Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1912-09-21 / 214. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. szeptember 21.) 214. szám. A mezőgazdaság és a pénzszűke. Irta : Bernát István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója. A magyar pénzpiac helyzetéről tér jesztett hirek tudomásom és tapasztalatom szerínt bizonyos tekintetben túlzottak és éppen e miatt kötelesség ezt a kérdést a mezőgazdaság szempontjából tiszta világosságba helyezni. Igaz ugyan, hogy a pénz huzamosabb idő óta drága, ennek folytán a kölcsönpénzzel dolgozó vállalatok kénytelenek megszorítani vállalkozásaikat. Nehéz helyzetbe jutottak különösen azok, a kik már előbb az olcsó pénzre számítva, kötelezettségekbe mentek bele s most drága pénzzel állanak szemben. Megállapítható azonban mindazoknak a nyilatkozataikból, a kik hivatásoknál fogva folyton a mező- gazdasági hitelélet ütőerein tartják ujjaikat, hogy az úgynevezett válság a nemzet nagy tömegét, a pénzpiaccal közvetlen összeköttetésben nem állókat kevésbé érinti. A magyar postatakarékpénztár legutóbbi kimutatása, mely a múlt évet rendkívül kedvezőnek mondja, szintén bizonyítja ezt. A nemzet közgazdasági élei^e nagy rázkódás nélkül kiáltotta a próbát s azok a sorozatos bukások, melyeket sokan vártak, nem következtek be. Nemcsak minálunk van ez igy. Hiszen egyike a legérdekesebb, de kévéssé méltányolt tényeknek, hogy például Indián a és J pánban mostanában a nép késő rétegeinek helyzete s ami ebből ered, táplálkozása ép úgy javulóban van, mint nálunk. A pénz szűkének okául a magam részéről azt a bámulatos és szinte precedens nélküli ipari és kereskedelmi fellendülést vagyok kénytelen tartani, a melyet nemcsak Európában, hanem Amerikában is észlelhetünk. Amidőn konstatálják, hogy például az osztrák szénbányák termelése 2—3 évre le van kötve, ezz8l eléggé bi zonyitva van egyúttal az ipari vállalatok nagymértékű fellendülése is. Az állampapírok árfolyamának évről-óvre észlelhető hanyatlása szintén annak tulajdonítható, hegy a közönség az ipari vállalatok részvényeit jobban kedveli a fix kamatú állampapíroknál. Mennyiben és mikor fog ez a helyzet megváltozni, arra nézve megbízható választ aligha adhat ez idő szerint valaki. De foglalkozván ezzel a kérdéssel, rá kell mutatnom arra, hogy az iparnak ez a csodás fejlődése éppen akkor következett be, amikor a merkantilisták állítása szerint az agrártörekvések érvényesülvén a vámpolitika körül, a legnagyobb debaceel kellene találkozni. Az agrárgondolat elterjedésének és erősbödósének nagy szerepe van a soeku- láciő megfékező e körül is, mert az 1973. évbeli események: ismétlődése eseién — a mint a heh *et ma áll — olyan reakció támadt volna, melyet a merkanilkörcik éreznek meg legjobban. Mezőgazdasági téren katasztróf siis jellege a pénzszűkének nem volt. A nyilvánosságra jutott adatok szerint a kényszer* elf’ások szambavehetőleg nem szaporodtak, ellenben a tisztán spekulációra alapított parcellázások szükebb körre szorultak, amit azonban bajnak tekinteni egyáltalán nem lebet. Nem ak-sztotta meg észrevehe töleg a pénzszűke a szövetkezetek fejlődését sem. A szövetkezetek ugyanis, mint ez hosszú tapasztalat szerint megállapítható, nem a Kedvező időknek, hanem inkább a kényszerűségnek, a nyomorúságnak a szü'öttei. Epen ezért szaporodásukat olyan, a gazdasági életnek csak a felső színét érintő válságok, mint amilyen a mostani is, nem igen szokták befolyásolni. A nagy hitelintézetek szűkkeblű politikája, a mely nem akarja kellően részesíteni a helyzet előnyeiben a betevőket, egyik oka annak, hogy a pénzszűke még most sem enyhült. Ezek az intézetek drágán mérik a hitelt, tehát gátolják a fejlődést. A szövetkezet azonban a rendelkezésökre álló forrásokból, melyek között első helyen kell említeni az Osztrák-Magyar bankot képesek voltak és hisszük, képesek lesznek a jövőben is fedezni legitim hitelszükségleteiket. Azoknak, a kiknek, ideálja a mezőgazdasági életnek lehető tüggetlenitése a börzei válságoktól és viharoktól, a mostani helyzet is uj érv arra, hogy az ideirányuló törekvések nem annyira reménytelenek és alap nélkül valók, mint sokan hirdetni szeretik. Ha a magyar állam ugyanazt a politikát követné a szövetkezetekkel szemben, amit a Preussencasse követ, a nép nagy tömege még kevésbé érezné a pénzszűkéből eredő megpróbáltatásokat. Gazdasági életünk alapja ezzel a politikával még inkább megerősülnének. A városházáról. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, szeptember 20. A villamos világítási bizottság ülése. Szutmár város villamvilágitási bizottsága Vajay Károly dr. polgármester elnök- lésével ma délután ülést tartott. A bizottság a Deák-téri világítás kibővítésének tervezetével foglalkozott és elhatározta, hogy a már meglevő nyolc nagy ivláni' pán kívül még 16 iviámpát fog fellálittat- ni. Az uj lámpák a járdák szélén lesznek elhelyezve és körülbelül évi tizenhatezer koronájába kerül a varos közönségének. A bizottság elrendelte még 36 darab uj árammérő óra beszerzését is, mert ezeket a fogyasztók számának növekedése szükségessé teszi. A szatmári közkórház jövő évi költségvetése. A belügyminiszter a szatmári városi közkórház 1913. évi költségvetését jóváhagyta. A miniszter a napi ápolási dijat 1 korona 66 fillérben állapító.ta meg. A Költségvetés egyéb tételére uezve a miniszter 25000 K-t, a gyógyszerekre és felszerelésre 8200 K-t irányzott elő, azon megjegyzéssel, hogy takarékos gazdálkodással ezen Összegek feltétlenül elegendők ie-znek. Miniszteri leirat a tisztviselők illetményének rendezéséről. A belügyminiszter a városi tisztviselők illetménveinek rendezéséről szóló 1911. évi júliusi közgyűlési határozatot jóváhagyta azzal a két megjegyzéssel, hogy a város törvényhatósága különösen a városi adóhi vatalr.» vonfkozó szabáb.rendeletet tegye újabb átdolgozás tárgyáva es az 1912. évi LVIII. t. c. 28. §-inak rendelkezésével hozza összhangba. Ezen rendelet ugyanis a városi adóhivatal tiszti állásának újabb minősítését rendeli el. A jelenlegi számtiszti, ellenőri és számvizsgálói i^ngjelzések helyett az I. és ÍI. osztályú adótiszti, alszámvevői, számvevői és főszámvevői címek, illetve rangjelzések használatát rendeli el. A személyi pótlékokra vonatkozólag nem tett észrevételt a miniszter, ha csak a pótlékok csakis a jelenleg alkalmazásban levő tisztviselők személyéhez kötötten adatnak meg. A vízvezetéki bizottság ülése. Vajay Károly dr. polgármester elnöklete alatt a vízvezetéki bizottság is ülést tartott délután 5 órakor a városháza kis tanácsiét mében. A bizottság megállapította, a város belterületén azokat az utcákat, a melyekbe a vízvezetéki csövek le lesznek fektetve. Kijelölték továbbá azokat az utcákat, a melynek lakosai viszhasználati dijat tartoznak fizetni, akár bevezetik, akár nem a vízvezetéket. Azok az utcák, amelyek a pályaudvartól kiindulva a körzetbe esnek a következők : Hieromymi, Attila, Pázsit, Nyíl, Hajnal, Szivárvány, Árpád, Bányai, Szamospart, József kir. herceg, Kölcsey, Herman Mihály, Gvadányi, Vajay és Honvéd utcák. A vízvezeték 1,600,000 koronájába kerül a város közönstgének. A tanácsból. — Saját tudósítónktól — Szatmái, szeptember 20. A Kossuth-kérti kerékpár- verseny. Szatmár város tanácsa Vajay Károly dr. kir. tanácsos, polgármester elnökleto alatt ma ülést tartott. A városi tanács a kerékpár egyesületnek a Kossuth-kertet a legközelebbi vasárnapon tartandó kerékpár- versenyre átengedte. Az uj ebtartási szabályzat. A sí k veszettség miatt a kapi"oyi hivatal a -, ebtartási szabályrendeletet átdolgozta ás megszigorította az ebtartási szabályrendelet egyes pontjait. A városi tanác> a szabályrendelet-tervezetet kinyomatja és a bizottsági tagoknak tanulmányozás végeit megküldi. A husvágatási szabály- rendelet. A törvényhatósági állatorvos az uj husvágatási szabályrendeletet beterjesztette a tanácsnak, mely ezt a kapitányi hivatalnak visszaadta azzal, hegy azon a törvényhatósági állatorvos által kijelölt és szükségesnek vélt mődositárokst eszközölje. A város ezen szabályiadéit t tervezetet is kilógja nyomatni, hogy a közgjülés tagjai tanulmányozb *ssák. r\ O minőségű tokaji asztali, szamorodni - és gyógy asszuborok .. raktára .. Ham János-utca. — Vajay-palota. = TELEFONSZÁM: 372. Pompás zamatu tokaji asztali bor .. literenként HO korona.
