tsisaean — és hogy egy ki* üdo szellem r*gadjon rám: lejyea ssenciénk a ngos. főgondnok ur’eoz gyakrabban. Szívesen látjuk mert igazán ritka alkalom az, mikor hozzánk d*l*gáljjk. Lénárd Eduárd. Értesítem Szatmárnémeti város és vidéke nagyérdemű közön- — ségét, hogy a — VIKTORIA szálic éttermét f. évi november hó 1-én megnyitom, ahol az általánosan elismert jóhirü konyhámmal és kitűnő boraimmal becses rendelkezésére állok. — Naponta friss sörcsapolás és zónareggeli és színházi vacsora. Szives pártfogást kér — DEMKŐ MIHÁLY a „Kath. Kaszinó“ volt vendéglőse. ( v t| y ífiíÁ mérnöki irodája m!í Bercséayi-u 33. A papválasztáshoz. Egyhási tőrvéaysiak kétségtelenül arra a hely«« álláspontra helyezkednek, hogy a papválesztávoknak minden befolyástól mästen kell megtörtéaniök s hogy ez az elv a gyakorlati életben legalább megközelítőleg megvalósítható legye*, talán kissé tulseigo- ruan azt meadjék ki, hogy a pályázó leiké- sxeknek a papi állás betöltéséi« még csak meg sem »eakad jelenniük a papot választó egyhás községben. Ha pedig a a pályázók ese* tilalom ellsaére az egyházközségben «egjelennak és a gyülekezet e.ek közül választ, az egyházi bíróságok a választást raejsemeisitheti. Ennek a szigeru törvényes intézkedés nek alapeszméje r*, hogy még a lehetősége is ki Ívgyen «árva rnnsk, mikép valaki szerxcRta kire veié beadására, már is befolyás gyakorolhasson, mint az egyéni ti«zte m*fgy6eődé*, saert hiszen ha a pályásó kiíÍB04*!hstn* házról házra járhatna « eszel a korteskedéssel Ur nyujtatnék, »aámtaUa «««Ibex megtörténjék a*, hegy a vátesstók engednének a kérésnek, rimán- kodásnak, ígéreteknek s ineggyősődésök éltesére scsvasuának tisztán cask azért, mer gyöegék »hhoz, hogy a kérés s Ígéretekkel szembea a meggyőződés szavára hallgas- saeak. Amilyeu helyes s a mi papjaink választásánál indokolt is az a választásoknak tisztin » véUeató cgyháztágok meggyőző déséu való alípitise, épen olyan helytelen az a »ód, hogy a törvény szigorú intézkedését a gyakorlatba*, kijátszani igyekezeok iát égése tu ki ic ját&aák akkor, amidőn nem maga a pályázó l^lkézs jelölt korteskedik, hanem korteskednek helyette ezáa«a 4* százan a korteakedó* s*á« száz fegyverével, úgy, hogy a gyakorlati életben úgy alakúi ki a helyzet, hogy »zembes *k egyhástőrvények a»t rendelkezésével, hogy a pályásé lelkész a maga érdekében egy szót sem saólhat, minden köTet megmos- gátnak helyette szá«*n és százan, száa é* s*áz kortes száz és száz fegyverrel kotne- ságét, sógoreágot, atyafiságQt, számtelan esetben még a hivatalos hatalmat is felhasználva |igyeke<n«k a válandó vgyhéa- tagokst egyéni meggyőződéstől eltéríteni természetesen tisztán csak asért, hogy egyházi lörvénytiük a gyakorlati életben is d- kaim»zá»t nyerjenek. Úgy vagyunk tehát az egyházi tör- vényfinkkel is, mint minden más törvénnyel, hogy meg van mutatva az az uí, amelyen haladva valamit jól tudunk csinálni, de ahelyett keressük a»t, hogy melyik az a ^másik ut, amelyre ha reá lépünk az egyedül helyes utat szem elől téveszthetik, vagyis magyarul mosdva keressük azt a módo’, amellyel a törvényeinket kijátszhassak. Nézzük csak, mi történik a mostani papválssztásrál isi? Nap-nap után értekezések, aláírások gyűjtés?«, hírlapi cikkek egyik másik jelölt érdekében ! Egyik választó ogyháitag ka pacitáije a másikat I Hát ez nem korteskedő? ? Hát csak a htngulat keltések niecso nsk befolyással a választók egyéni meggyőződésére? Fiát ezek tz úgynevezett informálások nem ütkösnek az egyházi törvények a-na rsnde: kelésébe, hogy a papválasztásoknak minden külső befolyástól mentesen kell lemeaniök ?, Ha a pályázó lelkésznek nem 3zabsd saját érdekében korteskedni, hat miért lehet és miért szabad helyette, de az ő érdekébe másnak korteskedni ? Hiszen sokkal kevesebb j**felyá«t gyakorol egy ember, mint száz más as «gyóni meggyőződésre. Ha sern »zabad a jelöltnek még csak me£ sem j«le**i a választásig a választó egyházkézségben, miért lehet és szabad helyette ssáz éa száa emb^reek házról- báxra jirsi a ksrtóskedáa srxéz és száz fegyvvrérsl eltériteei a válesstó pslgárekat egyéni msggyősődésétöl. H« megsemmisítendő az a válasstás, ahol a «a*ffála*ített lelkész saját érdekébe« korteskedett, szásr^cr inkább megeens- misitenéő as a váUaaiás, ahel c megválás* tott lelkéss érdekéksn »zás és sráz más korteskedett. Veréctty Ernő dr. oskovits anatómiai cipőgyár cipéitelctéken (Deák-tár 7.', a »agy drágaság dacára j »3 eddigi esni id árak*« k&pkatók az ! őtszss cipők, vadász rkhatlan csizmák. Tslpbs viselt szabott ár. Házadókivetés a jövő évre. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, okt. 28. A pénzügyminiszter a házadénak az 1913. 4vr* leendő kivetése céljából az elö- muakálatok megkezdését, a bevallások be- nyujtéeát és gyűjtését, s szüksége* adatok heassr*é«ét e ezek alapján a házadó kivetését elrendelte. A rendelet szerint november tavában közzé keli tenni a házbérjöv*delem k«r*llá*ár* vonatkozó hirdetményt, házbér- vaUo»i*i iv kásbe*i!.endő általános hásbér- adó alá eső helyeké* minden házíulejdones- nak, mi* helyen csak szoknak, akik ebben a* évben háBbéradí>v«al meg vannak róva s azoknak, akik bevBlláai nyomtatványért jelentkeznek. A vallomások beadására a november hó 2 ik napjától 30-ig napjáig terjedő időt tüzts ki a pénzügyminiszter. A bevallások az elöljáróságoknál (városi «dó hi vauinknál) nyújtandók be. A beadott vallomásokról jegyzéket vezetnek, amely sor®m- ber hó 30. napján tórárandó és december 1. ntpján a pénzegyigazgutósághoz beterjesztendő. A községi és városi közegek kötelesek a vnllomüsi iv kiállításánál díjtalanul segédkezni, a tollba mondott vallomást pedig fölvenni. Ha a vallomás hiányos vr.gy november 30. napjáig nem adatott bo vallomás, uz »dókivető kö*eg*k a feleket a maejelö't hiányok pótlására, illetőleg vallomás beadására hívják föl. Az, aki vallomását november hó 30. napjáig be nem adja, 1 szf-zalók pótlékot fizet. Ha a felhívása kézbesítéstől számított 8 nap aiatt sem adja be, 4 szásdék pótlékot fizet. A pótlék, ha az edódap 1000 koronát hal d, 5 síásalék, illetőleg 25 százalék. A vallomások beadásáról a felek kívánságára sz adókivető közegvk éli?meivényt tartoznak adni. A háeadó kivetési lajstromokat 8 nspi közszemlére teszik ki. Ez a közszemle szon- ban most már az 1013. évi január hó 1. napján életbelépő 1909. évi Xí. t. c. 4. szakasza értelmében a fölebbezód határidőre eézvs semmi hatással sincs. A fölebbesés az uj törvény szerint sz adóiv kézbesítését követé 15. nap alett adandó fee. Modem ruhafestés ~y~| -p vrn * T 17 O Ö Á Legszebbruhatisztltás bármilj diyatszinre. -A AJ JljJlL AjAJU vegyileg száraz utón, Gfári f5ttóst Szatmár, Kossutli 2.»w. 10. FelTétíli&fLt: Kazinczi?«u. 17-, Qítila*w. 2. J'íag'pl^árclj»:Sz«clidnvi*u. 34* AlapittaUtt 188H
