Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-20 / 239. szám
2 eldai. SZAMOS (1912. október 20i) 239. szám A házadóról. Irta : Nagy József. A házadóra vonatkozó törvény életbeléptetése előtt 1909. év őszén már foglal koztam annak ismertetésével. Tekintettol azonban arra, hogy az alaptörvény rendelkezéseit már többrend beli miniszteri rendelet módosította, sőt annak egyes szakaszait az 1912. évi Lili. t. c. novelláris utón megváltoztatta, úgy vélem, nem végzek fölösleges munkát, ha a törvény gyakorlati alkalmazása körül 3 év alatt szerzett tapasztalataimat is felhasználva, ismét szóvá teszem. Mindenekelőtt ki kell jelentenem először azt, hogy az összes uj egyenes adótörvények között főképpen ezen látszik meg. hogy a tervező nem volt eléggé i-merős a vidéki viszonyokkal, másodszor pedig azt, hogy a törvény egyenes rendelkezései óriási adóterhet rónak különösen a városok közönségére. ügy az előbbi, mint az utóbbiakra a törvény vonatkozó szakaszainak ismertetésénél fogok rámutatni. Házadó tárgya minden lakóház és minden más állandó jellegű épület. Az egyes községek, városok adózás szempontjából a következő önálló körzete két képezik: 1. Engedélyezett gyógyfürdöterület Gyógyfürdőknek minősiíeadők azok a für dők, melyek a gyógyfürdői elnevezésre belügyminiszteri engedélyt kaptak. 2. Külsőterület. A község vagy város belső területének határvonalától legalább 1 kilométer távolságra eső erdő ős mező gazdasági, bánya, ipar ős más rokonter- mészetü telepek. 5. Nyaralótelep. Csak azon esetben, ba a község belső területén a lakrészek fele nincs bórbeadva, a nyaralóteiepen pedig a lakrészeknek legalább a fele bérbe van adva. 4, Belső terület. Idő tartoznak a városok ez 1—3, pont alá nem eső akár belső, akár nem belső területek, ide számítva a 3. pont alá nem tartozó nyaralókat és a nem gyógyfürdő jellegű fürdőhelyeket is. Az adónak alapjául a házak évi haszonértéke tekintetik. Ez a haszonérték vagy a bérjövedelem vagy a lakrészek száma alapján állapittatik meg A házadónak tehát két neme van, a házbér- és a házosztályadó. Mie'őtt e két adónem ismertetésébe boesájtkoznám, nem mulaszthatom el, hogy reá ne mutassak, hogy mily nagy az arány ta’anság a két adónem között. Erre legcélszerűbbnek tartom, ha egy példát állítok a közönség elé. Szatmárnémeti városban egy kényelmesen ellátott s a város központjában levő 5 szobás lakás után, ha az a tulajdonos használatában van, 24 korona házosztály- adót kell fizetni s ha ehhez hozzászámít juk az általános jav. pótadót, községi, betegápolási és útadót, összesen 54 koronát tesz ki az évi adó. Ezzel szemben, ha ugyanazon ház bérbe van adva, vagy ha nincs is bérbe adva, de általános házbóradó alá eső ke rületben van, legalább is 1200 korona bérjövedelem után 122 korona állami adóval van megróva, ehhez adva az előbb elsorolt járulékokat, az évi adó 283 korona 80 fillér, vagyis ötször annyival is több, mint ugyanazon háznak a házosztályadója. Ezen megadóztatási rendszer oly aránytalan, hogy azt szerintem elfogadha tóan indokolui nem lehet. Általános a panasz, hogy Szatmárnémetiben magasak a lakbérek, hogy a háztulajdonosok állandóan steigeroiják a béreket. Hát kérdem, leheí-e ezen csodálkozni akkor, mikor csak a különböző adókban a bérjövedelemnek 25—30 százalékát kell fizetni. Hol van még ezen kívül a tatarozás stbi crimen előálló kiadás. Ne irigyelje senki azon háztú'iajdono- soknak sorsát, kiknek bérbeadón házuk van, vagy általános házbáradó alá eső körűiéiben laknak. Merem állítani, hogy a bérjövedelem leütve abból a különböző czimeken fizetendő közterheket, — a ház forgalmi értékének legföiebb 5 százalékát hozza meg, a legtöbb esetben pedig csak 3—4 százalékra tehető a tiszta bérjövedelem, — annak dac.-,ára, hogy ma már a maximumra emelkedtek a bérek. Most pe dig lássuk a házbéradót. Ha a lakóházak és egyéb állandó jellegű épületek bérbe vannak adva, mindenült háabér.'dó alá esnek. Azon városokban, hol a lakrészeknek legalább fele bérbe van adv», általános h ízbéradót kell fizetni. Ami azt jelenti, hogy ilyen helyeken a tulajdonosok a saját használatukban álló házak után is béradót tartoznak fizetni. Sokat foglalkoztam a törvénynek ezen rendelkezésével, azonban még a mai napig sem tudom ennek magyarázatát adni. Érthetetlen ugyanis előttem, hogy mi ért kell akkor házbóradót fizetni a tulajdonosnak, mikor házbérjövedelme nincs ? valamint az is érthetetlen, hogy minő befolyással lehet az a házak megadóztatására, hogy Szatmárnémetiben több-e vagy keve sebb a bérbeadott szobák száma? Általános házbóradó alá eső helyeken a tulajdonosok által használt házak megadóztatása akként történik, hogy ezen lakások a törvény által arra kirendelt bizoíl ság által a tényleg bérbeadottakkal össze- hasonlittatnak s ennek alapján a bizottság határozza meg," hogy bérbeadás esetén mennyi bért adnának érette. Ezen összeg a béradó alapja. A törvény alkotóinak volt gondja reá, hogy az ország legtöbb városa általános házbéradó alá vonas3ék. Éppen ezért ak ként rendelkezik a törvény, hogy a bérbe adott lakrészek megállapításánál a tényleg bérbeadóit lakásokhoz rendeli sorozni bizonyos esetekben a bérbe nem adottakat is. Például ha az apa, habár bérfizetés nélkül adja házát használatra gyermekének, ezen lakás is bérbeadóitokhoz számítandó. A törvények ide vonatkozó meglehe tősen homályos, ennélfogva tetszés szerint magyarázható rendelkezésein az utóbb hozott rendeletekkel a közönségre előnyös módosítások történlek. Ezen módosítások tulajdonképen abban állanak, hogy a tör vény homályosinlézkedése az igazságnak és méltányosságnak megfelelően kellő megvilágításba helyeztettek. Ezen rendelkezésekből származott aztán az a külömben érthetetlen állapot, hogy a törvény életbeléptetésének első évében, daczára a törvény- hatóság nagyon is indokolt felebbezósének, 1910. évben Szatmárnémetiben az egész város belső területén általános házbéradót, kellett kivetni, 1911. és 1912. évben pedig csak az első kerületben. A házbóradónak alapjául az a jövedelem vétetik, melyet a tulajdonos a bérlőtől bármely czimen kap. Áz üzlet felszereléssel stbi bérbeadott házak nyersbórjövedelmót csak azon összeg képezi, mely a szerződésben ki van tüntetve, ha az ellen aggály nem merül fel. Ily esetekben a becslőbrzottság állapítja meg a bérjövedelmet. A bútorzattal bérbeadóit lakások béréből 30 százalék a butorhasználat czimen leintendő. A valiomási ivber azonban a teljes bérösszeg írandó be a valiomási megfelelő rovatába. A házbéradó a nyers házbórjövedelem alapján százalékokban vettetik ki. A százalék a különböző helyek szerint nsgyon változó. 9—j.6 ig emelkedik. Budapesten 16 százalék, az általános házbéradó alá tartozó oly városokban, melyek lakosainak száma 15.000 létekből áll 14 százalék ; olyan általános házbóradó alá tartozó helyeken, hol a lakosság száma az 1000 lelket meghaladja, de 1.500 nincs, li százalék a béradó; végűi 9 százalék a béradó olyan helyeken, hol a lakosság száma az 1.000 et som haladja meg. Ha valamely községben, városban a törvény éietbelóptetése után először hozatott be az általános házbéradó, a törvény ezekre azon kedvezményt nyújtotta, hogy az első 3 évben nem 14, hanem csak 11 százalékos házbéradót kellett fizetni. Ez az eset állott Szatmárra is. (Folytatása következik.) Festék- és kefeárnkban i a legjobb beszerzési forrás \ Linoleum padlólakk BOIKOS, 1 kg. 1'30 K. Kákóczi-uíca, a kjr. törvényszékkel szembe, j Teiefon 368. (.) Meglepő eredményeket ér el a háziasszony, ha főzelékek, ragouk stb. főzéséhez, húslevesnek tésitane>üekkel való készítésére, bouihonok előá Itássra és gyönge levesek, mártások, főzelékek stb. mégjobbitására a MAGGI húsleves koczkát használja. 1 koczka Vi liter húsleves részére Q I f. Csupán a MAG6I névvel és a keresztcsillag védjeggyel valódi.
