Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1912-09-01 / 197. szám
í Szatmár, 1912. szeptember 1„ vasárnap. W■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 197. szám. POLITIKAI NAPILAP; liiiiiilllliiiigiiiillillllllilllllél im Öiáh fészkelődés* Mihályi Péter Nagyilondán izgat a korfüány edlen. Szátmár-udvariban ma nagy oláh gyülekezés lesz. Ebben a harci taktikában teljesen egyetértenek a szövetkezett ellenzékkel. Ellenben harcra szólítják az összes nemzetiségeket a magyarság ellen. Ennek a harcnak pajzsa lesz: az általános titkos és egyenlő választójog. Az egyesült ellenzék szövetségében legfőbb fényező a szociáldemokrata-párt. Ez a párt nyíltan bevallja, hogy: neúl törődik a magyarság szupremáciájával; mert nem akar külömbséget látni ember és ember között. A szociáldemokraták nem bánják, hogy Mihályi Péter vivja-e ki az általános titkos diadalát, vagy Justh Gyula. Nekik ez mindegy. A-z ellenzéki szövetkezésben ott vannak még a kisebb pártok, melyek együttvéve js jelentéktelenek és erőtlenek, egyenkint pedig nullák maradnának a nagy közéleti küzdelemben. Vájjon ezek a pártok meglátják e most, hogy a választási törvéüy rtíegalkofásánál a magyarság uralmának és a magyar értelmiség befolyásának fentartása védelemre szorul? Látják, nagyon is látják, sőt érzik. Ebből az érzésből keletkezik a Neues A nagy szenvedély. A „Szamot" Irta: tirczája. Georges Cas el la. Biztosítom önöket — erősködött Garel Louis, — mindenki Don Juán-ná válhat. Ez egyszerűen gyakorlat dolga. A csábítás nem nehéz mesterség, hiszen a hazugság oly könnyű. S ha az ember mindig ugyanazt a szerepet ismétli, gépiesen közeledik az ötvenedik előadás felé. Legjobb unaloműző az olyan férfi számára, akinek nincs egyéb dolga. En is szenvedéllyel űztem e játékot, míg egyszer aztán komolyan meg- perzselődtem. Mikor a kis Séry Andrééval, akit valamennyien ösmernek, Szicíliába utaztam. — Hiába akartam szórakozni, uj áldozatokat keresve, gondolataim egyre nála kalandoztak. E képzelhetik szánalmas állapotom. Mikor visszatértem, mindenkinek elpanaszoltam fájdalmaim. Azt hittem, ezzel könnyűek rajtuk. Csalódtam. Régi energiám nem akart visszatérni. Pester Journal mai értesülése, mely nyilvánosságra adja a hirt, hogy az egyesült ellenzék választójogi javaslatot szerkeszt és annak tartalmát nyilvánosan megismerteti. No hála Istenek. Itt a megoldás kulcsa. Ezzel kellett volna kezdeni a harcot és ma már az övék is lehetne a diadal. Ki hiszi el az egyesült ellenzék jószándékát? Vájjon lebet-e ebben a pártszövetségben olyan választójogi javaslatot készíteni, melyhez a pártfrakciók hozzájárulhatnának. Ez a legnagyobb politikai képtelenség. Im» I V. Egyetlen elvi alap van, melyhez a kormány ragaszkodik A magyarság uralmát éa a magyar értelmiség befolyását nem engedi megdönteni, semmivé tenni ebben az országban. Ha ezt az egy elvet el tudnák fogadni, javaslatukban tudnák érvényesíteni, — a kormány minden egyéb választójogi kívánságukat habozás nélkül teljesítené. Vájjon nem vérlázitó nyomoréksága-e a parlamenti pártviszálynak az, hogy Magyarországon egyáltalában élhetnek magyar pártok, melyek a magyarság uralmának és a magyar értelmiség beEgy délután Lenoxhoz is bekopogtam. Régi pajtásom volt és négy óv előtt feleségül vett egy nőt, akit nem akartam többé látni. El is hanyagoltam kissé; Szép szobában találtam, barátságosan lobogó tűz mellett. Lehajtott fővel ült egy törékeny kis asztal előtt, melynek fiókjai tárva volt -k. — ügy ülsz itt öregem, — kiáltám, — mint egy betörő a munkánál. Felém fordította sápadt arcát: — Hallgass . . . hallgass ... — dadogta. Zavartan hallgattam, mialatt ő ko moran h zzám lépett és megrázta a kezem. — A feleséged jól van ? — szóltam végre. Azt hittem, elesik. — Hogyan, nem tudod ? — Ma érkeztem Parisba. — Megha't 1 Csüggedten eresztó le karjait. Én pe dig néhány banális részvétnyilatkozatot dadogtam. Nem szerettem a halál közellófolyásának védelmét maguktól nyíltan elhárítják ? Ezelőtt, a viszály kezdetén még azt mondhatták, hogy: nem igaz, a választójog általánossága és titkossága nem veszélvezteti a magyarság szupre- máeiáját Ma már ezt sem mondhatják. Justh belenézett a statisztikába és azzal lépett ki az elvtársai közé,’ hogy : bizony veszedelmes dolog a statisztika, ha az ember komolyan belemélyed. A statisztika tehát igenis a magyarság védelmét parancsolja azoknak, akik eddig azt gondolták, hogy a választójog általánossága és titkossága miatt védekezni nem kell. De itt van a Mihályi Péter és a többi oláh agitátor akciója is. Nem véletlen az, hogy most a nagyilondai zászlók előkerültek és hogy mindenfelé fészkelődnek a pópák. Előre megfontolt ravasz n mzetiségi politika- ez, melynek foiitosabb Ós mélyrehatóbb jelentősége van, mint első pillanatra gondolni lehetne. A kormány a magyarság szupre- Hiácíáját védi. Magyar pártok szővetkeztek ezért a kormány megbuktatására. Vijion ilyenkor '(tétlenül mafadjának-e a nemzet belső ellenségei? Hiszen a vak is látja, hogy a magyar pártok közötti viszály engeszteltél.' S egyébként is azért jöttem, hogy á magam bánatáról beszéljek. — Egy h nap előtt meghalt — ismételte Lenox — s az én életemnek vége. — Szegény öregem J Itt >lt, ebben a szobában . . itt lélegzett!-.. szünet nélkül mellettem van. Igazad volt ... az imént, betörő munkát végeztem . . . Betörtem az emlékei közé . .. az Írásait kutattam . . . Nevetségesnek tűnt fel előttem. Tudtam, hogy a felesége megcsalta. És most kis^ő nyugtalanul kérdeztem : — Nos és mit találtál ? — 4- naplóját. — Azt nincs jogod elolvasni — kiáltó n szinte ijedten — Miért ? Genevióvenél tisztább léiéig nem volt a világon 1 Szerelmesebb . . . hűségesebb . . ., Ajkamba haraptam, Lenox pedig naiv büszkeséggel folytatta: — Tudod-e, hogy ez a napló valóságos kis irodalmi remekmű ? A kiadók
