Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-17 / 236. szám
(Í912. október 17.) 236. szám. SZAMOS 3, oldal. Az uzsora ellen Szatmár városára is kiterjesztik az uzsorának hivatalbői való üldözéséi — A királyi ügyészség felhívása. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, október 16. Az uzsora ellen vívott mindennemű harc, ugylátszik örökre szélmalom harc marad. Meddő küzdelem, amely sohasem fog győzelemmel végződni a másik részről, ar ról, amely minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel akar rést vágni az uzsorások ma már beláthatatian tömegén. Hiába valók a legradikálisabb eszközök, ugylátszik, ez az állapot Szatmármegyében sohasem fog megszűnni. Nap-nap után egymást érik a panaszok, úgy, hogy az ügyészség képtelen az uzsora esetekről beérkezett feljelentéseket feldolgozni. Nem túlzás — valósággal külön büntető bíróságot kellene létesíteni, amely kizárólag az uzsorások ügyeivel foglalkozna. Megdöbbentő és kótségbeejtőek azok az állapotok, amelyek az uzsora terén egész Szatmármegyében divatoznak. Földhöz ragadt, gyűrött, piszkos kaftános emberek, akik néhány évvel ezelőtt vándoroltak be valahonnan Galíciából és akiknek egyetlen fillérjük nem volt, ma dúsgazdag emberek és a megye közgazdasági és kereskedelmi életében vezérsz« repet játszanak. Három falura terjed ki a birtokuk és tizszer annyi község kisgazdáit tartják a markukban. Szégyenletesek ezek az állapotok és borzalmasan siralmasok. De nincs, aki tegyen ellenük, mert mi, itt, a legsötétebb Ázsiában el vagyunk temetve és a kutya sem törődik velünk. Talán most már késő is minden, ha akarnának is segíteni rajtunk. Elveszett emberek, tönkretett, kiuzsorázott, agyongyötört nép vagyunk mi itt, akik nyögjük az igát az uzsorások köicsöneinek rettenetes súlya alatt. Mindennapos dolog és igazán nem is föltűnő, hogy az ügyészséghez érkezett feljelentésekben ilyen kitélek vannak, hogy: — „kaptam hatvanhét koronát Ó3 ötszáznyolcvan koronás váltót írattak alá velem“. Ez már túlhaladott álláspont, nem újság és szóra sem érdemes. Ezek csak a kisebb bűnök, csak a fiatal, kezdő uzsorások dolgoznak így. A nagystylüek, — és sajnos ma már ezek vannak túlsúlyban — egészen másképpen intézik gyönyörű játékukat. Ötven koronát is csak úgy adnak kölcsön, ha az a szerencsétlen kisgazda néhány bold földjét átíratja az ő névé. e. Persze — szerintük — csak úgy. a forrna kedvéért. És természetes, hogy a nyomorult sohasem kapja vissza a földjét, csak úgy, ha a teljes árát fizeti vissza. Holdsnkint annyit, amennyit a föld ér. És mimán so hasem tudja megszerezni azt az összeget, amelylyel visszaválthatná földjét, az örökre elveszett az ő és utódai számára. így olvasva a dolgot, m ndenki hitet lenül rázz a fejét és azt mondja, hogy ez ki van zárva, ezek a mesék egy fantasztikus agynak a szüleményei Pedig nincs könnyebb, mint meggyőződni az ellenkezőjéről. Méltöztassók egyszer végigsétálni ebbe az uzsoramegyébe, beszédbe egyeledni a kisebb birtokosokkal — bármelyikkel, mert valamennyi az uzsorások barátságát nyögi — és meg fogják látni, hogy az első betűtől az utolsóig minden szó igaz. Hiába léptették életbe a legszigorúbb intézkedéseket, hiába büntetnek kegyetlen szigorral, az uzsora nem szűnik meg és nem fog megszűnni sohasem, itt gyönyörű Szatmár vármegyében kitűnő terük van az uzsorásoknak és csak itt élheti t vigan életűket. A másik dolog, amely kiemel bennünket a többi megyék közül, a kivándorlás. Az összefüggést nem nehéz kitalálni. Egy kis logikai gondolkodás kell csupán és mindjárt megtaláljuk a kapcsolatot az uzsora és a kivándorlás között. Az utolsó szalmaszála a szaímár- megyei embernek a kivándorlás. Amikor az uzsorások elszedtek már minden ingó é3 ingatlan vagyonát, felcihe- lődik családjával együtt és búcsút mond ennek a förtelmesen bűnös megyének és átvitorlázik Amerikába, ahol egy jobb hazát, könnyebb boldogulást és előnyösebb megélhetést gondol találni, mert hiszen ott nincsenek vérszopó piócák, ott nem ismerik ez uzsorásokat. A legkedvesebb és a harmadik dolog pedig a leánykereskedés és a kerítés. Ez a kettő egy kalap alá tartozik. Innen, Szatmármegyéből exportálják ei keletre a legtöbb hangárát. Folytonosan tar tóztaíják le a ieghirhedtebb lólekkufárokat, de hiába, egészen kiirtani nem lehet őket, mert a régiek nyomában mindig újak következnek. Most is több mint két év óta húzódó leánykereskedelmi pör foglalkoztatja a bíróságot.. Tizenegy Törökországba szállított leányról van szó, akiket az állam ki akart szabadítani förtelmes helyzetükből, de, dacára annak, hogy a kísérlet már kilencezer koronájába van, mindez ideig ez nem sikerült. Erről az esetről majd más alkalommal egy külön cikk keretében fogunk megemlékezni. Az uzsora — eddig úgy tudtuk — csak a megyében volt borzalmas mértékben elterjedve. De ugylátszik, hogy az ügyészségnek jobbak az értesülései, mert ma egy felhívást adott ki, amelyet a törvényhatóságnak is beküld és amelyben kéri a minisztert, hogy az uzsorának hivatalból való üldözését — amely eddig csak Szatmár és Ugocsamegyék egy részére szólt — terjessze ki Szatmár városára is. Azt valószínűleg nem azért kéri az ügyészség, mintha Szatmáron jobbak volnának az állapotok, mint Szatmármegyében. De u továbbiak helyett álljon itt az ügyészség felhívása a maga teljes egészében : Felhívás A m. kir. Igazságügyminiszter Ur Őnagyméltósága még az 1898. év folyamán, az elharapódzott uzsora terjedésének meggátlása végett a 183348—1898 I. M. II. illetve 27600—1998. I. M. II. sz. rendeletéivel elrendelte, hogy az uzsora vétsége úgy Szatmár vármegye, mint Ugocsa vármegye területén hivatalból üldöztessék. Ez a rendelkezés Szatmárnémeti városra, mint önnáiló törvényhatóságra, ki nem terjed. Tehát itt az uzsora vétsége az 1883. évi XXV. t. c. 8. §-a értelmében, ma is csak a sértett fél indítványa folytán üldözhető. Az utóbbi években azonban különösen az 1912. óv folyamán megütközéssel kellett tapasztalnom, hogy az uzsora Szatmárnémeti városában is annyira elharapódzott, hogy nemcsak magánosok, hanem pénzintézetek is a kölcsönért hozzájuk fordulóknak szorult helyzetét felhasználva, a nyújtott kölcsönök után 18—20 százalék, sőt gyakran ezt is felüihaladó kamatokat szednek. Közgazdasági életünknek ez a betegsége sürgős orvoslást igényel és arra késztet, hogy Szatmárnémeti város közigazgatási bizottsága utján a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz az iránt terjesszék elő a javaslatot, hogy az uzsora vétsége Szatmárnémeti városban is, az 1883. évi XXV. t. c. 10. § a alapján, hivatalból üldözendő- nok nyilváníttassák, hogy ennek alapján a kir. ügyészség a bűnvádi eljárás megindítását, a magánfelek panasza nélkül is kezdeményezhesse. Habár a pénzpiac jelenlegi rendkívüli helyzetű a kamatláb némi emelkedését megokolná teszi is — semmi esetre sem indokolt az, hogy a kölcsönre szoruló feleknek amúgy is válságos helyzete ily feltűnő mértékű kizsákmányolásra használtassák fel. Nem lehet indokolt 20 százalékos kamat szedése akkor, amidőn a pénzintézetek a belétek után 5 százaléknál magasabb kamatot ma sem fizetnek. Teljesen téves az a felfogás, hogy a pénzinjózetek, illetve azok vezetői uzsora miatt bünvád alá nem vonhatók. Mihelyt a felek panasza folytán valamely pénzintézettel szemben az uzsorás kamatok szedésére vonatkozólag alapos gyanú merül fel, — a kir. ügyészség ugyanolyan elbánásban fogja részesíteni, mint a iartolezi és avasfelsőfalusi uzsora bankokat. Addig is amig az uzsora Szatmárnémeti városában hivatalból üldözendőnek nyilváníttatnék és a kir. ügyészség az uzsorásokkal szemben a magánfelek panasza nélkül Í3 hivatalból eljárhatna, felhívom az ilyen lu'ságos mérvű kamatok terhével küzdő feleket, hogy magáninditványukat nemcsak közérdekből, hanem saját érdekűkben is — az álszemérmet félre téve, akár a kir. ügyészségnél, akár a rendőrkapitányságnál, vagy a csendőrségnél terjesszék elő. A magáninditvány a 3 évi elévülési határidő eltelte előtt bármikor előterjeszthető és az elévülési idő a hitelezési viszony megszűnésétől számittatik. Közérdek az, hogy a pénzpiac az uzsorától megtisztittassók. De a magánfól érdeke is, hogy az uzsorások a bíróság elé állíttassanak, mert az uzsora miatt elítélteket a biróság arra is kötelezi, hogy a sértett félnek a 8 százalékot felül haladó kamatokat visszafizessék. Kiemelni óhajtom még, hogy az uzsora palástolása céljából különböző álcimeken szedett öszMac. Cornick-féle I-ma Maniila-zsineq, Bellán Mátyás-féle kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNE áru- --= házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Yócsey-báz és Arpád-utea 22. szám. q Agytoli tisztítás és ~g_jr ai» DA] Szatmár. Gyári főüzlet fertőtlenítés o jLII&J idJtíJ X dl Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvéts!! üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. Attila-utca 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatot! 1836
