Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-15 / 234. szám
234 5?*m, Negyvennegyedik évfolyam. »OHiWBaMMmaanMimnBBiiiiii Szatmár, 1912. október 15., kedd. FOUTHUU '•*llTnT~“*~'°-rnn-----1-----------t ttttthi............................................................................. ni»tiniiiiT*-iririinr»iiiMinní»ini»in n mini run in r i VMirn»»i—)lPf iLlllli:iI|r.I"iü A legnagyobb nagyhatalom Szatmár, október 14. A montenegrói kecskepásztorok fel akarják szabadítani keresztény testvéreiket az o’tomán birodalom hatalma alul. Nevetséges. Ezek a kecsketurÓTal táplálkozó, szegény, nyomorult emberek akarnak szabadítani másokat? Hát tudnak ezek az emberek valamit akarni ? Hát van ezeknek az embereknek csak homályos sejtelmük is arról, hogy mi történik Európában? Dehogy akarnak ezek az emberek v-lakit felszabadítani, ezek az emberek örökös harcban élnek, nem képesek harc nélkül nyugodtan maradni, örülnek, ha az öreg Nikita azt mondja nekik, hogy : no, most gyerünk verekedni. Egész Montenegrót és minden lakóját örök tulajdonjoggal meg lehetne vásárolni annyi készpénzért, amennyibe például egy orosz, vagy egy német nagygyakorlat kerül. A podgorieai csata tehát nem civilizált népek háborúja, csak olyanféle ütközet, mint amilyeneket, nálunk néha az oláhcigányok rendeznek az országúton a csendőrökkel. Hogy ennek az ütközetnek mégis európai jelentőséget tulajdonítunk — sem a montenegróiak, sem a felszabadításra váró török alattvaló keresztények nem okai. A háború igazi okát a nagy pénz- csoportok fináncpolitikájában kell megkeresni. Sem a bolgárok, sem a szerbek nem nyugtalankodnának, sem az olaszok nem keresnék a hadi dicsőséget Tripo- liszban, ha a nemzetközi pénzcsoportok tenyere nem viszketne haszonra, profitra A pénzműveletek raffinériája ma már olyan szövevényes, olyan ármányos, hogy nemcsak a bányákból, nemcsak a földek termőképességéből, nemcsak a házak bérjövedelméből, hanem az emberek érzésvilágából, a tömegek hangulatából és a nemzetek lelkütetóből is profitot tud kisajtolni a maga részére. Azelőtt a népek háborút viseltek egymás ellen, mert rablószándékuk volt. Hadizsákmányt akartak, mert béke idején nem tudtak mit csinálni. A háború volt a mesterségük, Ma nincsen rablószándéka már semmiféle nációnak. Talán éppen csak a kis Montenegró kivétel ebben. Minden civilizált ember irtózik a vérengzéstől, hiszen ma már mindenkinek van polgári foglalkozása és azt a háborúban szerethető zsákmány kedvéért elhagyni senki sem akarja. Rablószándéka annak a nagy kapitálisnak van csupán, mely egyrészről az államokat pénzkölcsönökkel látja el, — másrészről pedig a kölcsönadott pénzért hadifelszereléseket gyárt az államoknak. Ez a kapitális odaadja a pénzét az államoknak kölcsön és visszaszerzi magának a gyártmányai ellenében, ügy tessék ezt megérteni, hogy ugyanaz a tőke árulja a hadifelszereléseket is, amelyik a kölcsönöket nyújtja. így aztán tényleg ’gaz, hogy ennek a kapitálisnak jut a háború mindeD zsákmánya — akárki győz, vagy akárki vészit a háborúban. És ez a kapitális még csak nem is kockáztat semmit, veszteség sohasem érheti, — ellenben a legnagyobb kényelemben figyeli az európai izgalmakat és pontosan kipécézi, hogy mikor, hol és mennyi újabb hadizsákmányt tud besöpörni a maga részére. Ez a kegyetlen és zsarnok kapitális az igazi nagyhatalom. A koronás királyok és az egész diplomácia csak az ő sakkfigurái, — mert aki érdekeinek útjába áll, azt félretolja, habár király volna is. Módjában áll féiretolni, mert ismeri az összes európai népek érzelem- 1 iílenlyüit és úgy zongorázik ezeken, ahogy akar. Ennek a rettenetes hatalomnak a zsarnokságát érzi ma minden európai ember. A nagy pénzügyi válság, mely mindnyájunkat a falhoz szőrit, ebből a félelmes forrásból ered és megszűnik abban a pillanatban, mihelyst ez a zsarnoki hatalofn akarja. Európát nem a dinasztiák, hanem a pénzkiráiyok uralják. Csak kevesen vannak, alig néhányan; de összetartanak. A hatalmat, mely kezükben van, kegyetlen ridegséggel tudják gyakorolni. És ezen kegyetlen igazságok dacává is azt mondjuk, hogy a kapitalista termelési rendnek hívei vagyunk, mert az egyetlen elképzelhető termelés: rend ez, melyben minden társadalmi osztályrétegből feltörekvő képesség érvényesülést találhat; de a kapitális hatalmának azt a tuitengésót, melynek módjában áll olyan viszonyokat teremteni és tudatosan, szá dékosan fe idézni, mint amilyent most szabadszemmel is megláthatunk, — tovább is eltűrni ostobaság volna. A karteiek, trösztök és ringek hatalmát le kell törni, mert ezek nem kapitalista szervezetek, — ezek a szoeiálizmus támadásaiból serkentek s éppen olyan, sőt még veszedelmesebb é- kegyetlenebb ellenségei a kapitalista termelési rendnek, mint a szoeiálizmus. A város közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, október 14. A törvényhatóság októner havi közgyűlése mindössze másfél óráig tartott. Három óra előtt tiz perccel még üres volt a városháza nagyterme és mindössze az egyik referens eregette vigan a füstöt a hosszú zöld asztalnál. L ssan gyülekeztek a városatyák é* hol egyenkint, hol kisebb csoportokbau szállingóztak be a közgyűlési terembe. Valamivel három óra után belépett a terembe Csaba Adóiján főispán és elfoglalta az elnöki széket. Üdvözölte a törvény- hatóság tagjait óa a közgyűlést megnyitotta. A polgármester jelentését P,<pp Zoltán dr. tanácsjegyző olvasta fel: A polgármesteri jelentés. Törvényhatóságunk állapotára és intézkedéseimre vona-kozó havi jelentésemet a köve közökben van szerencsém előterjeszteni. Mindenekelőtt bejelentem, hogy a városi adóhivatalnál áz ügyforgalom már eddig is tetemesen növekedett és az uj adótörvények életbeléptetésétől előre láih-áólag a munka mennyiség ismét emelkedni fog. Tekintettel erre az adóhivatal szervezéséről alkotott uj szabályrendeletben szervezett főgyakornoki ál!á-t Rcsiegiy Rudolf és Fekete Gáborral betöltöttem. így most már az adóhivatalnál a létszám teljesnek mondható. A vízvezeték és csatornázás ügyében jelentem, hogy Kovács István vizmüigazgató a napokban hivatalos ügyben Budapestre utazása alkalmával Zirka Elemér tervezőnk irodájában megtekintette városunk vízvezetéki terveit és előmunkálatait. A munkál.itok megfelelően előre haladtak és a vizmüigazgató jelentése szerint semmi kétségünk nem 1 hét aziránt, hogy májusban a szerződéshez képest Z rka Elemér a terveket es in ül túráit re de nézésünkre bocsátja, — tehát ha egyébb.aRadniyok, esetleg fiD'áncialis nehézségek nem lesznek, a jövő év nyarán musdenbi.'om>val megkezdhetjük a vízvezeték és csatornázási rnunkáModero ruha festés xj l jm 4 TT7B T) / r Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. 1 AU X'jXY XT.A.XJ vegyileg száraz utón, Gyári fíüslet Szaímór, Kossuílj C.*u. 10. FeÍYételi fiilflt: Kazinczp«u. 17-, (Jítila*u. 2- Nagp^árolplSzédienpi-u. 34- Alapittatott 1886 Jelen számunk 8 oldal terjedelmű.
