Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-16 / 158. szám
oldal. SZAMOS (1912. julius 16) 158. szám A mi specialitásaink. Szatmár, julius 15. Mi szatmármegyiek három dologról vagyunk nevezetesek, de a három közül egyikkel sem lehet dicsekednünk. A legna- gyobb mértékben az uzsora van kifejlődve, ebben feltétlenül mi tartjuk a világrekordot. Olyannyira, hogy az ügyészség képtelen a beérkezett feljelentéseket az uzsora- esetek rő! feldolgozni Nem túlzás — valósággal külön büntető bíróságot kellene létesíteni, amely kizárólag az uzsorások ügyeivel foglalkozna. Megdöbbentő és kétségbeejtőek azok az állapotok, amelyek az uzsora terén egész Szat- mármegyében divatoznak. Földhöz ragadtak, emberek, akik néhány évvel ezelőtt vándoroltak be valahonnan Galíciából és akiknek egyetlen fillér jük nem volt, ma dúsgazdag emberek és a megye közgazdasági és kereskedelmi életében vezér szerepet játszanak. Három falura terjed ki a birtokuk és tízszer annyi község kisgazdáit tartják a markukban. Szégyenletesek ezek az állapotok és borzalmas siralmasok. De nincs aki tegyen ellenük, mert mi, itt, a legsötétebb Ázsiában eí vagyunk temetve és a kutya sem törődi i velünk. Talán most már késő is minden, akarnának is segíteni rajtunk^ Elveszett emberek, tönkretett, kiuzsorázott, agyongyötört nép vagyunk mi itt, akik nyögjük az igát az uzsorások köi- csöneinek rettenetes súlya alatt. Min dennapo3 dolog és igazán nem is föltűnő, hogy az ügyészséghez érkezett feljelentésekben ilyen kitételek vannak, hogy — kaptam hatvankét koronát és ötszáz nyolcvan koronás váltót Írattak alá velem. Ez már túlhaladott álláspont, nem újság és szóra sem érdemes. Ezek csak a kisebb bűnök, csak a fiatal, kezdő uzsorások dolgoznak Így. A nagystylüek — és sajnos ma már ezek vannak túlsúlyban — egészen másképpen intézik gyönyörű játó kukat. Ötven koronát is csak úgy adnak kölcsön, ha az a szerencsétlen kisgazda néhány hold földjét átíratja az ő nevére. Persze — szerintük — csak úgy, a forma kedvéért. És természetes, hogy a nyomorult sohasem kapja vissza a föld,ét, csak úgy, ha a teljes árát fizeti vissza. Ho:dankint annyit, amennyit a föld ár. És miután so hasem tudja megszerezni azt az összeget, amelylyel visszaválthatná földjét, az örökre elveszett az ő és utódai számára. így olvasva a dolgot, mindenki hitet lenül rázza a fejét és azt mondja, hogy ez ki van zárva, ezek a mesék egy fantasztikus agynak a szüleményei. Pedig nincs könnyebb, mint meggyőződni az ellenkezőjéről. Móltóztassók egyszer lefáradni ebbe az uzsora megyébe, beszédbe elegyedni a kisebb birtokosokkal — bármelyikkel, mert valamennyi az uzsorások barátságát nyögi — és megfogják látni, hogy az első betütői az utolsóig minden szó igaz. Hiába léptették életbe a legszigorúbb intézkedéseket, hiába büntetnek kegyetlen szigorral, az uzsora nem szűnik meg és nem fog megszűnni sohasem, itt, gyönyörű Szatmárvármegyében. Kitűnő terük van az uzsorásoknak és csak itt élhetik vigan éle tűket. A másik dolog, amely kiemel bennünket a többi megyék közül a kivándorlás. Az összefüggést nem valami nehéz kitalálni. Egy kis logikai gondolkodás kell csupán és mindjárt megtaláljuk a kapcsolatot az uzsora és a kivándorlás között. Az utolsó szalmaszála a szatmármegyei embernek a kíván dorlás. Amikor az uzsorások elszedték már minden ingó és ingatlan vagyonát, fölcihe lődik családjával együtt és búcsút mond ennek a förtelmesen bűnös megyének és átvitorlázik Amerikába ahol egy jobb hazát, könnyebb boldogulást és előnyösebb meg ólhetést gondol találni, mert hiszen ott nin csenek vérszipó piócák, ott nem ismerik az uzsorásokat. A legkedvesebb és a harmadik dolog pedig a leánykereskedés és a kerítés. Ez a kettő egy kalap alá tartozik. Innen, Szat mármegyóböl exportálják el keletre a leg több hungarát. Folyionosan tartóztatják le a leghirhedtebb lólekkufárokat, de uiába egészen kiirtani nem tehet őket, mert a régiek nyomában mindig újak következnek. Most is egy több mint két óv óta húzódó ieánykeresitedelmi por foglalkoztatja a bíróságot. Tizenegy Törökországba szállított le ányról van szó, akiket az állam kiakart szabadítani förtelmes helyzetükből, de, da cára annak, hogy ez a kísérlet már kilencezer koronájába van, — mindezidáig nem sikerült. Erről az esetről majd más alkalom mai egy külön cikk keretében fogok megemlékezni. IltltlI jlHIfliHII IMIM Will Hi lf II If SM ' I I £ó=Hálób, kerti a H Hinták, függő» | és n^ugág^ak 8 Sí Ragályinál. § Az uj Yéderőíörvénij A miniszter levele Szatmár, julius 15. A véderőről szóló uj törvény szerint az ujoncszükséglet föciözése után fönnmaradó újoncokat béke idején, mint fölös 8zámuakat, a póttartalékba helyezik át. Az áthelyezéseket vegyes bizottságok (katonákból és polgárokból állók) foganatosítják. A vegyes bizottságokat már megállapított rendelettervezet szerint az egyes kiegészítési kerületek székhelyén fogják szervezni. A vegyes bizottság elnöke a kerülethez tartozó valamelyik törvényhatóság első tisztviselője, többi polgári tagjai pedig a kerület székhelyé hez tartozó sorozó járási tisztviselő, továbbá a kerülethez tartozó valamely más sorozójárás tisztviselője lesz. A bizottságnak ezt a három polgári tagját a honvédelemügyi miniszter nevezi ki. A tisztviselők nyilvántartása végett a honvédelemügyi miniszter minden törvényhatóságtól, igy Szatmártól is bekérte az első tisztviselők neveit. A vegyes bizottság a póttartalékba helyezésnél nagy méltányossággal fog eljárni. A családfentartókat, a mezőgazdasággal foglalkozókat s azokat, akiknek hivatásukban való kiképzésük sinylené meg a hosszú katonáskodást, előnyben fogják résiiesiteri. A vegyes bizottságnak Szatmáron való összeállítására vonatkozólag a honvédelemügyi minisztertől a következő rendelet érkezett a vármegyéhez: A véderőről szóló tö'vény 37. §-ának 3. pontja a következőképpen rendelkezik : „Az évi uj ncszükséglet fedezése után fennmaradó újoncok béke idején mint fölösszámuak a póttartalókba helyezteti ek át. A fölösszámuak kiválasz'ását, — elsősoiban a csa ádfentartás, azután a mezőgazdaság, vagy más kereset, vagy a hivatásszerű polgári kiképzés szempontjából, — a méltánylásra való érdemesség fuka szerint foganatosítják, melyek szervezetét és működését rendelet szabályozza.“* E ek a vegyes bizottságok a már megállapított rendelettervezet szerint az egy s kiegészítési területek székhelyén fognak szerveztetni s működési idejük minden év november h vár i fog esni, A bizottságnak elnöke az illető kiegészítési kerüle t rüh tóhoz kiegészítési szempontból taitozó egyik tötvényható- ságnak első ti-ztvis lője, többi polgári tagjai pedig a kiegészítési kerület székhelyén székelő sorozó járási tisztviselő, továbbá az illető kiegészítési teiülethez tartozó valamely más so ozójárás tisztviselője lesznek. A bizottságnak ezt a három polgári trgját a m. kir. honvédelmi miniszter nevezi ki és • zt a kinevezést különösen arra való tekintettel, hogy ugyanazon kiegészítési területhez több törvény hatóság is tartozik, valamint figyelemmel arra is, hogy ugyanazon kiegészítési keiület székhelye két somzójárási tisztviselőnek is lehet székhelye, évenként változva eszközli. Abból a célból lehat, 'ogy a bizottságok akadály nélkül sz ne betek legyenek, okvetetleiiül szükségesnek tartom ezt, hegy a vezetésem alatt álló hon édelmi minisztériumban pontos nyilvánt rtás vez ttessók nz összes törvényhatósági első tisztviselőkről, valamiot a sorozo jár si főszo gabirákkal legalább egyenlő állásban levő városi tisztviselőkről. Ennek a nyilvántartásnak megszer- keszthetére coljából fölhívom 'ehát a törvényhatóságot, hogy az említett tisztviselők 3ön! a Közelebbi napodban Hfil'énVoaaUal a j o t t Renlow-Me nagy hírneves ^ -A- rí U o Elsőrangú műlovarok, műlovarnők, modern lóidomitás. - A világvárosias műsor kizárólag elsőrangú attrakciókból áll. == Bővebbet naponta a falragaszokon
