Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-26 / 167. szám
1912. julius 26.) 167. szám. SZAMOS 3. oldal. Most, hogy egy kicsit javult a helyzetük, valahányszor egy kis fizetésemelést, pótlékot kaptak, egyszerre nekik estek, mintha pár száz koronás fizetésemelésből öt-hat évi tartozást egyszerre, vagy pár hónap alatt ki lehetne fizetni. A kisebb adósságok kifizetésére is sokszor évek kellenek, mert élni is kell. Az élelem, lakás, ruházat az első, ami ezen fölül marad, az juthat a régi tartozások fedezésére. Amint mi ismerjük a közhivatalnokokat, ha rossz fizetők is, legnagyobb részt mégis csak fizetők. A hitelezők legkevesebbet a köz- tisztviselőknél veszítenek, mert a köztisztviselő mindig törleszt, állandóan fizet s a legmagasabb százalékú kamatot fizeti. Egymásután érkeznek hozzánk a keserű panaszok, hogy a családi pótlók mekkora hajszát idézett föl a városban. Igazán csodáljuk. Hiszen a családi pótlók által javult a tisztességes családos tisztviselők anyagi helyzete, tehát hitelük is kedvezőbbre vált. Miért tehát az embertelen megrohanás ? Az első családi pótlókból lehetetlen minden adósságot egyszerre kiegyenlíteni! Egy kis emberi érzéssel el lehet várni, mig a hitelképes adós üldözés nélkül is kiegyenlíti tartozását, melyet perköltséggel tetézni szintén csak magyar speciálitás 1 Türelmet, emberszeretet kell tanúsítani a hitelezőnek is, ha az adós becsületes szándékában megbizhatik. A Városi zeneiskola. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, ju’ius 25. Szörnyen téved, aki azt hiszi, hogy mi most vitába kezdünk azzal a cikkíróval, aki vitriolba mártott tollal irt cikket egy városi intézmény ellen csak azért, mert csak nemrégen kellemetlensége volt egy zenegyülésen, hová állítólag a »sajtó“ nevében ment el. A városi zeneiskolát becsmérelni annyi, mint a városnak szándékosan kárt okozni. Már pedig a város vezetősége azért, mert kulturális missziót hajlandó teljesíteni a zeneiskola átvételével, valóban nem szolgált rá, hogy ennek a zeneiskolának hírnevét már most tőnkretegyók. Miért ? egyszerűen azért, mert be akarnak harangozni egy magán zeneiskolának, melyet olyan ember óhajt itt fölállítani, akit a dal- és zeneegyesület nem is olyan nagyon régen 2500 korona úti költséggel diszkréten elmenesz- tett Szatmárról. Most, hogy a város átvette a zeneiskolát és az átszervezés nehéz munkáját végzik, szüksége van a sajtóra, amely támogassa és a nyilvánosság előtt hűen regisztrálja ennek a nagyértókü kulíur- munkának minden egyes fázisát. És a városnak joga is van ehhez a támogatáshoz, hiszen áldoz a lakóság kulturális fejlődéséért. Éppen ezért veszedelmesnek tartjuk azt a merényletet, amit az egyik helyi lap hasábjain elkövetett valaki a zeneiskola ellen. Bár a förmedvóny névtelenül jelent meg, a városházán jól tudják, hogy ki irta s éppen ezért már az első pillanatban leszállították kellő értékére, illetve értéktelenségére. Nem a stilizálást értjük ez alatt, hanem az adatokat. Hiszen a zeneiskola a mostani művésztanárok vezetése idején éppen a kiküldött miniszteri biztos dicsérő véleménye alapján kapta meg a 2000 koronás állami segélyt, s ugyanakkor arról a bizonyos magániskolái tanárról, illetve tanításának eredményéről nem éppen a leghizelgőbb referádát vitték magokkal a miniszteri kiküldöttek Budapestre. Az is okmányokkal bizonyítható, hogy a miniszteri kiküldöttek a mostani vezető művésztanárok eredményes munkája alapján javusolták, hogy a város a dal- és zeneegyesület zeneiskoláját vegye át. Biztosan nem azért, mert a másik iskola jobb volt. Csodálatos az a merészség, amivel a zeneiskola tanárainak tanári ős művészi képességeit a nyilvánosság előtt lekicsinyelte az a bizonyos névtelen. Nem célunk a zenetanárokat védelmezni. Teljesen a magánügyük, vájjon hogyan fogadják a támadásokat. Ellenben a közönség szempontjából nem közömbös, hogy milyen kvalitású tanárokat akar a város átvenni a zeneiskolájába és városi tisztviselőkké megtenni. Éppen azért, hogy a város lakósága előtt a zeneiskola átvételének ez aktája is nyitva legyen, leközöljük azokat a referenciákat, melyek alapján a dal- és zeneogylet a mostani vezető tanárokat szerződtette. Bendiner Nándor ajánló levelei a következők voltak: Moravcsik Géza az országos zeneakadémia titkára a következőket irta : Kívánságának készséggel teszek eleget, mert hiszen Ön kedves tanár ur, intézetünk egyik kiváló tehetségű s szép művészi sikerekkel biró növendéke volt. Az Ön rátermettségét a szóban forgó állásra egyaránt bizonyítják úgy zenetanári oklevele és az a körülmény, hogy Ön, mint az örsz. m. k. Zeneakadémia végzett növendéke annak idejében a székesfőváros előkelő zenei külföldi ösztöndíját elnyerte, mint a fővárosban, a vidéken és a külföldön ren» dezett önálló hangversenyei, a melyeknek sikere az Ön nevét a zenei világban ismertté tette. Az is közismeretü tény, hogy művészi sikerei mellett zenetanári működése is kiváló eredményeket mutatott föl. Örömömre szolgálna ha jelen soraim Önt céljának elérésében elősegítenék. Chován Kálmán az Orsz. Zeneakadémia tanára a zongora tanárképző tanfolyam vezető tanára következőképpen ajánlotta: Hiszem, hogy Bendiner ur úgy tehetsége mint szakképzettsége által képes lesz a vezetésére bízott zeneiskolát felvirágoztatni s abban az Orsz. Zeneakadémia in- cioit érvényesíteni. A zenei élet is egy kiváló executiv művészt nyerne benne, a ki bizonyára sokszor és sok irányban nyújthat műélvezetet a közönségnek. Mindezeknél fogva őt melegen ajánlom. Szendy Árpád miniszteri biztos az Orsz. Zeneakadémia vezető zongoratanáénak sorai a következők: Kedves Bendiner Ur! Önnek Írandó levélhez már időm nem volt, ezt a kártyát is útközben irom. Dr. Vajaynak és Dr. Ta- nódinak Írtam, illetve sürgönyöztem, hiszem, hogy nem eredménytelenül. Ha az ügy perfekttó lett kérem, tudassa ezt velem egy kártyán budapesti lakásomra (Arany J. u. 1.) F. évi május hó 23-ikán ugyancsak Szendy Árpád Írja az alábbi sorokat: Kedves barátom 1 Szives soraira — sajnos igen nagy elfoglaltságom folytáu — csak igen röviden válaszolhatok. Az Ön közölte pletyka szamárság. Működését Szatmáron megbecsülendő- nek, áldásosnak jelentettem ki. Különben hivatkozom dr. Vajayra s a többi urakra. Ha ott leszek 8 án már beszélünk még ez ügyről. Ez £ a levél akkor kelt, amikor még csak szóval becsmérelték itt-ott a zeneiskola tanárait. Hermann László művészi és zenetanári képességei sem állanak Bendiner mögött. Moravcsik Géza, az országos zene- akadémia titkára meleghangú levélben ajánlotta őt a dal és zeneegyesületnek. Különösen kiemelte, hogy az akadémia egyik legkiválóbb és legszorgalmasabb növendéke volt. S hogy ez az ajánló levél minden sorában értékes volt, azt legjobban igazolta az, hogy Hermann rövid egy óv alatt megszerezte az állami zenetanári és hegedüroüvószi oklevelet. Az erről szóló eredeti levél a következő : Hermann László ur az Országos magyar királyi zeneakadémiának kiváló tehetségű ős példás szorgalmú növendéke volt, aki a hegedű tanszakot fényes eredménnyel végezte s képességeiről nyilvános hangversenyeinken a szakértők és a nagyközönség elismerése mellett tett tanúbizonyságot. Azonkívül végezte a zeneszerzés és orgona- tanzzakot is s meg vagyunk győződve arról, hogy tudásánál s készültségénél fogva jelen állását úgy a szatmárnémetii közönség, mint a hazai zeneművészet javára sikerrel fogja betölteni. De a városi kiküldödttsógnek kétségen kivül szavahihető, nagytekintélyű tagjai is több Ízben nyilatkoztak elismerően Hermann Lászlóról mint művészről ős zenepedagógusról. Ilyen magas nivóról kár lenne a zeneiskola tanárainak leszállani abba a mélységbe, honnót tisztán személyi okok miatt becsmérelni igyekeztek őket. A város pedig, amikor tisztikarának kebelébebe fogadja e két művész pedagógust, nemcsak önmagának, de a müvészetked- velő közönségnek is szerencsét kívánhat. A szállitőközönség figyelmébe. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 25. A kamara az ősszel rendszerint fellépő koesihiányra tekintettel, felhívja az érdekeltség figyelmét a m. kir. államvasutak igazgatósága által kibocsátott következő felhívásra: A folyó évi őszi és téli idény alatt várható tömegáru és terményszállitásokból, nemkülönben a vasúti beruházási munkálatokhoz szükséges nagymennyiségű anyagok állandó szállításából kifolyólag a m. kir. államvasutak vonalain előreláthatólag nagyobb kocsihiány fog beállani. Azokra a nagyfontosságu érdekekre való tekintettel, amelyek úgy a m. kir. államvasutak, mint a szállító felek részéről az áruforgalom gyors és zavartalan lebonyolításához fűződnek, a m. kir. államvasutak felkérik a szállító közönséget, hogy e téren reájuk várakozó nehéz feladataik sikeres teljesítése érdekében őket megfelelő támogatásban részesíteni szíveskedjék. A szállitófelek érdekében is igen kívánatos tehát, hogy: a) a gyárosok és kereskedők az őszi és téli hónapokban szükséges nyersanyag- készleteiket még a nyári hónapokban, legkésőbb augusztus hó végéig beszerezzék és elszállítsák, b) a felek által kirakandó áruk minél gyorsabban és minél rövidebb idő alatt kirakassanak. E mellett az ügy érdekében lenne az is, ha az említett áruk kirakása — ott ahol a vasút ezt egyáltalában vállalhatja — a lehetőséghez képes a vasútra bízatnék, c) a felek által berakandó áruk minél gyorsabban és minél rövidebb idő alatt berakassanak, d) a felek bizonyos jóindulatú belátást tanúsítsanak abban az esetben, amikor a vasút a nagy forgalom idején a kívánt
