Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-15 / 184. szám
(1912. augusztus 15.) 184. szám. SZAMOS 3. oldal alá a babokat, 8 most már bátrak, vakmerők és erősek kellenek, kiket a folyónak hegyek között trónoló démona kéjelegve taszít a mélybe. A begyek között fekvő Mezőaranyos községből jelentik, hogy ott egy bátor, erős és önfeláldozó készségével mintául állítható fiatal embert ragadott el az ár. Elragadta az ár a közben, amint két fuldokló leány életét megmenteni akarta. Tegnap törtépt, hogy a községen keresztül folyó Szamosban szpkás szerint fürdőző gyermekek közül két 13—14 óv körüli leányt elragadott a folyó sodra s már-már elmerültek, bukdácsoltak, mikor a partról segítségük érkezett. Puskás Gábor 18 éves fiatalember, nem törődve az árral, a folyónak hegyek közötti sodrával, csak veszendő emberi életeket látva, luhástól bele ugrott a vízbe. Derekas, szinte ember- fölötti munkát végzett, a parton állók lé- legzetfojtottan reszkettek. Az egyik leányt sikerült is kimentenie. Mielőtt azonban a másikat is kimenthette volna őt is elragadta az ár, viz alá merült. A parton állók pedig kóztördelve várták, lesték, mikor bukkan fel ismét. A folyó azonban elnyelte s csak miután kiszívta minden erejét, akkor dobta ki a partra — másnap estére — holtan. ba czipőszükségletét a (2o) Moskoviís anatómiai-cipőgyár cipőüzletében (Deák-tér 7.) szerzi be. Talpba vésett szabott ár. Reflexiók. Áz aktuális strófák krónikása vasárnap megállt egy tetem mellett, egy úri leány teteme mellett, aki anya már nem lehetett, aki a bodros felhőjü leányságból átszenderült az örök álom honába anélkül, hogy tulajdonképen anya lett volna. Megállt a tetem mellett a krónikás és hivatásához hűen megpengetve lantját, szólt az érzésekhez — de nem a megállapító, a csuclusiokat vonó értelemhez. És meglehet, hogy igaza van. Meglehet, hogy csak a szerelem mozgatja a világot. Ámde én úgy hiszem, hogy az öreg bölcs, aki felkiáltott: epour si mouve, éppen azért kiáltott fel, mert csodálatosnak tartotta, hogy általános és rettenetes emberi butaság közepette mégis mozog a föld. Mint — ahogy tényleg csodálatos, nem a föld mozgása, hanem az, hogy ilyen különös és megrázó esetek sem vetnek egy kis világot abba a gomolygó khaoszba, amit erotikának nevezünk. Csodálatos, hogy még ilyen, az egész társadalmat érdeklő tragédia sem tud keresztül bökni az emberi butaság vonta fátyolokon. Ez a mi eredendő büQünk. A butaság. Ä butaság, amely nem látja meg a dolgok valóját s amely aztán e fölötti szégyenében még jobban burkolja a dolgot és leplezi önmagát — s aztán alattomban, piszkos' játékkal, és undorítóan bujkál a lepel, a burkok mögött. Amivel utóvégre is önmagát izgatja s kéjeleg buta fixa ideákban. Ilyen a férfi és ilyen a nő. Ab ovo lede burkolja az emberiség a nemzés processusát, mert nem érti az életkezdetét, végét és miértvalóságát. Burkolja, festi, leplezi, s a miértre feleleletet adandó képzeteket láttat s alattomos játékba öli a butaságát. Erre szolgálnak a könyvek, képek, színház is. Szolgálnak arra, hogy még nagyobb alattomosság, álszemórem és álerkölcsök fejlődjenek ki általa. Szolgálnak arra, hogy azok, kik az erkölcsök őrzőinek tolják fel magokat, eszközöket kapjanak álszent igéik terjesztésére. S mikor a dolog lényegére, mibenlétére rátappintó munka lát világot, akkor ezek az erénycsőszök (istennyila a fejőkbe) rárohannak, lebunkózzák, mindennél való nagyobb dicsőségére az erénynek. Minek aztán természetes következményei az ilyen tragédiák. Mert nő a férfi, és növése közben folyton csak homályos, képzel mes, exotikus mesékkel tömködik a fejét. A szerelem igy, a szerelem úgy. Törniük fejét sok ostobasággal, amiből furcsábbnál furcsább képzetei támadnak s szalad a nő után, a szoknya után, mintha isten tudja milyen csodás kéjeket takarna az. És eközben nyomja a társadalmi kötöttség, az álerkölcsök, minek folytán kénytelen alattomosan, dugva cselekedni, ami már magában is kéjelgós. A nő pedig még jobban kötött, tehát még jobban alatomosnak kell lennie. S emiatt az orvoshoz sem mer menni, amelynek aztán sokszor a legüdvösebb következménye a halál. Másrészről pedi^ kevesebb a tanultsága, tudása is, úgy hogy gomolygó gondolatait nem tudja más felé terelni, mint á saját testére s az erotikára, amelyet a hiúság nevelésével még jobban megnyomnak. így aztán bujkálnak egymás után a férfi ős a nő, sejtelmekkel telten kéjelegve. Pedig az egész szerelmi aktus egy közönséges természetes fajfentartási tény, amely — vagy nem szabad mesékkel körül sünezni, vagy szabad mulatsággá kell tenni. Akkor nem fognak ilyen tragédiák történni s az emberi értelem is magasabbra száll. —szky. MEGÖItTE az apósát. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, augusztus 14. Tartolcon nem sokra értékelik az emberéletet. Kostyák István mintegy két óv előtt feleségül vette Yőő Mihály leányát, azóta apósa házában lakott és ennek gazdaságát segítette. Apósa házsártos természete miatt folytonosan pörölt a saját feleségével és nem fukarkodott az ütlegekkel sem. Vőő Mihálynó pünkösd napján meghalt, mire Vőő Mihály, akinek a perpatvarkodás már második természetévé vált, most már a leányával kezdett naponta pörlekedni; szidta a fiatal menyecskét, gyalázó, sértő kifejezésekkel illete, fenyegette, hogy majd végez vele és a férjével; szóval elkeserítette az életét. A férjet apósának saját édes leányával szemben tanúsított ez a bánásmódja mélyen elkeserítette. Hétfőn a vő, Kostyák István elment Májer Jakabnak a határ mellett levő szérűjére, a eséplésnél napszámos munkát végezni. Délben a felesége ebédet vitt ki neki. Az asszony akkor keservesen sírva panaszkodott, hogy az atyja megint fenyegette, hogy végez vele. Midőn Kostyáknó a szérűről haza távozott, férjét annyira elfogta a keserűség, hogy alig tudta a rábizott munkát végezni. Midőn aztán este künn a szérűn egy szalmakazal tövében nyugodni tért, az álom elkerülte a szemét. Minél tovább gondolkozott, annál inkább elfogta a düh és megérlelődött benne az elhatározás, hogy megfizet apósának ezeD méltatlan bánásmódjáért Fölkelt és hazament a szérűtől mintegy másfél órányira levő lakására. Apósát a ház folyosóján alva találta, közelben pedig egy fejszét látott. Elkeseredés szülte vak dühében fogta a fejszét és két ütést mórt a fejére és ezután visszatért Májer Jakab szérűjére. Az agyonütött Vöö Mihályra ennek eszelős fia talált rá s nyomban értesítette a csendőrséget. A csendőrség gyanúja Kostyák Istvánra irányulván, a csendőrőrmester kiment a szérűre és kihallgatta őt. Eleinte tagadta, hogy ő bántotta az apósát, de mivel ruháján talált vérfoltok árulói lettek, töredelmesen beismerte tettét. Kostyált a csendőrök letartóztatták. Szép tűzijátékok nagy választékban ... Szabó Gézánál Szatmáron. ... Ha alkalmi ajándéktárgyat, ha üveg, porcellánt vagy gyermekjátékot akar venni, ugy/J megíe korona-bazárs kirakatait a Gindl-cukrászda kapuja alatt Deák-tér 5. szám, ahol 14 kirakatban feitünő olcsó áruk láthatók. — Tisztelettel SCHÖN MÓR. — ETABLISSEMENT PARIS VI. Andrássy-ut 54. MONTMARTRE BUDAPESTEN! EGÉSZ ÉJJEL NYITVA !!