Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-10 / 153. szám
1912. julius 10.) 153. szám. SZAMOS 3. oldal. betegsegélyezési járulékot tartoznak fizetni. A kerületi munkásbiztositó pénztár tehát folyó évi julius hó 1-étől kezdődöleg tekintet nélkül arra, hogy valamely munkaadó üzemében rendszerint ötnél több vagy kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, az alábbi táblázatban feltüntetett betegsegélyezési járulékot fogja kiróni, a jelenleg még fennálló 2 %-os járulékbefizetési rendszer hatályon kívül helyezésével: A 3 %-os járulékkulcs szerint fize tendő az I. napibérosztályban hetenkint 22 fillér, II.-ban 32 fillér, III.-ban 54 fillér, IV.-ben 74 fillér, V.-ben 96 fillér, VI. ban 1 kor. 16 fill., Vll.-ben 1 kor. 38 fill., VIII.- ban 1 kor. 58 fillér. A részletes tájékoztató hirdetményeket a kerületi munkásbiztositó pénztár az az illetékes munkaadóknak a napokban kézbesítette. A gazdasági gépeknél alkalmazottak biztosítása. A mások részére vállalkozásszerüleg dolgozó gazdasági góptulajdonosok munkásai betegség esetére, mig a vizsgázott gé pősz betegstg és baleset esetére az országos munkásbetegsególyző és balesetbiztosító pénztárnál (vagyis ennek helyi szerveit képező illetékes kerületi munkásbiztositó pénztárnál) ezentúl is biztositandók. Azok a gazdasági géptulajdonosok ugyanis, kik leginkább — ha nem is kizárólag — mások részére dolgoznak gépükkel, foglalkozásuknál fogva az ipartörvény alá esnek. A kereskedelemügyi miniszter ezt ismé;elten kimondotta. A vonatkozó számos határozat közül e helyütt a kővetkezőt idézzük: „ Azok az egyének, kik cséplőgépet leginkább — ha nem is kizárólag — abból a célból tartanak, hogy azzal fő- képen mások terményét pénzért vagy természetben adandó részért kicsépeljók, tehát akik a csépléssel iparszerüleg foglalkoznak, iparigazolvány kötelezettek . . .“ Minthogy pedig az 1907. XIX. t.-c. kimondja, hogy betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek azok a személyek, kik valamely az ipartörvény alá eső foglalkozásnál napi 8 koronát meg nem haladó bérről vannak alkalmazva s mivel az 1912. VIII. t.-c. csakis az 1907: XIX. t. c. 3. §-ának utolsó előtti bekezdését, vagyis csupán a gazdasági gépeknél alkalmazottak balesetbiztosításra vonatkozó rendelkezését módo sitja, ellenben egyáltalán nem érinti az 1907. XIX. t.-c. 1. § át, kétségtelen, hogy a csóp- léssel iparszerüleg foglalkozó munkaadó által alkalmazott munkások betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. P'jtT. TiriVTA mérnöki irodája VJMlLX eJILlVU Bercsényi-u. 33. Vínvffhtfí f »Korona-bazár“f IjJ/Kl CM . üzletemet a Halmi-házból a Oindl-czukrászda kapuja alá a Deák-tér 5. számú házba helyeztem át, ahol az eddigi olcsó árak^ mellett — árusítok mindennemű — üV«g-, porccllán-, játéK- is diszmBárnt. ———- Tisztelettel Képkei etezés, épület üvegezés feltűnő olcsó árban. SCHON M. Á bécsi és pírisi modell kalapok a tavaszi saisonra megérkeztek FRIEDMANN GIZELLÁHOZ Szatmár, Károlyi-köz (Antal-ház.) Átalakítások ízlésesen és olcsón eszközöltetnek. Aktuális strófák Szatmár, julius 9. Ketten vagyunk a szerkesztőségben. A kollegám meg ón. Eszembe jut, hogy sürgősen beszélnem kell Fóka ügyvéddel, egy halaszthatatlanul fontos ügyben. Tudom, hogy Fóka doktor rendkívül pontos ember, aki a hivatalos órákon túl egy percig sem marad tovább az irodájában. Tíz perc múlva lesz 5 óra. Annyi időm már nincsen, hogy méltóztassam elfáradni hozzá, igy kénytelen vagyok tele- fonice elintézni vele felette kényes és diszkrét beszélgetésünket. Elszántan ülök le az íróasztalomhoz és csengetek a központnak. Az asztalomon fekszik a Pesti Hírlap egyik vasárnapi száma. Lapozgatok benne és a szemem megakad egy francia egyfelvonásos fordításon. Nagy ínyenc vagyok és végtelenül szeretem az ilyen pikáns csemegéket. Olvasni kezdek. Közben azonban néhányszor megforgatom a csengőt. — Semmi válasz. Nem törődöm vele, mert az olvasmányom nagyszerűen izgató történet és jól mulatok rajta. El is felejtkeztem a beszélgetés sürgős voltáról. Ismét csöngetek. Most már hosszabban és erélyesen. Persze megint hiába. Egy darabig újból olvasok, de eszembe jut Fóka ügyvéd és most már még hangosabban, még erélyesebben csengetek. Hiába. Az órára nézek. Öt perccel múlt öt. Bosszant a dolog és dühösen csengetek két teljes percen át. Végre I Egy mérges hang ordít a telefonba. — Ne tessék türelmetlenkedni és annyit csengetni, mert le fogjuk szereltetni a telefont. Ennek fele sem tréfa. Megijedtem. — De aranyos nagysád, több mint negyed órája várok már. Méltóztassék a 6-06- tal összekapcsolni. Abban a reményben, hogy mindjárt beszélhetek Fókával, a kagylót a fülem mellett tartom és igy olvasom tovább a bájos vígjátékot. A végére értem és hangosan,, szívből fölnevettem. A kollegám megszólalt; — Mi az, Fóka megint valami szellemeset mondott ? — Jó, Fóka! — és ezzel újból verklizni kezdek. A fülemhez emelem a kagylót és hallom, amint a központban kaotikus összevisszaságban beszélgetnek, trécselgetnek nevetgélnek. — Halló! . . . Halló! . . . Halié, központ 11 — Központ! — A 6—06 ot kértem. És lakoDikus rövidséggel megkapom az obiigát választ: — Mással beszél! Pont. Nincs tovább. Újabb öt perc múlt el. Csengetek. Mégegyszer csengetek. Ötször csengetek. — Központ! — Kérem a 6—06-ot. Néhány másodperc múlva csenget a telefon. Meglepő gyorsaság. — Halló, ki ott ? — Itt a köztisztasági vállalat fönöke, Kovács Nándor! — Pardon, téves kapcsolás. Kérem lecsengetni. Lecsenget a köztisztasági vállalat főnöke, lecsengetek ón. Vége. Reszketek a dühtől ós, hogy kipihenjem magam lefekszem a redakció divánjára. Éppen elszunditottam, amikor élesen berreg a telefon. Odarohanok. A központ kívánt engem. — Végeztek? — kérdezte. — Tévesen kapcsolt nagysád. Én a 6—06 ot kértem, nagysád pedig a köztisztasági vállalat főnökét hozta. — Azonnal — szólt, és én visszafeküdtem. Dühös voltam, szörnyen dühös. Éppen valami nagyott mondtam, amikor az előbbi éles csengetés megismétlődött. Na végre gondoltam és siettem a telefonhoz. — Halló 1 Hafló, központ 1 — A 6—06 nem jelentkezik. — Köszönöm 1 Az óra mindjárt fél hatot mutat. Tehát majdnem háromnegyed órát kellett várnom, hogy végre is megtudjam, hogy a 6—06 nem jelenkezik. És mondja még valaki, hogy a telefon nem hasznos és gyors eszköz. A telefon az, csak telefonközpontok ne volnának. —dór. Lefoglalt makaő-bank. — Saját tudósitónktól — Szatmár, julius 9. Tegnap délután egyik kávéházunk törzsközönségéből egy kisebb, körülbelül négy tagú társaság, az ebéd utáni pikkoló után, visszavonult egy intimebb szobába. Felette óhajtották, hogy senki ne zavarja őket s különösképpen nem reflektáltak a rendőrség megtisztelő látogatására. Hamarosan ugyanis, kártya került az asztalra s a makaó megállapított szabályai szerint forogtak a lapok kózről-kézre. Ezért nem volt szükség érdeklődőkre, mert például egy ártatlan alsós-parthie, nem igényel olyan óvatos zárkózottságot, mint a kényes makaó. A kompánia vigan szórakozott a tiltott szerencsejátékkal Egy koronás, vado- nat uj két koronások, halomra gyűltek a bankban, sőt változatosság okáért, színes ós kedves tizkoronás, huszkoronás hankók is simultak a csengő ércpénzekhez. Dy folyt ez jó ideig s a játékosoknak sejtelmük sem volt arról, hogy mindezt figyelik. Pláne, hogy olyanok vannak közelben, akik előtt ez a játék nem éppen rokonszenves. Az adott pillanatban a polgári ruhás rendőrök előléptek rejtekhelyükből s minden további bevezetés nélkül a bankot, a kártyát lefoglalták. Amig ezt végezték, a játékosok kámforrá váltak. Úgy elillantak, mintha ott sem lettek volna. A rendőrök csupán a négy falat látták maguk körül és még valamit. A fogason két szürke kalapot. Ezeket a gyors menekülés közben felejtették ott. Persze a bűnjelekhez csatolták. Ezek után pedig nem lehet kétséges, hogy feltétlenül nyomozzák a meglépett játékosokat s azok nem kerülhetik el az eljárást, ami inkább kellemetlen mint súlyos lehet. Amit elkövettek, az még nem olyan főbenjáró bűn. A bankban 126 korona volt. Ehhez járul még a pinkapénz, amely szintén kitesz egy keveset. A kettő együtt pedig szép kis summát. Az bizonyos, hogy most jobb helyen lenne, ha a szegényeknek adtak volna. Szabást és varrást a legkönnyebben Kende Gizella szabászati és varróiskolájábanBtrcsínyi- utca 56. szám alatt lehet tanulni. = Tanít Vány oHat bártniHor fölveszek. = Különleges esipkefe s- TT ^ • T>ó 1 ®*a*má** = Gyári főűzlet lés, hűen minta után Alit J Ldjt5í A Cl 1 Kossuth Lajos-utca 10. szám. feivéteíl üzletek: Kaefoczy-utca 17. sz. Aftt!a-utca 2. sz. Nagykároly: Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886-
