Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-28 / 193. szám
(1912. augusztus 28.) 193. szám. SZAMOS 3. oldal Fúziók a szatmári pénzpiacon. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, augusztus 27. Gazdasági életünk rettenetes nyomot* sága mellett a szatmári pénzpiac elejétől kezdve erősen tartotta magát. Ugyannyira, hogy Szatmár a vidéki pénzpiacok között az elsők közé küzdötte fel magát. Csodával határosnak emlegették, hogy mig más piacokon (pl. Kolozsváron) fél év óta első helyen való bekebelezésekre sem adnak kölcsönt, addig Szatmáron személyi hitelre is folyósítanak és a betéteket minden akadály nélkül fizetik ki. Mindez a pénzpiacunk vezető embereinek kiválóságát igazolja. S a legújabb forrongások előrelátó és ügyes elsimítása is az ő képzettségüket és rátermettségüket fogja kipróbálni. Hónapok óta folyton hitelmegszoritá- sokról, bankbukásokról, felszámolásokról, fizetésképtelenségekről hallunk. Egy-egy nagyobb vidéki városban egymásután 3—4 bank adta be a kulcsot. Szatmáron pedig a legújabban alakult bankok is tartották ma gukai és nagy erőfeszítéssel ellenállottak a nehéz viszonyoknak. Ezek az állapotok, illetve a változott hitelviszonyok, melyek sajnos, nemhogy javultak volna, de egyhamar nincs is kilátás a kedvezőbb alakulásukra, indították arra a helybeli újabb és kisebb tőkével biró pénzintézeteket, hogy tömörüljenek és erősebb, régibb bankok védelme alatt találják boldogulásukat. Annak idején hirt adtunk róla, hogy a Központi Takarók és a Polgári Takarékpénztár vezetősége a fuzionálás céljából tárgyalásokat folytattak. Az egyesülést most már végleg elhatározták s csak a végső, perfektuáló ténykedések vannak még hátra. A másik két fuzionáló bank a Szat- márvidéki Takarék és az Agrár bank r. t. Mindkét intézet igazgatósága elhatározta már az egyesülést. Sőt a részletekben is sikerült megegyezniük. Az egyesült intézetek cime Agrár bank lesz. Alaptőkéjük 400.000 korona. Az intézet elnöke ifj. Mándy Bertalan lesz, mig az igazgató Ka- novich Lászió. Végül a kezdet stádiumában vannak a Magyar Bank és a Bankegyesület és áru- részvénytársaság egyesülései. Valószínű, hogy sikerrel fognak járni az egyezkedések, ami nagy megnyugtatás volna, mert ezáltal egy hatalmas 1.0Ö0.000 koronánál nagyobb alaptőkéjű intézetet létesülne. Örvendetesen szögezzük le ezeket a változásokat, mert a mai pénzviszonyok között egészséges és helyén való dolognak tartjuk az egyesüléseket. Annál jobban elitóijük azt az uj bankalapítási szándékot, amelyet nemzetiség alapra terveznek. Nagy reményekkel készülődnek, de mi úgy hisszük, hogy nincs eléggé pozitiv alapjuk. jfisjutalf tanpayVfH legnagyobb Vilaizf^ban, legolcsóbban WEISZ ZOLTAN-nál — CutKiann-paiota, — Itt az ősz! A méla ősz leadta névjegyét: sárguló falevél alakjában, amelyből egész csapat kergetőzik a sétányok bánatos utain, kacér delnők és hóditó fiuk könnyed léptei alatt. A méla ősz remélhetőleg csupán bekopogott hozzánk, hogy jelezze közeli visszatérését és azzal szépen, szelíd elegánciával tovalép más tájakra és nekünk itt hagyja még a vénasszonyok nyarát, a csöndesen mosolygó nyárvóg baját és örömét, a mely rövid és múló, mint minden, ami szép. Jönni fog a bánatos és ragyogó Szeptember, szinte áttetsző egének halványkék selymével, amely mint egy óriási napernyő kacérkodik felettünk, az őszi szomorúságra szomjazó és a búcsúzó nyarat sirató vándorok felett. Szeptember ökörnyála3 enyhén ragyogó napjai közelednek most felénk és mégis, ez a bekopogtató ősz egy kissé megborzongatja szivünket és fázóssá teszi a hangulatunkat. Az emberek elmélázva járnak a kor zőn, az őszikabátok föivonulnak sorban s vannak bohém lelkek, amelyek a zálogház népszerű, d9 olykor ijesztő intézményére gondolnak, ahol a föntemlitetf öltözék minden aggódás nélkül, könyelmüen lustálkodva alussza megszokott nyári álmát. A járókelők hirtelenüi két pártra szakadnak: az őszikabátosok boldog seregére és az őszi- kabáttalanok fájó töredékére. A kávéházak babérligetei hirtelenüi elárvultak, tarlott bokraik közt egy elhagyott vendég zörög a fízetőpincór után s benn, a homályos és meleg csarnokban a szivarfüst őszi köde borong a melankóíikus olvasók és káríyá- zók hadiszáilása felett. Itt az Ő3z — suttogja lemondóan a törzsvendég, akinek elfoglalták a téli sarokasztalát, itt az ősz és a társaira gondol, akik még nem érkeztek be, az egyik a Tátrában fagyoskodik, a másik a Lidóa mosolyog, ahol szép asz szonyok perzselő pillantása csinál nyrrat és űzi el az őszi gondok barna fellegeit. Itt az ősz, suttogják, sőt kiáltják meglehetős profán érzülettel a fürdősök, itt az ősz, de hol volt a nyár és lösze még nyarunk egyáltalában? Itt az ősz, gondolja a bukott diák és a pótvizsga fenyegető réme tüuik fei lelki szemei előtt s kései szorgalommal mélyed bele Pyíhagorus tantóieiÓDek és a kripto- gamok miaemüsegánek rejtelmeibe. Itt az ősz — szól a primadonna és kilép a vízből, Abbáziában vagy Iszapfüre- den és dobogó szívvel gondol aranyos, édes, drága közönségére és az uj toalettre, amely szintén aranyos, de valamivel d'ágább, mint a közönség. Itt az ősz, de még nem jelentette be magát hivatalosan. Egyelőre elkü'dötták a sóhivatalba. Vir. Kerti bútorok festését és javításokat, náds^ékek befonását, kosáráruk stb. stb. készítését vállalja TATAY Kosárfonóik I KossnÉ-kepii. c fctraunjt*. Kjurwm Reflexiók, Azt ugyebár, móltóztalnak tudni, hogy minden tudományok között a bölcselet a legmélyebb tudomány. Hát kérjük: mink azt már régen tudtuk, hogy az összes tudományok jelenbem értéke nulla. Tudtuk, hogy az összes tudományok dolgozása, előre törése, csupán a jövőbe árnyékolódé sejtelmes törtetés s mihelyt 50, 100 óv napja leáldozik, az alapok egyenlők lesznek a föld színével. Es nem kellett sov bölcsesség hozzá, rájönni, hogy a tud yok mindenkori színvonalai egyedül .... as állati énjét szolgálják, mert a czél]. is nem egyéb, fegyvernek lenni a természet elleni küzdelemben. Kedvünket pedig főleg azon vesztettük, mert sírva és kínok közt nyögve láttuk, hogy az élet sok miértjére nincs felelet a tudományokban. S nincs bennök villamosság, az élet mélységes tárnáiba való levilágításhoz. Hát még a mindennapi közönséges esetek . . . De hogy a tudományok tudománya, a bölcselet se legyen különb, azt nem hittük volna. Mignem megkaptuk a frappáns pofont. — Hazánk nem régen elhalt legnagyobb s nemcsak európai, de világbhü bölcselőjét hallgattuk éppen. Kevesen voltunk ott jelen olyanok, kik élvezettel szül csöltük az öreg bölcs előadását, mert hevesünknek volt alaptanulmánya. A többiek zöld, gimnáziumból akkor került gólyák voltak. A tárgy egyébként elemi dolog volt. Bölcselet-történet. Szőnyegen Descartes hatalmas elmélete. Akik értettek hozá valamelyest, szédülve és káprázva követtük a mestert, aki bemutatta mit teremtett, irályén észvesztő épületet remekelt Descartes. Az Istenség szellemét éreztük a közelben, látva, hogy mekkora zseniális valamit lehet építeni — a semmiből. Mert Descartes a semmiből teremtette hatalmas rendszerét» S mikor a legnagyobb elragadtatás felé közeledtünk, mi a kevesek, akkor egyszer8 csak az abszolút többség, a gólyák, a zöldek el kezdtek hahotázoi, nem nevetni, de röhögni. Mert ők nem látták, nem azt nézték, hogy Descartes a semmiből lehetetlen zseniálitással teremtett, — hanem, csak azt látták, hogy a mai állapotokhoz képest milyen naiv az aa elmélet, aminthogy ilyen szemüvegen nézve, tényleg nevetséges is. Pont. Eddig volt. De éppen elég volt arra, hogy belássuk: száz év ide, száz óv oda, az unokáink röhögni fognak azon, amit, ma lelkesedve dicsőítünk. így állunk a tudományokkal. Es még szép tőlük, hogy legalább ennyire megtanítanak. Ám, ha a tudományokkal igy állunk, akkor mi az, ami értékesebb, miféle emberi munka ad olyan eredményeket, amelyeknek jelenlegi színvonala sohasem fog alásülycdni. Hogyan, mi által lehet oly on eredményeket teremteni, amelyek idők mintával a jövőben sem lesznek nevetségesek. Szó«al mi által alkothat a gyarló ember mindig helyét álló, örökkön való értékeket. Nem sokáig kell keresni, hogy rájöjjünk. Csak az egyes foglalkozási ágak történelmén kell végig szaladni. S akkor megkapjuk, hogy egyedül a művészetek szolgáltatnak igaz, való és őrök értékeket. * * * És ha az ember nem keseredett még Mac. Ccrniek-féle I-ma Manilla-zsineg, Bellán Mátyás-féle kévekötő, finom gépoljok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ áru- házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám. g ........ ^TOTOnr A T V* .0«saí^tó_i«_v2azr fa rj A TM A Ü< J.Í3 1 i\ 1_J I tisztitó intézet :• i' ■ —-tV IL* Üzlet 3SL(:0 ____________ ax inezy«utex& 11. Gyártelep: Kiiesey-uteza 8.
