Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1912-09-06 / 201. szám
2. tidal. SZAMOS (1912. szeptember 6.) 201. szám. kezetlen s ő Í3 a Falussy indítványát kéri elfogadni. Felszólaltak még a zárszó jogain Falussy Árpád és Jármy Béla bizottsági tagok, miután névszerinti szavazás következett. — Ennek rendjén a törvényhatósági rendkívüli közgyűlés 201 szavazattal 68 ellen az állandó választmány javaslatát elfogadta. A napirend során a közgyűlés még 485 ügyet intézett el. A törvényhatóságok akciója. — Sajat tudósítónktól. — Szatmár, szeptember 5. Többször rámutattunk arra a nagy veszedelemre, mely a hitelmegronás által fenyegeti az országot. A pénzválság, ez a hirtelen ránk csapott nyavalya szorongatja, fojtogatja az ország iparát és kereskedelmét. Valóságos nemzeti katasztrófa erejével hat az általános viszonyokra a pénztelenség, pangás uralkodik minden vonalon, fizetésképtelenség és csőd jelentkezik nap nap után tömegesen. A rettenetes krízis súlyát erősen érzi minden magyar város. Kiváltképpen most, amikor normális viszonyok közt gyönyörű lendületnek indultak é3 szinte amerikai méretekkel fejlődtek építkezések ős vállalatok terén. Az építkezések azonban az idén félbemaradtak és szomorúan mutatják a csapás következményeit, a teljes pangást. Nemsokára már egy éve lesz, hogy ez az állapot tart és ki tudja, meddig lesz ez igy és ki tudja mi lesz a vége ? Ennek a nagy veszedelemnek egyik orvosszerét sokan abban látják, hogy az államnak kötelessége közbelépni, segítségére lenni a magyar városoknak. Ezt a felfogást szolgálja és kívánja a kormány elé juttatni az az indítvány, amelyet Nagyvárad város törvényhatóságának több tagja a közgyűléshez benyújtott aziránt, hogy országos akciót kezdjenek a városok állami segítségért. Az érdekes beadvány szövege a következő : Irjoa fel a város közgyűlése a magyar kir. kormányhoz, hogy a szoronga tott vidéken segítendő, a vidék megbízható pénzintézeteinél tekintélyes állami betéteket helyezzen el, hangsúlyozza a közgyűlés a segítség sürgős és elodázhatatlan szükségét és kérje a kívánság leggyorsabb teljesítését, kérje fel Nagyvárad és Biharmegye országgyűlési képviselőit, hogy ebben az értelemben a kormánynál interveniáljanak, keresse meg a törvényhatóságokat, hogy a kormányhoz haladéktalanul hasonló felirattal forduljanak és országgyűlési képviselőiket ilyen célú közbenjárásra felkérjék, végül keresse meg a magyar városok polgármestereinek egyesületét, hogy a vidék tekintélyes közgazdasági vezetőinek bevonásával küldötísógileg kérjék fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert a szorongatott városok segítségére. Pénzt talál I ha czipőszüksógletét a (2o) ioskovits anatomiai-oipőgpr cipőüzletében (Deák-tér 7.) szerzi be. | Talpba vésett szabott ár. ÜGYVÉDI IRODÁMAT Rákóczi-utca 32. szám alatt megnyitottam DR. SELYEBY BÉLA ÜGYVÉD. Az összes iskolákban használt tankönyvek — papir- és írószerek— H U SZÁR könyvkereskedésében kaphatók. (Szatmár, Deák-tér 7. szám.) Miből lehet megélni? — Saját tudósítónktól —Szatmár, szeptember 5. Szomorú igazság bizony az a mind- gyakrabban hallott panasz, hogy nem lehet megélni a mai nehéz kereseti viszonyok közepette, hogy a dolog, a szorgalom és fáradozás alig hozza meg már a szűkös gyümölcsét. Pedig ez nem áll. Nézzünk csak szét, hogy emberek miből és hogyan tudnak megélni. £[ lehetne kezdeni Budapesten, de itt az üzleti élelmesség oly dolgokból varázsol pénzt és sokan olyan foglalkozásból élnek, melyeket külföldön keresetforrásul nem is mernek. Menjünk inkább nyugatra és halász - szunk először Berlin nyüzsgő, zajoagó életében. A gépváros ez, automaták és e gyéb szerszámok helyettesítik a munkást és magában a munkában is itt főszabály a gépies rend. A városi vasút kocsijai úgy vannak építve, hogy minden fülkének külön ajtaja van. Az ajtók kilincse azonban akkor zár csak teljesen, ha a becsukös után még külön ráfordítják. Erre a hivatalra külön ember van minden állomáson, akinek, mivel folyton jönnek-mennek a vonatok, reggeltői estig nincs más dolga, mint a kilincset ráfordítani az ajtóra. Évekig egybet sem csinálni, mint a kilincset fordítani, de hát ebből is meg lehet élni. Minden esetre eredetibb és érdekesebb foglalkozás és talán a világ legkülönösebb keresetmódja az, melynek példájával a berlini Luza-park egyik négere szolgál. Sürü drótháló ketrecben egy vízzel telt medence fölött ül egy szál lebegő deszkán Afrika csokoládészinü fia. A deszka akként van felfüggesztve, hogyha a ketrec egy megjelölt pontját jól eltalálják a fagolyőkka! dobálódzók és három golyó tiz pfennigért mulatók, egész egyszerűen lebillen és a néger belepottyan a vizbe. Ezen mulatnak az emberek. Da ebből megél a vállalkozó és főleg BELLA KISASSZONY. A „Szamos" Ma: táiczája. • Esti nyolc óra volt, a kis templom homályos tornyában szomorúan és békésen kongott a harang. Ilyenkor, mikor a nagy város zajosan, forrón, csillogva éled, elpihen és nyugalmas, szelíd hangulatba borul a kis falusi utca. Bella kisasszony készülődött: elrakott mindent a kicsi boltocskában; a nyurga bádogskatulyákra ráhúzta a nyikorgó fedőket, a mandulás-fiókot gondosan bezárta, a szentjánoskenyér zsákját spárgával átkötötte és az üvegpolcra, amelyen gyönyörű vajszínű kiumplicukor-iudak, diófoltos törökméz, cukrozott füge állott garmadával, ráborított egy hófehér tüll-lepedőt. A két Csák-leány, Naca meg Klárika, a túlsó oldalon álltak a járdán s a vén kisasszonyt nézték, amint világos boltjában sürög-forog. Kacagtak: néha elfojtva, néha egy kis kitörő vihogással, mert igazán nevetni kellett a furcsa, ráncosképü, nagy frizuráju, tarkapiros bluzos teremtésen 1 Olyan volt, mint az a csöpp, összeaszott, öreg majom, amit vásári komédiások ho'- •danak a tarisznyájukban, hogy egy-agy népcsődületben irgalmas krajcárkákért holtra kínozzák nagyszerű mutatványokkal. — Nézd — mondotta Klárika, aki tizennégy esztendős volt, piros, mint egy félig érett barack és mosolygós — a szemölcsöt az orrán: mozog. Újra nevettek, úgy, hogy a hangos vigságuk átszállt a hallgatag boltba s a vén kisasszony abbahagyta egy percre a pénzszámlálást, összehunyoritotta a szemét és szelíden kiszólt Naca felé : — Miért nem jönnek be, édes ? Jöjjenek be 1 A Csák-leányok zavarba jöttek, nagyon megszégyenítette őket a vén kisasz- szony, aki nemesebb, mint ők, a franciául beszélő, pompásan zongorázó, nagyúri kisasszonyok. — Jöjjenek be, — mondta újra. Naca, a kisebb hátrahuzódott: — Késő van, — felelte — haza kell mennünk! De egyben a cukrok felé nézett, egy kicsit só várán és nedvesítő szájjal. — Gyerünk 1 — mondta Klárika hirtelen elszántsággal — Gyerünk oda! Ma- máék úgy sincsenek otthon, ráérünk. Bella kisasszony eloltotta bent a lámpát, félig behúzta az ajtót és kiült a bolt lépcsőzetére. Egy csomö cukros mandulát hozott, azzal kinálgatta a kis leányokat. — Üljenek le, — mondta azután — üljenek le ide mellém és ha akarják, mesélek valami érdekes dolgot. Az isten tudná, miért, hogyan jött ez a közlékenysége szegény, árva, elhagyott lelkének. Talán, ha egyedül ült volna e szép, édes május estén, akkor is beszól, önmagénak, hang nélkül, befelé, hogy senki se hallja . . . Vagy a lombos akácoknak, vagy egy lepislanó csillagnak, vagy a pu- poshátu cicuskának, akárkinek, aki meghallván a szavát. A Csák-lányokról tudtam, hogy kinevetik, csufolódó szemmel néznek rá, utánozzák a hangját, a mozdulatait. Mindegy, nem volt egyedül; két fiatal, forró élet lélegzett mellette, a batisztok közt, kissé meg húzódva, a lépcsőn. Fényes szemek várták a szavát s az elkomolyodott arcoskák világítottak, mint fehér virágok éjszaka a mezőn. — Akkor, — kezdte a vén kisasszony — akkor rég, nagyon rég, a fiatalságomban árván maradtam. Olyan gyermek voltam még, hogy nem is igen tudtam az állapotom szörnyűségéről. Rokonokhoz korültem és ott éltem az ő gyermekeik között. Vao sággal áldotta meg a lelkemet a teremtő; nem láttam meg azt a nagy, rettenetes, táModeru ruhafestés írj a xm a X IÁ 13 X) \ X Legszebbruhatisztitás bármily divatszinre. XXxXtJ X JLL JtX XTxXXj vegyileg száraz utón, Gyári főüzlet Szatmár, Kossuth 2.*n. 10. Felvételi üzlet: Kazinczp-u. 1-7-, Glííila-u. 2. J^agpl^árolvlSzédienpi-u. 34- Alapittatott 1886,
