Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-25 / 191. szám
2. cidal. SZAMOS (1912. augusztus 25.) 191. szám A szatmá"megyei répatermelők nagygyűlése, — Sajat tudósítónktól. — Szatmár, aug. 24. A szatmári cukorgjár felépítése a „Szatmári cukorgyár r. t.“ megalakulásával kizárólag a répatermelésre szerződött gazdák komoly, céltudatos munkájától függ. Egyedül a gazdatárst. dalom kezében van érne nagyhorderejű köz és mezőgazdasági gyár üzembehelyezése Szatmárnémetiben, északkeleti Magyarország nagy vidékének központján. Mert a „Szatmári cukorgyár r. t.“ kötelezve van, hogy a gyárat felépítse, ha a lekötött 5300 kát. holdnyi répaterületen 1913. évben minimális 400.000 q cukorrépa a r. t. részére beszállittatik. Ha az esetleg mostoha viszonyok folyíánl9l3. évben 400.000 q répa termelhető nem volna, úgy e próbaóv 1914. évben megismételtetik. Tehát a gyár felépítése oly minimális mennyiséghez van kötve, mert hiszen ily- kép 1 kát. holdtól csupán 75.5 q nettó cukorrépa m ennyisóg kívántaik meg, hogy csak kevéssé is kedvező viszonyok mellett, de természetesen és mindenesetre tudatos, komoly munkával, a gyár építése és üzembehelyezése biztosnak mondható. iLá&Most tehát a szerződő gazdaközönségen van a sor, hogy répaterületét még ez év őszén kellőleg megművelje, nemes ambícióval kezdjen e nagy jövedelmet biztositó s egész mezőgazdaságunkat a modern követelményeknek megfelelő nívóra emelő alapvető munkához. A munkaerő beszerzését a gazdasági munkásközvetitő hivatal és a szatmári cukorgyár szatmári irodája minden tőlük telhető erővel megkönnyítik, ha szükségletét idején bejelenti a gazdaközönség. Ez nem fog akadálya lenni a. sikeres termeíésn> k, csupán csak az, ha a szerződő Áiomvilágban! A „Szamos“ Irta: eredeti tárczája. SipOS Történik a mennyei birodalomban. A szőnyeget csillagok milliárdjai tarkítják. A napfény alulról stit felfelé. Angyalok koszorúja fonja körül az Ur trónját, kinek jobbján Shakespeare, mint titkár, ügyész, tolmács, tanácsadó és más fontos cselekményt végző egyén szerepel. A jövevényeket Szt. Péter bocsátja a trón zsámolyához, kinek kezében hata'mas kulcsköteg csörög. SZT. PÉTER (jelentve) ismét egy bűnös alulról. AZ UR utat neki. Hadd jöjjön elém. SZT. PÉTER (elsiet, de nyomban visszatér a delikvenssel) Előre pajtás I mitse félj! Az TJr kegyes lesz hozzád. A BŰNÖS (előbb egy hálás tekintetet vet Szt. Péterre, aztán leborul a trón elé) Itt vagyok jó atyám 1 AZ UR (kegyesen) Emeld föl a fejed nézz a szemembe! A BŰNÖS (megteszi) Ahogy parancsolod jó Uram! AZ UR (int Shakespeare-nek, hogy kezdje a vallatást.) SHAKESPEARE Hogy hivnak öcsém! A BŰNÖS Jer ide 1 SHAKESPEARE Úgy értem, hogy mi a neved ? gazdatársak közönnyel vennék jövő boldogulásuk eme fontos tényezőjét, a cukorrépa termelést. A cukorrépa termelés vidékünkön, bár kisebb méretekben, eddig is nagy jövedelmet adó mezőgazdasági művelési ág volt, de nagyban csak az 1913. évben vezettetik be. Szükségesnek tartjuk tehát, hogy e mondhatni vidékünkön uj gazdasági jövedelmi forrás bevezetésére mélyreható előmunkálatok tétessenek. Evégből a répatermelés bevezetésére szükséges teendők megbeszélésére, az esetleg kívánandó felvilágosítások megadására, egyszóval a teendők megtárgyalására Szatmárnémetiben, a városháza nagytermében 1912. szeptember 11 ik napjának d. e. 11 órájára a répatermelők nagy értekezletet tartanak. ! Turista ingek, Szalmakalapok I Nyári mellények (.) gyári áron Koós Gábornál Fegyver és lőpor eladás. JUsziili tatiHinyVsK legnagyobb Válaszában, legolcsóbban WEISZ ZOLTAN-nál — Gutmann-palota. — A BŰNÖS Fecsegői, szájasvári Csacsogó Zebolond. SHAKESPEARE Mi volt a földi hivatásod? A BŰNÖS Kultúrát terjeszteni és sokat nyomorogni. SHAKESPEARE Hogy és miképp? A BŰNÖS Engedd meg uram, hogy ezt discréten elhallgassam, hisz úgyis tu dom- — formális az egész faggatás. Ti már tisztában vagytok mindennel! AZ UR Jól van, gyerünk tovább 1 SHAKESPEARE Mi volt hát a vétked ? AZ UR (súgva Sakhespearhez) Ne kérdezd tőle! Tudjuk úgyis. SHAKESPEARE (visszagágja) Csak tudni szeretném, hogy ő tudja-e ? Ha tudja, akkor meg is fog tudni javulói. A BŰNÖS Az emberek szerint annyi a vétkem, amennyi éppen elég, hogy meg utáljam őket. SHAKESPEARE Hogyan? A BŰNÖS Miattad estem bűnbe jó uram. AZ UR Mondd el fiam! A BŰNÖS Nyakas egy fráter voltam vi ágéletemben. Látszólag meghajtot- I tam a fejem, de nem győzhetett le soha az emberi ármány. Amit én jónak tudtam I és hittem, attól én soha el nem állottam. Városok versengése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, augusztus 24. Nem újabb keletű magyar betegség az, hogy a vidéki városok örökké irigykednek egymásra. Egész sereg adoma van róla, hogy bajdan is mennyire agyarkodtak egymásra. Minthogy tehát ez örökölt baj, nem írhatjuk csupán a mai kor terhére. Bár úgy tartanók helyesnek, ha a mostani úgy nevezett modern kor gyökerestül kipusztitaná. Mert arra igazán nincsen szükség, hogy két város mindent egymás szemére lobbantson. Sohse fájjon az egyiknek, hogy a másiknak talán több gyára vagy éppen több iskolája van. Örülni kellene inkább ezen s tanulni attól, amelyik csak azt árulja el, hogy igazán életre való város. Ámde nem így van ez a dolog. Mert amint a példák mutatják, némely város olyan terveket valósit meg, — persze, csupa virtusko dásból — amelyek épen nem felelnek meg az otlani viszonyoknak. Ilyenkor aztán beáll a visszahatás, vagyis szépen belebukik a város a vállalkozásába. Ennek pedig nem más az oka, mint a városi hatóságok rövidlátása. Mert ott, ahol a város tanácsa folyton azon van, hogy lásson, tanuljon valamit s ahol aiapo3 megfontolás után állnak elő egy egy tervvel, annak a városnak soha sincs oka megbánni azt, ha valamibe belefog. Ismételjük, hogy ennek nem volna szabad igy lennie. Már csak azért sem, nehogy veszteség érje ennek következtében a várost. Ezért kellene tehát a városok vezető embereinek a nyári szabadságidőt ugv felhasználniok, hogy a kellemes szórakozás mellett az tanulmányút is lenne. Éppen ezért a fejlődő, gyarapodó városokat sűrűbben kellene fe-keresniök, ami a barátságos viszonyt fejlesztené ki a városok között s az áldatlan viszálykodást meg | szüntetné. A helyes érzékeimre — melyekkel Uram te áldottál meg — azokra bíztam magamat. Ezek hallgatni ösztönöztek, amig valami cselekvésre nem késztettek. Ez a valami az emberi komiszság 1 Ameddig bírtam, szó nélkül tűrtem, amikor éreztem, hogy csordultig a pohár — ütöttem, verlern, pofoztam, vágtam a gonoszt. Mindig aszerint, hogy kivel volt dolgom. AZ UR Szóval — ütöttél. A BŰNÖS Szóval is ütöttem mikor helyesnek tartottam. SHAKESPEARE Hiba volt öcsém 1 Nem kellett volna a dolgot idáig fajultat- ni. Gőggel kell járni az emberek között. Éreztetni kell mindegyikkel, hogy te is vagy valaki! Simán, szépen, nyugodtan kellett volna megismertetni magadat! A BŰNÖS Lám, és szerény voltam mindig és többnyire hallgattam. Az emberek ezzel visszaéltek. A koncért, mely munkám után reám várakozott — ökölharcra keltek. Én hagytam a koncot, amig engem bókén hagytak 1 De mikor láttam, hogy belém is rúgnak, akkor hátra szegtem a fejem és a fülükbe ordítottam, hogy — elég! Ilyenkor mind azt hitte, nem én vagyok én! Nem ismertek rám 1 (Folyt, köv.) Agy toll tisztítás és TT * * p * | Szatmás», Gyári főüzlet fertőtlenítés o Xlcljlcljd .L dl Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. Attila-utoa 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz- Alapittatott 1886 Mac. Cornick-féle I-ma Manilla-zsineg, Bellán Mátyás-féle kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNE áru- ---------- házában Szatmar, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám. o --------
