Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-18 / 237. szám

2. oidai. SZAMOS (1912. október 18.) 237. szám. A közkórház építése. — Saját tudósítónktól — Szatmár, okt. 17. Az uj közkórház építkezési bizottsága dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármester elnöklete alatt ma délután 3 órakor ülést tartott a városháza kis tanácstermében. Az ülésen részt vett Vida Arthur fővárosi mű­építész is, az uj közkórház tervező mér nöke. Polgármester jelenti, hogy a mai nap folyamán a tervező építésszel együtt megtekintették az uj közkórház végleges telkét, a szentvéri területet s azt minden tekintetben kifogástalannak, . specialis szem pontból ideálisnak minősíthetik a tervező mérnök meghallgatása után is. A terület a beosztás szempontjából a lehelő legmeg­felelőbb, — az épületek elhelyezése tekin tétében főképp azért, mert a iőfront éppen a Kossuth-kert felé esik, a lehető legcélsze­rűbb. A közkórház céljaira kihasított terü­letet mind a négy oldalról utca fogja kö­rül venni, minélfogva mintegy corpus se­paratum helyezkedik be a város területébe. Éppen ezért nem akadályoz semminemű városfejlődést. A félig block és félig pavilion rend­szerre épülő uj közkórház kellő nagyságú területen lesz ott elhelyezve. A főépület (block rendszer) a Kossuth-kert felé eső ré­szen nyer elhelyezést a vasúti raktárhoz vezető útvonallal párhuzamosan s ehez közel épülnek a gondnoki lakás, gazdasági épületek. Külön paviilont kapnak az elmebajo­sok, a fertőző betegek, a tüdőbajosok osz­tályai, valamint egy rituális pavilion is, mely a chevra chadisa egylet áldozatkész­sége folytán kerül a közkórház keretébe. Diszes épületek körül szép virágos, vidám kertté alakul át a közkórház egész területe s marad hely arra is, hogy a bekövetke­zendő fejlődés folytán, ha szükséges, bővítés is eszközölhető legyen ott. A bizottság a terület végleges meg állapítása és beosztása után, részleteiben tárgyalta a közkórház belső beosztását; minthogy a tulajdonképpeni kiindulási alap ez, hogy a közkórháznak hány osztálya, hány ágyra nyer elhelyezést. A tárgyalás alapján a részletek is megállapítást nyertek a ezek alapján, most már elkészülnek a kiírásra alkalmas rész­letes építési tervek is, a lehető leggyorsabb tempóban, úgy, hogy a novemberi közgyű­lés már érdemben tárgyalhatja a közkórház építkezését. Pichler és angol l*alapujclonsá* gol*, npal*l*enclö*l*ülönlegességel* Ragályinál „Korona“ bazár| j)«áK*tír 5. (Ginül cukrászda kapu alatt.) ^ 16 feltűnően széjj kirakat. — Az áruk » árakkal feltüntetve. — Iskola táskák, ^ gummi kerekű gyermek kocsik, üveg, porcellán és játékáruk, alkalmi aján- .. déktárgyak nagy választékban. .. — Tisztelettel SCHÖN MÓR. ­A mai válságos helyzet mása. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, október 17. Mikor az igazi háborús napok még be sem következtek, a gazdasági válság szele már is végigsepert Magyarországon. Néhány nap óta azonban valósággal tombol a krach s olyan értékeséseknek vagyunk tanúi, amire 1873 óta nem emlékszik senki! 18731 Ezt az évszámot mindig halijuk, anélkül, hogy a mai nemzedék pozitive tudná, hogy mi is történt ezelőtt 40 esztendővel. Annyit sejt mindenki, hogy akkor is óriási krach zúgott keresztül az országén a egyik napról a másikra százezrek,,, vesztek el és semmisültek meg. Valóban, uem minden ér­dekesség nélkül való tehát, ha megismerjük, milyen is volt az a válság, amelyre hivat­kozni szoktak s amelyhez hasonló talán csak ezekben a háborús napokban zajlott ie még egyszer az országban. Egy tekintélyes bankember, aki már a régi, 1873-iki pénzválságban is jelentős sze­repet játszott, igy mondja el a mai súlyos gazdasági helyzet hasonmását: — Az 1873. óv gazdasági krízise meg­jelenésében hasonlít a mostanihoz ; némileg az okaiban is. Háború az akkori brachban nem játszott közre. A válságot az árak fel­hajtása .szinte szédelgésszerü felverése okozta. Az értékeket olyan árakra verték fel, amilyet természetes utón nem érhettek volna el. Ala­kult például egy részvénytársaság — akár ipari, akár pénzintézeti — a részvény árát néhány hét múlva már kétszeres áron ad­ták és vették. Egy 200 korona n. é. rész­vény mindját a megalakulás után 500 ko­ronán állott. Minden komolyan gondolkozó embernek be kellett látnia, hogy ez jóra nem vezethet. Csakugyan beállott 1873-ban a krízis. A válság természetesen Bécsből in­dult ki. Akkor volt Bécsben a világkiáliitás s már ennek tartama alatt hirdették, hogy ha a kiállítás véget ér, nagyon veszélyes és komoly napok fognak következni. Véget kellett vetni annak ez állapotnak, hogy egy papiros, amelynek alig van jövedelme, amely nem eredményezett semmit, horribilis össze­geket érjen. Megkezdődött az árak lenyomása. Az áresés egyre rohamosabban állott be. A gyenge papirosok magukkal rántották a szolidabbakat is. Volt papiros, amely a krach alatt egyik napról a másikra 180 forintról 30 forintra esett. Akkor a legszo­lidabb papírok is értékük felére szállottak alá. Hogy milyen izgalmas napok voltak azok, hogy a tőzsdén milyen pánik ural­kodott állandóan, azt még elképzelni is bajos A kontreminőrök lenyomták az ára­kat, a pénz roppant drága volt, a bankok nem lombardiroztak — egyszóval az értő keket nem vették semmibe. Nagyon sokáig tartott ez. A válság 1873 tavaszán kezdő­dött, októberben súlyosbodott, a hatása pedig éveken érezhető volt. Egy szerencse volt, az, hogy Magyar- ország gazdasági élete akkor kezdett csak fejlődni, a maihoz hasonló angnzsmanok még aránylag se voltak, mégis a kereskedő­ket a teljes tönkremeneteltől csak a jól dotált intézetek mentették meg. Az 1873-iki és a mai válság közötti hasonlatosság az, hogy most is az árak tulhajtásából származott a baj. Az értékek árai nem feleltek meg a természetes jöve­delemnek. Az emberek a nyereségre szá­mítva tulspekuláltak. Mindezekhez jöttek a külpolitikai viszonyok és most a háború. Két héttel ezelőtt még voltak értékek, ame­lyek szilárdan állottak s most rohamosan esnek lefelé. A különbség csak az, hogy most sokkal több a pénzforrás, mint régen. Ha 1873-ban ennyi hitelforrás lett volna I Valódi feneször átmeneti l*abá- | | tol*, mellényei* Ragályinál | Egy szatmári ur kalandja Budapesten — Saját tudósítónktól. — Szatmár, okt. 17. Szokása már a vidéki embereknek, hogy ha ügyes bajos dolgaik Budapestre szólítják őket, a hivatalos teendők elvég­zése után megnézik fővárosunk éjszakai nevezetességeit is. Számtalan anekdota kering már köz­szájon az ilyen vidéki emberektől, akik a világvárosok szokásaiban többé -kevesbbé járatlanok s igy a pesti balekfogók néha alaposan felültetik őket. A szatmári úri körökben most jól mu­latnak egy szatmári úriemberen, akinek szombaton Pesten olyan kalandja volt, amelyből hidegvére mentette ki s ez egy­szer a pestieket alaposan beugratta. Esetünk hőse elvégezte nappal hiva­talos teendőit és az est beálltával elindult megtekinteni Budapestet „éjjel“. Megtekin­tette az orfeumokat, kabarékat, majd hajnal felé, megelégedvén a látottakat, az egyik borozóból hazafelé ballagott. A szép tiszta éjszakában lelki szeme­ivel újra meg újra maga elé idézte a ked­ves, csábitó orfeumjeleneteket, az intim, piciny szeparét, a pezsgős palackokat, ci­gányt és a többit ... És egyszerre csak azon vette magát észre, hogy ismeretlen helyen, sötét, gyanús sikátorokbnn kóborol. Most már gyorsított lépésben iparkodott a barátságosabb külsejű körútra, midőn szem­ben taiálta magát egy nyolctagú részeg kompániával. Honfitársunk ki akart térni először a szembejövőknek, de a társaság íeghango- sabb tagja karon ragadta és a többiek har­sogó kacagása közben, reprodukálhatatlan szavak kíséretében rángatni kezdte. Embe­rünk, aki ugyancsak meg van áldva úgy erővel, mint impozáns testalkattal, látva, hogy testi erejével itt nem boldogulhat, cselhez folyamodott. A karján csimpasz­kodó atyafit a falhoz szorította, majd mély, dörgő hangon rárivailt a társaságra: — Ti hangyák, engem támadtok meg, hisz csak a nevemet említem, már elsza­ladtok: én Czája Berte lan vagyok 1 És ezzel széles tenyerét emelgetve, rekitámadt a társaságnak. Az ötlet kitünően hevált. Az előbb még nagyhangú, kiabáló társaság futásnak eredt, legelői az a vasalt nadrígos ur, aki olyan bátran támadt két perccel előbb. A kalandon most sokat mulatnak az ismerős körökben. mérnöki irodája Bercsényi-u 33. Tréfás tüzethányó cigaret­ták, lbűz bombák, pattogó borsó és durrogó békák RAGÁLYINÁL Modern ruhafestés -grj i THP i TI^T? Y> í í Legszebbruhatisztitás bármily divatszinre. XXxX«J X A.u Xj JX X. jX.Xj vegyileg száraz utón, Gyári főüzlet Szatmár, Kossuth 2.*u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy*«. 17-, Glííila»u. 2- NagyI*ároly:Széciienyi*u. 34- Alapittatott 1886 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom