Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-03 / 198. szám

fu 'r/t

Negyvennegyedik évfolyam.

Szatmár, 1912. szeptember 3, kedd.

198 5?sm,

j 9Í2S *. .

■' i Vk' j

V-, .-i' fyfi

% » .t . _ /■ . /

v- ■ SaP*

POLITIKAI NAPILAP.

Az

55

Utóhangok !“-ról.

A kuvasz jut eszembe, araikor a csengeri beszámolóról megjelent közle- mónyf, az „Utóhangok“-at olvasom

A kuvasz, amely haragszik a holdvilágra, mert fényes, világit, kerek és messze van. Szeretné elhomályosítani, eltüntetni, de n m tudja, mert — messze van, hát fogja magát és mérgében megugatja.

Ez a csengeri beszámoló is ilyen holdvilág a kerületi ellenzék néhány csahoeának.

Egy ilyen impozáns, lelkes, igazán nagyarányú beszámoló t. i. Csengerben még nem volt sohasem. És fáj az aranjuezi szép napokra bánatosan emlékező ellenzéknek, ha arra gondol, hogy hajh, máskép volt ez hajdanán!

Mikor még ők g)ülésezhettek, szónokolhattak és ünnepeik jttek !

A darutollas túri süveg alatt ki- nyillott egy öblös torok és szidta a finánco*", a kormányt és az adót. INo, volt is lelkesedés!

De csodálatos, akkor ilyen „Utóhangok“ nem hallatszottak sohasem. Az akkori kisebbség hagyta a nagyhangú, de kistehetségii ellenzéket hazudni, lármázni és legfeljebb mosolygott egyet, de szót nem vesztegetett reá Minek rontani a más ünnepét, gondolta magában, hadd örüljön, ha már maga is elhiszi, amit moi d.

De fordult a kocka. A túri süveg torka berekedt, a darutoil lekonyult, bekövetkezett a komoly nemzeti akaratot képviselő párt térfoglalása.

És am kor ennek a pártnak egy olyan komoly, buzgó, szorgalm s, önzetlen ós mégis szerény tagja, mint Szobányi Ferenc, csengeri képviselő odaáll választói elé, hogy beszámolót tartson, akkor a régi aera kóbor kuvaszai meg* ugatják, mint amaz a holdat.

Az állatvilágból vett eme hasonlat talán egy kissé kemény, de találó Mert bár az „Utóhangok“ névtelenje úgy vart feltüntetve, hogy az illető vármegyénknek egy számottevő vezérembere (?) volna, mégis tudjuk, hogy ez a beállítás nem felel meg a valóságnak.

ós igy tessék az „Utóhangokat“ fogadni.

Végül pedig, minthogy a beszámoló közlője úgy volt az ütóhangokban feltüntetve, mint aki az esetről „elterdi- teit“ tudósítást adott, pro dorao meg keil jegyezni, hogy igenis ott volt a beszámolón a kerület intelligenciája teljes számban, hogy neveket is említsünk, ott volt: Nagy Béla, Doraahidy István, áJtfm-t-Tyáiirp Tibor, Pechy L iszló, Né- Péchy Manó, Madarassy Viktor, Csenger város '■B^ífefdnciája kivétel nélkül, ott volt vagy lmrmrnc lelkész és taai’ó és ott volt 3 kivételével a kerület 42 községének a küldöttsége is ós igy konstatálható, hogy az „Utóhangok“ nemcsak kellemetlenek hanem hazugak is.

Jegyezze meg az „Utóhangok“ névtelenje, hogy Szuhányi Ferenc ezt a beszámolót a saját községében mondotta el.

Abban a községben, amsiynek minden lakója tudja, hogy mióta Szuhányi a képviselő, azóta nincsen olyan közvagy magánügy, amely a képviselőben ne a leglelkesebb, legszívesebb és legönzetlenebb támogatójára ne lelne.

Jegyezze meg, hogy Szuhányi Ferenc olyan áldozatot hozott már a ke- tületéért és a községért, amelyre az ellenzék összes tagjai együttvéve sem matattak példát.

Ma még nem sérthető az ő szerénysége azzal, hogy ezen áldozatok felsoroltassanak, de az „Utóhangok“ esetleg kényszerithetiiek reá.

És jegyezze meg éppen ezért, hogy Csenger községnek még az ellenzéki polgárai is tudják, mivel tartoznak a város első fiának és éppen ezért állapítható meg az, hogy Cseng rben Szuhányi Ferenc, beszámolóján soha egy zavaró hang elhangzani nem fog, aminthogy most sem hangzott el egyetlen egy sein, mert közönséges haiugsig az, amit e részben az „Utóhangok“ elmondanak, éppúgy, mint a csendőrök jelenlétére vonatkozó is, mert a beszámoló színhelyén, de még a csendőrőrsön is egyetlenegy csendőr volt csupán jelen.

Mac. Corniek-féle I-ma Manília-zsineg, Bellán Mátyás-fele kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ áru- - —! házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Arpád-utea 22. szám. o

Modern ruhafestés ~g_j * fTjp 4 T I? ß “ö 4 n Legszebbruhatisztitás

bármily divaíszinre. -O- *1 JL A ti JLj JL\ Jl JLj vegyileg száraz utón,

GyAri főiizlet Szalmdr, Kossuth ß.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy**** 17-, Gtííila-u. 2. Nagp^árolplSzéchenpi-u- 34- Alapittatett 1886.

Jelem vámunk 8 ©Mai terjedelmű.

Ezen a beszámolón, amelyet érthető okokból a csengeri muukapárt rendezett, az ellenzéknek volt ugyan néhány tagja jelen, de „számottevő“ és „vezérember“ nemcsak azért nem volt, mert ilyen általában is igen kevés van odaát, hanem azért sem, mert okvetlenül íeltünt volna. %

Konstatálható, hogy az ellenzék:

mindössze 20 — 30 cseng.-ri polgárral voit képviselve, akik derék, jóravaló és esetleg tlvhü emberek, de korántsem arrogáiják a „számottevő“ és „vezérember“ jelzőt.

Tehát vagy csak egy igénytelen, esetleg közönséges alak az „Utóhangok“ üvöltője, vagy ha szá oottevő egyéniség a „névaláírás“ tulajdonosa, úgy az jelen nem volt, hanem valaki elhazudta neki az „Utóhaugokat “

De mégis!

„A Nap“ aug. 26-iki aláírással egy nevet közöl, amely név tulajdonosa már vakkantott egy néhány as erről a beszámolóról. Ez a név a Nap-ban Goriá-nak volt írva, de bár ez a név nagyon ós stílszerűen hasonlít egy majom-faj elnevezéséhez, mégis hibásan volt szedve, mert ez a név igy hangzik: Groza Groza József.

Aki pedig ezt a nevet viseli, nem má?, mint Csenger város paprikajancsija. Egy groteszk, nevetséges honpolgár, aki wz .’gazságtól éppen úgy irtózik, mint a fésűtől vagy a szappantól.

Ez a legtörhetetlenebb hive Csen- gerben a Justh Gyula hangzatos rnasz- lagainak, köz*ük az általános, titkos választói jognak, mert ez m ur csakis ibban az esetben lesz valaha sfavazati ogga! felruházva, ha minden értelmi és vagyoni cenzus nélkül fogják azt osz- logatni.

De valószínű, hogy szavazati jogát s félteni fogja a hitelezőktől és majd ízt is átíratja a feleségére, mint a sza- ócsboilját, nehogy megbukhassék a vá- asztójogból, miut a kiskereskedésből. Síohát, ismétlem, ez a csengeri ellenzék egszámottevőbb és legvezérebb embere