Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-10 / 153. szám

1912. julius 10.) 153. szám. SZAMOS 3. oldal. betegsegélyezési járulékot tartoznak fi­zetni. A kerületi munkásbiztositó pénztár tehát folyó évi julius hó 1-étől kezdődöleg tekintet nélkül arra, hogy valamely munka­adó üzemében rendszerint ötnél több vagy kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, az alábbi táblázatban feltüntetett betegsegélyezési já­rulékot fogja kiróni, a jelenleg még fenn­álló 2 %-os járulékbefizetési rendszer hatá­lyon kívül helyezésével: A 3 %-os járulékkulcs szerint fize tendő az I. napibérosztályban hetenkint 22 fillér, II.-ban 32 fillér, III.-ban 54 fillér, IV.-ben 74 fillér, V.-ben 96 fillér, VI. ban 1 kor. 16 fill., Vll.-ben 1 kor. 38 fill., VIII.- ban 1 kor. 58 fillér. A részletes tájékoztató hirdetménye­ket a kerületi munkásbiztositó pénztár az az illetékes munkaadóknak a napokban kéz­besítette. A gazdasági gépeknél alkalmazottak biztosítása. A mások részére vállalkozásszerüleg dolgozó gazdasági góptulajdonosok munká­sai betegség esetére, mig a vizsgázott gé pősz betegstg és baleset esetére az országos munkásbetegsególyző és balesetbiztosító pénztárnál (vagyis ennek helyi szerveit ké­pező illetékes kerületi munkásbiztositó pénz­tárnál) ezentúl is biztositandók. Azok a gazdasági géptulajdonosok ugyanis, kik leginkább — ha nem is kizá­rólag — mások részére dolgoznak gépük­kel, foglalkozásuknál fogva az ipartörvény alá esnek. A kereskedelemügyi miniszter ezt ismé;elten kimondotta. A vonatkozó számos határozat közül e helyütt a kővet­kezőt idézzük: „ Azok az egyének, kik csép­lőgépet leginkább — ha nem is kizárólag — abból a célból tartanak, hogy azzal fő- képen mások terményét pénzért vagy ter­mészetben adandó részért kicsépeljók, tehát akik a csépléssel iparszerüleg foglalkoznak, iparigazolvány kötelezettek . . .“ Minthogy pedig az 1907. XIX. t.-c. kimondja, hogy betegség esetére való biztosítási kötelezett­ség alá esnek azok a személyek, kik vala­mely az ipartörvény alá eső foglalkozásnál napi 8 koronát meg nem haladó bérről vannak alkalmazva s mivel az 1912. VIII. t.-c. csakis az 1907: XIX. t. c. 3. §-ának utolsó előtti bekezdését, vagyis csupán a gazdasági gépeknél alkalmazottak baleset­biztosításra vonatkozó rendelkezését módo sitja, ellenben egyáltalán nem érinti az 1907. XIX. t.-c. 1. § át, kétségtelen, hogy a csóp- léssel iparszerüleg foglalkozó munkaadó által alkalmazott munkások betegség ese­tére való biztosítási kötelezettség alá esnek. P'jtT. TiriVTA mérnöki irodája VJMlLX eJILlVU Bercsényi-u. 33. Vínvffhtfí f »Korona-bazár“­f IjJ/Kl CM . üzletemet a Halmi-ház­ból a Oindl-czukrászda kapuja alá a Deák-tér 5. számú házba helyeztem át, ahol az eddigi olcsó árak^ mellett — árusítok mindennemű — üV«g-, porccllán-, játéK- is diszmBárnt. ———- Tisztelettel Képkei etezés, épület üve­gezés feltűnő olcsó árban. SCHON M. Á bécsi és pírisi modell kalapok a tavaszi saisonra megérkeztek FRIEDMANN GIZELLÁHOZ Szatmár, Károlyi-köz (Antal-ház.) Átalakítások ízlésesen és olcsón eszközöltetnek. Aktuális strófák Szatmár, julius 9. Ketten vagyunk a szerkesztőségben. A kollegám meg ón. Eszembe jut, hogy sürgő­sen beszélnem kell Fóka ügyvéddel, egy ha­laszthatatlanul fontos ügyben. Tudom, hogy Fóka doktor rendkívül pontos ember, aki a hivatalos órákon túl egy percig sem marad tovább az irodájában. Tíz perc múlva lesz 5 óra. Annyi időm már nincsen, hogy méltóztassam elfáradni hozzá, igy kénytelen vagyok tele- fonice elintézni vele felette kényes és diszkrét beszélgetésünket. Elszántan ülök le az íróasztalomhoz és csengetek a központnak. Az asztalomon fek­szik a Pesti Hírlap egyik vasárnapi száma. Lapozgatok benne és a szemem megakad egy francia egyfelvonásos fordításon. Nagy ínyenc vagyok és végtelenül szeretem az ilyen pi­káns csemegéket. Olvasni kezdek. Közben azonban néhányszor megforga­tom a csengőt. — Semmi válasz. Nem törődöm vele, mert az olvasmá­nyom nagyszerűen izgató történet és jól mu­latok rajta. El is felejtkeztem a beszélgetés sürgős voltáról. Ismét csöngetek. Most már hosszabban és erélyesen. Persze megint hiába. Egy da­rabig újból olvasok, de eszembe jut Fóka ügyvéd és most már még hangosabban, még erélyesebben csengetek. Hiába. Az órára nézek. Öt perccel múlt öt. Bosszant a dolog és dühösen csengetek két teljes percen át. Végre I Egy mérges hang ordít a tele­fonba. — Ne tessék türelmetlenkedni és annyit csengetni, mert le fogjuk szereltetni a telefont. Ennek fele sem tréfa. Megijedtem. — De aranyos nagysád, több mint ne­gyed órája várok már. Méltóztassék a 6-06- tal összekapcsolni. Abban a reményben, hogy mindjárt be­szélhetek Fókával, a kagylót a fülem mellett tartom és igy olvasom tovább a bájos vígjá­tékot. A végére értem és hangosan,, szívből fölnevettem. A kollegám megszólalt; — Mi az, Fóka megint valami szelleme­set mondott ? — Jó, Fóka! — és ezzel újból verklizni kezdek. A fülemhez emelem a kagylót és hal­lom, amint a központban kaotikus összevissza­ságban beszélgetnek, trécselgetnek nevetgél­nek. — Halló! . . . Halló! . . . Halié, központ 11 — Központ! — A 6—06 ot kértem. És lakoDikus rövidséggel megkapom az obiigát választ: — Mással beszél! Pont. Nincs tovább. Újabb öt perc múlt el. Csengetek. Mégegyszer csengetek. Ötször csengetek. — Központ! — Kérem a 6—06-ot. Néhány másodperc múlva csenget a telefon. Meglepő gyorsaság. — Halló, ki ott ? — Itt a köztisztasági vállalat fönöke, Kovács Nándor! — Pardon, téves kapcsolás. Kérem lecsengetni. Lecsenget a köztisztasági vállalat fő­nöke, lecsengetek ón. Vége. Reszketek a dühtől ós, hogy kipihenjem magam lefek­szem a redakció divánjára. Éppen elszun­ditottam, amikor élesen berreg a telefon. Odarohanok. A központ kívánt engem. — Végeztek? — kérdezte. — Tévesen kapcsolt nagysád. Én a 6—06 ot kértem, nagysád pedig a köztiszta­sági vállalat főnökét hozta. — Azonnal — szólt, és én vissza­feküdtem. Dühös voltam, szörnyen dühös. Éppen valami nagyott mondtam, amikor az előbbi éles csengetés megismétlődött. Na végre gondoltam és siettem a telefonhoz. — Halló 1 Hafló, központ 1 — A 6—06 nem jelentkezik. — Köszönöm 1 Az óra mindjárt fél hatot mutat. Te­hát majdnem háromnegyed órát kellett vár­nom, hogy végre is megtudjam, hogy a 6—06 nem jelenkezik. És mondja még va­laki, hogy a telefon nem hasznos és gyors eszköz. A telefon az, csak telefonközpontok ne volnának. —dór. Lefoglalt makaő-bank. — Saját tudósitónktól — Szatmár, julius 9. Tegnap délután egyik kávéházunk törzsközönségéből egy kisebb, körülbelül négy tagú társaság, az ebéd utáni pikkoló után, visszavonult egy intimebb szobába. Felette óhajtották, hogy senki ne zavarja őket s különösképpen nem reflektáltak a rendőrség megtisztelő látogatására. Hamarosan ugyanis, kártya került az asztalra s a makaó megállapított szabályai szerint forogtak a lapok kózről-kézre. Ezért nem volt szükség érdeklődőkre, mert pél­dául egy ártatlan alsós-parthie, nem igényel olyan óvatos zárkózottságot, mint a kényes makaó. A kompánia vigan szórakozott a til­tott szerencsejátékkal Egy koronás, vado- nat uj két koronások, halomra gyűltek a bankban, sőt változatosság okáért, színes ós kedves tizkoronás, huszkoronás hankók is simultak a csengő ércpénzekhez. Dy folyt ez jó ideig s a játékosoknak sejtelmük sem volt arról, hogy mindezt fi­gyelik. Pláne, hogy olyanok vannak közel­ben, akik előtt ez a játék nem éppen ro­konszenves. Az adott pillanatban a polgári ruhás rendőrök előléptek rejtekhelyükből s minden további bevezetés nélkül a bankot, a kár­tyát lefoglalták. Amig ezt végezték, a játé­kosok kámforrá váltak. Úgy elillantak, mintha ott sem lettek volna. A rendőrök csupán a négy falat lát­ták maguk körül és még valamit. A foga­son két szürke kalapot. Ezeket a gyors me­nekülés közben felejtették ott. Persze a bűnjelekhez csatolták. Ezek után pedig nem lehet kétséges, hogy feltétlenül nyomozzák a meglépett játékosokat s azok nem kerül­hetik el az eljárást, ami inkább kellemetlen mint súlyos lehet. Amit elkövettek, az még nem olyan főbenjáró bűn. A bankban 126 korona volt. Ehhez járul még a pinkapénz, amely szintén kitesz egy keveset. A kettő együtt pedig szép kis summát. Az bizonyos, hogy most jobb he­lyen lenne, ha a szegényeknek adtak volna. Szabást és varrást a legkönnyebben Kende Gizella szabászati és varróiskolájábanBtrcsínyi- utca 56. szám alatt lehet tanulni. = Tanít Vány oHat bártniHor fölveszek. = Különleges esipkefe s- TT ^ • T>ó 1 ®*a*má** = Gyári főűzlet lés, hűen minta után Alit J Ldjt5í A Cl 1 Kossuth Lajos-utca 10. szám. feivéteíl üzletek: Kaefoczy-utca 17. sz. Aftt!a-utca 2. sz. Nagykároly: Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886-

Next

/
Oldalképek
Tartalom