Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-28 / 169. szám

(1912. Julius 28.) 169. szám. SZAMOS 3. oldal. mára, azokból semmit sem szabad elalkudni, visszacsinálni. Ha pedig a munka jeles és hasznos volt, lelkes elvégzőit miért bocsás­suk, miért Űzzük el? Az ő politikájuk be­vált, diadalmasan érvényesült; miért bán­junk hát úgy velők, mintha kudarcot val­lottak volna? Változatlanul, sőt fokozottabb mérték tékben bírják a király és a többség bizal­mát. Miért mondanának hát le? Feláldozásuk precedensnek is vesze­delmes lenne. Ilyen drága zsákmányt bá­torság lenne oda engedni a levert obstruk- ciónak. Méltán hinné, hogy ő győzőit, vér­szemet kapva és ki birna azután vele? Ki fékezhetné valaha meg a magyar parlamentben az obstrukciót, ha ez arra hivatkozhatnék, hogy egyszer próbálta meg a többség erővel verni vissza a kisebbség erőszakát, akkor is belebukott a házelnök is, a kormány is! Miért mondana le a kormány és Tisza István, holott sikerekben gazdag program­juk nincs még egészen betöltve ? A Lukács minisztériumra nagy feladatok várnak a közel jövőben; elég a választójogi reformot említeni. A kormányválság ismét belátha­tatlan időre odázná el ezt a reformot. Ezt akarja talán az ellenzék? Harcot akar az ellenzék, kíméletlen, végletekig menő harcot. Rostituciót követel, nem nyugszik bele a történtekbe, forron­gásra, botrányokra készül. Tisza István hi­vatása nincs betöltve addig, amig a parla­mentben maradandó jelleggel, helyre nem áll a nyugalom. Miért mondana le az egyet­len elnök, aki el tudott bánni az obstruk- cióval ? A győztes hadvezérek miért adnák meg magukat a megfenyített lázadóknak ? Miért mondanának le? TÖRLESZTÉSES KÖLCSÖNT Az árok titka. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 27. Szörnyű' kegyetlenséggel, felháborító brutalitással bánt mostoha gyermekével öz­vegy Nagy Ferencné, Gyár-utca 38. szám alatt lakó napszámos asszony. Gyönge, ár­tatlan 10 éves leánykáját félholtra verte ás aztán kilökte a lakásból. A gyermek egy darabon vonszolta borzaim tsan összevert testét, majd az ut mellett elhúzódó árokba ment, ahol eszméletlenül összeesett. Leha nyatiott a sápadt, véresen megvert gyer­mek az árokba és ott feküdt. Senkise törő­dött vele, — senkise reklamálta hollétét, nem kutatták a kis 10 éves Erzsikét, aki az árokban töltötte az egész tegnapi napot. Este fele magához tért a gyermek. Fel akart állni, azonban piciny, gyönge lábacskái felmondták a szolgálatot. Vissza- haoyatlott a gyermek, aki fájdalmas nyö­gésbe tört. Az árokból jövő megranditő han­gokra figyelmesek lettek a járó-kelők. Kö­zel mentek az árokhoz, félre tolták a bo­zótot és megdöbbenve látták, hogy ott egy kis leányka véresen, foltos testtel fekszik. A gyermekben felismerték özvegy Nagy Ferencné 10 év63 Erzsi nevű leányát. Érte­sítették az esetről a gyermek mostoha any­ját, aki azonban kijelentette: — Nekem nincs gyermekem és az, aki az árokban van, leányom. Telefonáltak a rendőrségre, majd a mentőket hívták, akik beszállították a gyer­meket a kórházba. Az ügyeletes rendőrfo- gaímazó kiment a gyermekhez a kórházba, de kihallgatni nem tudta, mivel eszméletlen állapotban volt, A kegyeden most ha ellen a rendőrség megindította az eljárást. szatmári telkekre és külső­ségekre azonnal folyósittat POSZVÉK NÁNDOR g az d . szakiro­dája Attila-utca Berecz-ház . belsejüket feltárják, amiről mindeddig sej­telmünk sem volt. Egyik öreg tárgytól a másikig me­gyek s a szivem megindul. S ekkor igy szólok magamhoz: — Nézd csak, ezt eltörtem, mikor Paul Lyonba utazott. Vagy pedig: — Itt az a lámpa, melyet az anyám használt, mikor a templomba ment, A padlásszobámban sokféle dolog van, melyek nem mondanak nekem semmit s amelyek dédszüleimtől származnak, olyan tárgyak, melyeket a most élők közül senki sem ismer, a történetüket senki sem tudja, a tulajdonosaikra senki sem emlékezik márl — Senki sem látta a kezeket, melyek hozzájuk, nyúltak, a szemeket, melyek rájuk néztek. Épen ezek ringatnak hosszú álmo­dozásba. Ügy jelennek meg ezek a dolgok előttem, mint azok az elhagyottak, kiknek utolsó barátai is meghaltak. Csak a vidéken adhatja át magát az ember ilyen élelmességeknek. A nagy­város népe nem tudja megérteni, mit je­lent ez : „Ugyanazon házban születni, élni és meghalni.“ j Kosárfonóda, Kossulh-kerC I isü ét a t. veyökőzflnség rendelkezésére áll. I Készít: mindenféle kosár árut, kerti és j szalon bútort, dísztárgyakat és külön- j 3o) iegességeket. Elfogadja e szakmába vágó cikkek javítását, f — festését, bélelést és montirozást. — Nádszékek befonása f. évi aug. 15-ig 1K 80 fill. DR, DENES VIKTOR ÜGYVÉD IRODÁJÁT 1912 AUGUSZTUS “-----1 l­TŐL A VÁROSI BÉRHÁZ B) ÉPÜLETE FÖLDSZINTJÉRE (KAPUBEJÁRAT HUNGÁRIA- VAL SZEMBEN) HELYEZI ÁT. .M (Fogarassy ház) megnyitotta. (.) mm*e £ valódi terméstajtékból J O Dl 03! Ä!«übJE! v W9 tajték-pipa metsző­nél kaphatók vagy tetszés szerint megren-^Jayjfá^tó szakszerűen vó- delhető. rro^tofnftfe <-> n Szatmár, Deák-tér" ___ geztetnek. o o Din e! - cukrászda mellett. Dr. Fábián fajos ügyvédi irodáját Rákóczi-u.26. sz.a. Borzalmas katasztrófa. — Saját tudósítónktól — Szatmár, julius 27. Nagy szerencsétlenség történt Türke- vén. Tóth István kovácsmester magánjáróvá átalakított cséplőgép-kazánja, éppen mikor udvarából elindult, az utcán hatalmas ro­bajjal föirobbant. A gépet vezető tulajdonos és egyik inasa nyomban meghaltak; a gé­pet néző közönség sorából tizen súlyosan, többen könnyen megsebesültek. Tóth István kovács tester délután fél 6 órakor indította el a gépet. Az indítás nehezen ment, az amúgy is süppedékes ta­lajon sehogy sem akart a gép helyes irány­ban menni Az úttest magasabb részére pedig csak nagy erővel és túlfeszített gőz­zel birt volna felkapaszkodni. A gép régi kazánszerkezete azonban gyönge volt és a túlságos erőkifejtéstől óriási dörejjel szét­robbant. A robbanás hihetetlen erővel hatott. A gép 30 méter magasságban a levegőbe röpült, egy nyárfára esett, azt derékon kettétörte és az 50 mázsányi géproncs egy kerítésen át egy udvarba zuhant. Kerekei szerteszét repültek, kerítéseket törlek össze és egy házfalat bezúztak. Egyes géprószeket több száz méter távolságban találtak meg. A kazán után erősített cséplőgép eleje poz- dorjává tört. A gép izzó vasrészei ezerfeló repültek; egy ház fedele meg is gyuiadt, de a tüzet''elfojtották. A gépet vezető Tóth István kovács­mestert a robbanás házmagasságnyira a levegőbe dobta. Tóth 15 méternyire a rob­banás színhelyétől összeégett testtel zuhant ie és pár perc múlva, roppant kínok közt meghalt. Gzimbó Lajos 14 éves gépsegédet a kazánból előtört tűz ölte meg. Egyik karját 50 lépés távolságban találták meg. A magánjáró indulását nézni több­nyire gyermekek gyűltek össze, de vesz­tükre, mert tizen közülük súlyosan meg­sebesültek. A szerte röpködő góprészek ki­nek karját, kinek lábát, fejét sebesiteltók meg. A szerencsétlenség áldozatainak a helyszínén azonnal megjelent dr. Eördögh Róbert orvos nyújtotta az első segélyt. Tudósítói igazolvány — fürdői kedvezmény. Egyik vidéki tudósitónk, aki híven be szokott számolni, különösen hit­községbeli gyűlésekről, mint sok más, azon kérelemmel fordul ilyentájt hozzánk, külde­nénk neki tudósítói igazolványt, mivel úgy értesült, ezzel Abbáziában bizonyos ked­vezményeket lehet elérni. Egyúttal arra is meg kér, küldjük el számára kedvezményes vasúti jegyünket kölesönkép az utazásra és azt rögtön vissza fogja küldeni. A mi és bizonyára más lapok alkalmi tudósítói, akik egy évben 3—4 szer imák néhány sort, de a legérdekesebb esemé­nyekről rendesen megfeledkeznek tudósítást küldeni, alaposan tévednek, amikor úgy vélik, mi is hozzájárulunk a sajtóval űzött ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom