Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1912-09-18 / 211. szám
2. oldal SZAMOS (1912. szeptember 18.) 211. szám. talpra ugrik, előkerülnek a hangszerek és Tisza képtelen megértetni magát. Egy pillanatra ugylátszik, hogy eddig a képviselőházban soha nem látott jelenetek fognak lefolyni. Gróf Károlyi Mihály Tisza Istvánt figyeli, a ki ismételten mond valamit a gyorsírók felé hajolva. Majd megrázza a csengőt. Gróf Károlyi Mihály feláll helyéről és zsebredugott kézzel a te rém közepére indul, majd a gyorsirók asztalához lép és itt figyeli, hogy mit cselekszik és mit mond Tisza. Egy pár pillanatig ott áll gróf Károlyi a gyorsirók előtt, farkasszemet néz Tiszával, azután a Ház asztala mellett körülhaladva, hirtelen elhatározással Lukács László miniszterelnök felé indul, a ki eb bői az irányból már látható, széles bársony székében az előtte féloldali álló munkapárii képviselők mögött. A mikor gróf Károlyi Mihály már csak három-négy lépésnyire van Lukács miniszterelnöktől, elébe ugrik Kubinyi Géza, el- állja útját és rákiált. Gróf Károlyi Mihály a kezével int és rászól Kubinyira : — Tessék félreállni 1 Hirtelen a munkapártiak közül 10—15- en fenyegetően útját állják Károlyinak, a ki közéjük akar furakodni. A munkapártiak nem engedik és már szinte dulakodás tá mad, a mikor feláll helyéről gróf Andrássy Gyula és gróf Esterházy Móric és mindketten Károlyi Mihály mellé sietnek. Csillapítják Károlyi Mihályt é3 kérik a munkapártiakat, hogy ne veszítsék el higgadtságukat. A kavarodásban ott van Múzsa Gyula, a ki Zlinszkyvel viaskodik. Zlinszky ugyanis meg akarja rohanni a munkapártiakat, mert azok Károlyi Mihályra készülnek támadni. Gróf Károlyi egyre előre akar menni, hogy Lukácshoz juthasson. Többen a munkapártból útját állják. Héderváry Lehel, Zlinszky István s a munkapártiak között formális dulakodás és verekedés támadt. Szacelláry revolvert fogott gróf Károlyira ! Általános az elszörnyüködés, mindenki előre tódul, hogy a terem közepére juthasson. A dulakodókat végre gróf Andrássy Gyula, a Pallavicini és Esterházy grófok szétválasztották. A nagy zaj közben Nyegre László befejezte a felolvasást. Nem lehetett hallani egy szót sem, de azt mondják, hogy a királyi kéziratot olvasta fel. »Tisza István is szól valamit a gyorsírókhoz, állítólag a ki rályi kéziratot felolvasottnak jelentette ki. Gróf Tisza István nyugodtan ül a helyén. Látszik rajta, hogy az a taktikája, hogy lehetőleg kifárassza az ellenzéket. így tart ez közel egy negyedóráig. Tisza István ismét előveszi az iv papirost és olvasni akarja. Az ellenzékiek fölugrálnak a padokról, tombolnak és megakadályozzák, hogy a gyorsirók figyelhessék és jegyezhessék az elnök szavait. Tisza most arra törekszik, hogy megértesse magát a gyorsírókkal és nem törődve az ellenzék zajongásával, azt akarja, hogy a gyorsirók jegyezhessék, amit mond, az ellenzék azonban ezt is észreveszi és Justh János, Abrahám Dezső, Kun Béla és még többen a gyorsirók asztala elé állanak, éktelen fütyülést, trombi tálást visznek véghez úgy, hogy a gyorsirók kénytelenek fülüket befogni, mert nem tud- jéh: a rettenetes zsivajt elviselni. Az előadói emelvényen ott áll Nagy Sándor és kihívóan nézi az ellenzéket Ek kor Kovácsy Kálmán lutheránus pap, zseb retett kezekkel fölmegy az előadói emelvényre. Magas, erős alakja megdöbbenést és szenzációt kelt, amint láthatóvá válik az elnöki dobogó alatt, közvetlenül gróf Tisza István előtt. A munkapártiak egy pillanat alalt fölrohannak az elnöki emelvényre. Nagy Sándor mögött ott teremnek: Vojnits Sándor, báró Vojnits István, Pál Alfréd és mások. Vojnits kérlelni kezdi Kovácsyt, hogy hagyja el helyét. Az ellenzéki padsorokban azt hiszik, hogy inzultálni akarják Kovácsyt. Erre a baloldalról is többen felsietnek Kovácsy mellé. Legelői Pozsgay Miklós, mögötte Mezőssy Béla, Hrabovszky, Fernbach Károly, Horváth Gyula ős még igen sokan. Egy pillanatra úgy tetszik, hogy a két csoport ökölre megy egymás ellen, de győzött a jobb belátás, mert a két go- molygó tömeg szétválik, jobbról is, balról is levonulnak az előadói emelvényről. Nagy Sándor azonbau megáll a lépcső közepén és erre Kovácsy a másik oldalon is megállóit. A két párt farkasszemet nézett egymással, Vojnits István újból kérlelni kezdte Kovácsyt, hogy menjen le, de ő addig nem akar mozdulni, amig Nagy Sándor Í8 nem megy le. Végre elviszik onnan Nagy Sándort és Kovácsy is elhagyja helyét. Negyedtizenkettőkor az ellenzék már kissé elfáradt a folytonos fütyülésben és haditaktikát változtatva, egyszerre rágyújtott a Kossuth-nótára. Az egész baloldal felállott és az ősz szes képviselők úgy énekeltek, csupán Ap- ponyi és Kossuth maradtak ülve. Felállottak a munkapártiak is és a mikor az ellenzék befejezte az éneklést, zajosan megtapsolták és megéljenezték a Kossuth-nótát. Háromnegyed két óráig tartott az ellenzék őrjöngése. Egymást biztatták az ellenzéki képviselők, és fogadásokat kötöttek, hogy ki birja tovább szusszal a trombiták fújását. Tisza István gróf, aki a legnagyobb nyugalommal és hidegvérrel ült az elnöki emelvényen, ekkor felfüggesztette az ülést. A szünet egész ideje alatt az ellenzék bent maradt a teremben és megbeszélték a további magatartást. Mintegy negyedórái szünet után Tisza újból megnyitotta az ülést. Elementáris erővel tört ki ezután az egész e1!enzók. Sípoltak, doboltak, trombitáltak és az óriási zűrzavarban nem lehetett hallani az elnök szavait. Tisza próbáit beszélni, azonban az ellenzék lármája tuiharsogta. Beöthy Pál alelnök vette át ezután az elnöki széket. Ez csak olaj volt a tűzre és a renitens képviselők fokozott erővel fogtak hozzá a lármához. Beöthy Pál néhány szót akart mondani, de a nagy zűrzavarban, a rettenetes lármában egyetlenegy szavát sem lehetett érteni. Kiabáltak, a padokat verték a képvi. selők és ebben a rettenetes khaoszba Beöthy felfüggesztette az ülést és elhagyta helyét. Tanácstalanul állott az elnökség és Tisza István gróf és elnöktársai tanácskozásra vonultak vissza az elnöki szobába. Fél négy óráig tartott ez a lárma. Ekkor bevonult a terembe Beöthy alelnök és megnyitotta az ülést. A borzalmas, fülsiketítő lárma újból megismétlődött. Amikor Beöthy látta, hogy sehogysem boldo gult, jelentést lett Tisza Istvánnak, aki parancsot adott Pavlik rendörfelügyelőnek, hogy vezetesse ki a képviselőket. A rendőrfelügyelő megjelent a terembe és a háta mögött föltűnt a rendőrök sisakja. Pavlik kérlelni kezdte a képviselőket, hogy hagyják el a termet. Az ellenzéki képviselők erre vad lármában törtek ki é3 szidalmazni kezdték a kötolósségót teljesítő rendőrfelügyelőt. Pavlik ezek dacára nem vesztette el hidegvérét ős hangosan, tiszteletteljesen felszólította a képviselőket, hogy távozzanak. A szitkok egész özöne zudult ekkor a rendőrfelügyelő felé. — Gazember, bitang, hazaáruló — ezek voltak a legenyhébb kifejezések, amivel a képviselők Pavlikot illették. A rendőrfelügyelő, amikor látta, hogy szép szóval mire sem megy, intett a rendőreinek, hogy vezessék ki a képviselőket. Leírhatatlan, lármában törtek ki ekkor a képviselők. Revolvereket húztak ki a zsebükből és igy fenyegették meg a rendőröket. Amikor látták, hogy a rendőrök nem ijednek meg a fegyverektől, valamennyien a terem közepébe vonultak és egy tömegbe szorultak. Természetesen a rendőrök most tehe tétlenül állottak a képviselőkkel szemben. Andrássy Gyula gróf és Semsey gróf átölelték egymást és úgy állottak ellent a karhatalomnak. Három rendőr nekik esett, de nem bírtak velük. Andrássy kijelentette, hogy csak akkor enged, ha revolvert szegeznek a mellének. Óriási zűrzavar keletkezett és a többi képviselők erősen éljenezték Andrássyt. A rendőrök, hogy Andrássy ennyire ellentállott, elmentek az elnöki szobába és jelentőst tettek a dologról Tiszának. Tisza István gróf újból tanácskozásra hívta elnöktársait. Fél órai megbeszélés után, Tisza István kiadta a rendeletet, hogy az ösz- 8zes ellenzéki képviselőket ki kell vezetni a tanácskozási teremből. Pavlik rendőrfelügyelő ekkor újból megjelent a teremben és most már siró hangon kérlelte a képviselőket, bogy távozzanak. Természetes, hogy az ellenzék erre ismét tombolt és Pavlikot szidta. A rendőrfelügyelö tehetetlenül állott és négy órától hat óráig, tehát két teljes órán át könyörgött a kép7is'’ök nek. Hiábavaló volt azonban minden kérés, az ellenzék méginkább lármázott. Az egyik képviselő hatalmas trombitát vett elő és azt fújta kegyetlenül. Rettenetes lárma, szidalmazás mindenütt. Senkinek a szavát érteni nem lehetett. Voltak ellenzéki képviselők, akik saját jószántukból hagyták el a termet, mert nem bírták ki a fü'haso gató lármát. A rendőrfelügyelő, amikor már megunta a dolgot, parancsot adott a legény einek, hogy fogják meg a képviselőket és mindenkit vigyenek ki. A rendőrök neki estek a képviselőknek és most rettenetes dulakodás támadt a képviselők és a rendőrök között. Károlyi Mihály gróf ököllel ment neki a rendőröknek és ütötte verte őket. Egy rendőrt úgy ütött arcon, hogy az nyomban megdagadt. Ezután olyan dolog történt, amely örök szégyene marad a magyar parlamentnek. Ökölre mentek rendőrök és képvise lök. A legénység gyöngének bizonyult a a képviselőkkel szemben. Ötvenes turnusokban jöttek újabb rendőrcsapatok és vonultak be a terembe. A képviselők rúgták, taposták a rendőröket, akik, mikor hiábavalónak láttak HÄJTÄJER PA It SzatmAr. = Alapíthatott 1886-ban 6yár főüzlet: Szatmdr, Kossuth Cajos*u. 10. felvételi üzlet Kazinczy*ulca 17*. (Üttila*utca 2. Nagyijáról? : Széclienyi-u. 4RUHÁ I FEST, = VEGYILEG TISZTIT
