Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-13 / 182. szám
(1912. augusztus IB.) 182. szám. SZAMOS 3. oldal s pláne nem okleveles egyén ezen összeg felével is megelégednék, de Jigaz az is, hogy nyilvánossági joggal biró tanintézeteknél a törvény megköveteli, hogy okleveles egyénekkel töltessenek be az állások. Mi értelme volna különben az oklevél megszerzésének, ha ugyanazt a munkát oklevél nélküli egyének is elvégzik, még pedig fele díjazásért?! Éppen most került kezeim közé az országos m. kir. zeneakadémia évkönyve 1911—12. tanévről, amelybil megláthatjuk, hogy Bloch József hegedűtanár 30 tanórát töltött be. Talán helyesen tennék azok, akik ezen 8000 K összfizetósen oly szörnyen megütköznek, ha kellő diszkréció utján tudomást szereznének arról, hogy nevezett tanár urnák mennyi jövedelme volt a 30 tanítási óra után. Abban a meggyőződésben élek, hogy a végösszeg semmi esetre sem kevesebb 8000 K végösszegnél. Azért mondjuk inkább azt, hogy ily maximális összfizetés vidéki városban feltűnő, visszatetsző 1 De ha kettő között oszlik meg ugyanaz az összeg és ugyanaz az óraszám, rögtön nem lesz feltűnő, visszatetsző. 'Fentebb kimutattam, hogy az óraszám után élvezett fizetés megfelel a nyolcadik fizetési osztály legalsó fokozatának, leszámítva 8 K 84 f többletet. Az az okleveles tanár és zeneművész pedig, aki ezt az összeget jelenleg élvezi, már az 1898—99. tanévben 79. szám alatt megszerezte az oklevelet, tehát ma nem 8, hanem 13 éves okleveles tanár, akinek, ha törvény szerint vesszük, ma már a második évölödös kor- pótlékhoz van igénye. Tehát a fizetési eltérés 8 K 84 fillér s ezért folyik a háborúság? ! Vagy tán azért, hogy a 8000 koronát nem oszthatja meg két oklevél nélküli ember ? 1 Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy ezen órák ellátására kapunk olcsóbb tanárokat, én pedig hozzáteszem: de oklevél nélkül. Helyes ! De ezen utóbbi esetben nem számíthatunk az államsegély folytonosságára, sem pedig annak emelkedésére. A középiskolánál is okleveles egyének végzik a tanítást s a legalacsonyabb fizetés 2600 K és megfelelő lakpónz, pl. Szatmá- ron 800 K, azaz Szatmáron a legvadonat- ujabb okleveles rendes tanár összfizetése 3410 korona. 8 óv után a legalacsonyabb összfizetés 4640 korona, s már ekkor van egy 3 óv óta élvezett évötödös 200 koronás kor- pótlék is. Hát kérem szívesen, vegyünk egy jó munkás bankhivatalnokot, aki 7 óv alatt ösz- szes középiskolai tanulmányait elvégezte s azután a szakpályán eltöltött 7—8 évet. Én azt hiszem, hogy ezek között nem egy akad, aki 8000 koronával egyenlő összegű összjövedelmet élvez. Elfoglaltsága délelőtt 3 óra, 9—12 ig, délután 2 óra, 3—5-ig, vagyis naponkint 5 óra, ami 6 nap alatt 30 óra. Hát mi egy kultúrintézményünket, amelyet egy nemesen érző és gondolkozó kis gárda a maga fáradalmával, törhetetlen szorgalmával, tehetségével és tudásával az utókornak, a mai nemzedéknek megalapozott, amely gárda még ma is élő tagjainak a szivük fáj ennyi lelki sivárságért, személyes hiúságok fóktelenkedóseért ily könnyen engedjük veszendőbe menni ? 1 Nem, és százszor nem. Ez hálátlanság volna az ő hervadhatatlan érdemeikkel szemben. Ez megvetése volna annak az önzetlen munkának, amelyet az a kis gárda kifejtett, midőn a helyi dalegyesület alapját, illetőleg a mai zeneiskola alapját megvetette. »Lerongyolódik az iskola“ s még ezen rongyokat is tépdessük róla. Miért ? Csak azért, hogy egyéni, beteges hiúságokat tolhassunk előtérbe. Vájjon nem fáj a szivük azoknak, akik e romboló munkára vállalkoztak ? I Hát kérem, ha én azok fölfogását osztanám, akik azt a „horribilis“ összeget a jelen körülmények között mindenáron két képesítéssel nem biró egyén között óhajtanák megosztani, egy sokkal életrevalóbb, sokkal gazdaságosabb eszmével állanék eiő, amely igy hangzanók : Mondja ki minden iskolafentartó hatóság, hogy a jelenleg működő összes okleveles tanárokat szélnek ereszti s helyüket nem okleveles egyénekkel fogja betölteni, akik heti 18 órát adnak évi 2000 korona összfizetósórt. Uraim 1 Oly tetemes összeget takaríthatunk meg ezen eljárás által, hogy (most pedig a zárójel után következő sorokat móltóztassék mindenkinek oly hangosan, amint kinek-kinek a torkán kifér, felhevülve, indulatosan, a „Szamos“ lapot balkézben tartva, a jobb kezet kifeszitve, fölfelé emelve s ökölbe szorítva s ha véletlenül egy üres sörös hordó van a közelben, arra fölállva, ha pedig ez nincs, jó szolgálatot tesz egy szék vagy egy üres asztal, lehetőleg egy szuszra elolvasni): rövid idő alatt fölépíthetjük a közkórházat, megcsinálhatjuk a vízvezetéket és csatornázást, felépíthetjük az uj színházat, kultúrpalotát a szom szédos'telek igénybevételével, vásárcsarnokot, egy újabb közvágóhidat és méntelepet, uj vasúti pályaházat é3 szórüskertet, minden emeletes házra második emeletet, szükséglakásokat, ingyen népfürdőt és ingyen iskolázást, nem kell fizetni pótadót (bumm!), talán még egyenes adót sem (bumm 1 bumm !), kifizethetjük az olasz-török háború költségeit s talán még arra is marad pénzünk, hogy a mérnöki tudományt úgy reformálhatjuk meg, amelynek sikerül kimutatni, hogy a Szamos vize nem lefelé, hanem fölfelé fog folyni s általános béke leszen 1 Markos Imre. f• jT* if f ÍU\)A mérnöki irodája IyM I f elJEziX w Bercsényi-u. 33. ffidjisnak co|og töjgy deszka beszerezhető Kósa B. és Fia fák ereskedőkaél Szatmáron Felolvasás a közgyűlésen. — Sajat tudósítónktól. — Szatmár, aug. 12. A városi törvényhatósági bizottsági közgyűlés még ez év május 13-ikán kimondotta a zeneiskolának f. évi szeptember 1-től való átvételét. Mégis a tegnapi közgyűlés, amikor a szakbizottságok által eléje terjesztett szervezeti szabályzatot tárgyalta, akként határozott, hogy az iskola átvételét egy évre elodázza, azért, hogy újabb meggyőződést szerezzen az iskola tanulmányi működése és anyagi eredményei felől. Egyben kijelentette, hogy nagyobb évi segélyben hajlandó részesíteni az iskolát, ha netalán arra szükség volna. Érdekes körülmények között jött létre ez a fordulat, mikor már mindenki azt várta, hogy a zeneiskola átvételének előrelátással, reálisan és szabályszerűen előkészített ügye a május 13-iki közgyűlési határozatnak megfelelően nyer befejezést. Mindenesetre sajnálatraméltó, hogy az a csúnya személyeskedő modor, amely egy helyi lapban oly visszataszitólag hullámzott e kérdés körül, a közgyűlési terembe is betolakodott. Az, aki ezt az ügyet a tárgyilagosságtól távol, félre nem érthető személyeskedéssel a tajtékzásig menő gyűlölködés hangján kezelte a sajtóban, a közgyűlésen is előállott támadásaival. Világosan látszott, hogy nem a meggyőződés és igazságérzet vezette az illetőt fellépésében, hanem a harag és gyűlölködés. Felszólalását a tanácskozási rend 23. pontjával ellenkezően nem szabadelőadásban tette meg, hanem mondó- káját előre összemesterkélt írásból olvasta fel. Vájjon rajta kivül, kiknek a javításain és pótlásain ment még keresztül ez a rap- szódikus kirohanás, amelyet még folyékonyan sem tudott leolvasni ? ! Azonban, ha saját erősödésével összeállított irka-firka volt is, amit felolvasott, tartalma rögtön mutatta, hogy nem az igazságot keresi, bizonyítékai nem reá,:sak, adatai és állításai merő egyéni feltevésen alapulnak. Maga az elnöklő polgármester kifejezésre juttatta azt, hogy egy ilyen fontos, kulturális ügyet nem szabad ilyen modorban kezelni, mint azt az i'lető jónak látta, mert ez által az ügyet a komoly, higgadt tárgyalás medréből mesterségesen a személyeskedés terére vitte. Egy bizottsági tag, Mátray Lajos pedig egyenesen azt indítványozta, hogy a „felszólalást“ (felolvasást) a közgyűlés egyszerűen tudomásul se vegye, miután a tanácskozási rend a beszéd olvasását tiltja. Ennyire értékelték hát a felolvasást. Mindazáltal elérte az illető, hogyszen- vedelmes kirohanásával vitát provokált, zavart okozott. Kár volt egy pillanatra is felülni neki. Az előkészítő bizottságnak módjában volt alapos számításokat eszközölni afeiől, vájjon károsodhatik e a város az iskola átvételével? A gazdasági tanácséi jelentése is rideg számadataival oda konklu- dált, hogy az iskola legalább is kifizeti önmagát. Egy higgadt, alapos megfontolásu férfiú, aki komoly nézeteiről ismeretes, Markos Imre főgimnáziumi tanár teljesen önzetlenül a közügy érdekében szintén csinált egy számvetést, a mellyel ugyancsak az átvétel reali'ását igazolta. Ilyen vélemények mérlegelése után fogadta el a szervezeti szabályzatot a jogügyi és gazdasági bizottság is és lelkiismeretes megfontolás után terjesztette a közgyűlés elé. Semmi akadálya sem volt tehát annak, hogy a közgyűlés május 13-dilii határozataBLAT1GZKY ISTVÁH m legolcsóbb bevásárlási forrás játék, diszmii, poreellán árukban, edényekben s minden elképzelhető ajándéktárgyakban.
