Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-02 / 146. szám

\ J 9 \ \ 2. oldal. SZAMOS (1912. julius 2.) 146. szám. Fechtel János dr. kfr. katholikus gimnáziumi tanár 1859-1912. Három év éta szélhüdés fenyegette az ő tiszteletre kiválóan érdemes alakját s két napi váratlan küzdelem után az élők. sorá ból nagy fájdalmunkra junius 29-én várat­lanul elragadta őt a kegyetlen halál. Öt vármegyében kevés ember él, aki nem ismerte volna a jóságos tanárt és tisz­teletre méltó Írót, aki egyúttal Európának nyelveit jókora nagy részben beszélte. így bámulatos módon otthon volt a magyar, német, angol, francia, latin, olasz, orosz és szláv nyelvekben s nagy tudással ott és akkor beszélte ezeket, ahol ős ami­kor szüksége volt reájuk. Mindenféle bámu­latot keltett hatalmas nyelvtudománya. Közel harminc éven körösztül oktatta nyelvben és történelemben a kis és nagy diákokat, akiket kiváló szeretettel és türe­lemmel tanított. A cimertannal ős oklevéltárral nagy buzgalom utján fog alkozott. Született Munkácson 'í| 1859-ben. A fő­gimnázium és a kispapi évek elvégzése után dr. Schlauch Lőrinc pü-pök pappá szentelte föl. 1885-ben a szalmád tanítóképző intézet tanára lett, majd 1886-ban hitszónok és tar ár a kir. kath. főgimnáziumban. Mesz- lényi Gyula püspök utóbb szentszéki ül­nökké nevezte ki. A társadalmi, politikai, gazdasági és közéletben mindig élénk részt vett. Három Ízben tagja s most is az volt a városi köz gyűlésnek. 1904-ben Tisza István azon idei miniszterelnök országgyűlési képviselővé akarta megválasztatni, Nágrád-vármegyéber, Nagyszócsónyben jelöltük föl és léptette, de megválasztatása nem sikerült. Egyike volt Szatmáron az ezredévi jótékony asztaltársaság megalapitóinak, melynek utóbb elnöke, majd diszelnöke lett. A Kölcsey kör irodalmi társaság tit kára volt, mest pedig ügyvezető alelnöke. A dalegyesületnek ‘alelnöke; a zeneis­kolának igazgató-tanácsosa; a jótékony nő- egyletnek főtitkára; a Széchenyi társulatnak titkára; húsz éven át tagja a városi tör vényhatósági közgyűlésnek. Európa nyelveinek bírásával az ebben fekvő országokat csaknem teljesen beutazta s nyelvismereteivel európai műveltségre tett szert. Számos hírlapi cikket irt különösen sok éven át a Szamosba; fordított egyházi irányú müveket; rósztvett Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiája szerkesztésében és írásában s a Kölcsey körnek kiadványéit is ő szerkesztette. Egyike volt a legkedveltebb és leg­tartalmasabb alkalmi s ünnepi szónokoknak. A beszédei nyomtatásba is megjelentek. A monográfiának előforduló müvei Szatmár Németi város leírása és a legújabb kor cimet viselik. Legutóbb a Leszámítoló bank alapításá­ban részt vett s máig igazgatósági tagja is volt. A mesteri szónoknak legérdekesebb s legértékesebb eseménye a következő. Amint ismeretes, II. Rikóczy Ferenc fejedelem 28 éves korában, 1703. évi junius 16 án jött Lengyelországból Magyarországba s elős-zör Klinec nevű lengyel faluban álla­podott meg, mely a két országot elválasztó Btczkid-hegyek aljában fekszik. Innen csak hamar Tiszabecsnél Montecuccoli császári tábornok német ezrede ellen erőszakolta ki a tiszai vármegyékbe az átkelést. Ezt emlékoszloppal a jól ismert törté­neti alapon a hivatott közönség Tisza- becsen, a templomnál örökítette meg, ellen­ben Szatmárvármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város a maga hatalmas emlékoszlo­pát Tiszaujlaknál a folyóparton állította fel. Az 1903-ban tartott nagy ünnepen, az ezrekre rugó közönség jelenlétében a város nevében csodálatos hatással, kiváló lelkese­déssel ős mélységes elragadással Fechtel egy óráig szónokolt. E beszédét szintén kiadta. Utolsó nyi'vános szereplése a szatmári békének a Ferency János által a báró Vócsey család telkén fölfedezett kötési helyén történt, melyen a város által készített em­léktáblát a Kölcsey-kör nevében 1911-ben elhelyezni remek szónoklattal segített. Legutóbbi idejét a munkapártban töltötte el. A következő tanévben városunkból Budapestre készült felköltözni, ds ez a terve egyáltalán nem sikerült. Már a váratlanul megnyílt sírjában nyugszik ez a legmélyesebben szeretett ha­tunk, akinek fényes nevét, nagy tudását, ragyogó szónoklatait, elragadó müveit és bámulatos ismereteit hálás emlékezettel megőrizzük 1 Ferenczy János. * * A temetés. Dr. Fechtel János kir. kath. főgimn. tanárnak és ismert jeles írónak temetése julius 1-én délelőtt 10 órakor a kir. kath. íögymnásium udvaráról történt meg. A díszes koporsót, mely körül rokonai képviselték a családi gyászt, városi, iskolai intézeti, családi, köri és egyesületi 20 nsgv koszorú borította. A temetésen egyházi, világi, iskolai, tanári, tanítói, városi, híva talos és birtokos urak, továbbá kiváló hölgy­közönség nagy számban vettek részt. A te­metési szertartást dr. Boromisza Tibor püs­pök végezte, ki mellett Szabó István s Benkő József kanonokot, Hámon Róbert püspöki titkár, Bagossy Bertalan s Bakkay Kálmán tanárok segédkeztek. A temetést Rat- kovszky Pál főigazgató fejezte be, ki a te­metőben megható beszédet mondott. A tár­sadatom nagy halottját a szatmári dal- és zeneegyesület dalosai szomorú gyászdalaik­kal kísérték utolsó utján. A főigazgató be­széde után dr. Fábián Lajos dalegyesületi titkár mondott buc,ut. Ennek végeztével a gyászoló nagyközönség bánatos emlékezettel oszlott szét az érdemes, kiváló halott friss Sírjától. Tolll*önnpü l*alapol*, npaV leendő és fehérnemű különlegességei* Ragályinál. p&?? 11KÜ& festőművész 0 grafikai kiállítása KUSZÁK AZApÁK HönyVIgwKetUsíben. A szatmári munkásMzíosiíó pénztár közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 1. A kerületi munkásbiztositó pénztár a múlt hó 30 án tartotta rendes évi közgyű­lését, melyen 17 munkaadó és 47 alkalma zott volt jelen, mely féligaz bizonyítékát képezte azon történeti igazság igazolásának, hogy hasonló okok hasonló okozatot szülnek, hogy a visszavonás és a személyi érdekek által uralt ténykedésekkel a közérdeket elő­nyösen szolgálni nem lehet. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentésének felolva­sása és a számadások ismertetése után el­hangzott felszólalások tar.ama csak csekély töredékében vonatkoztak a közgyűlés tárgy- sorozatának pontjaira, e helyett inkább az igazgatóság hatáskörébe tartozó orvo-i és tisztviselői adminisztratív személyi kérdé­sekké foglalkoztak. És midőn az igazgatóság és tisztviselőknek egy évi lelket és testet emésztő munkálkodása anyagának tudomásul vételére s elfogadására került volna a sor, következett a legsajnálatosabb része az ülés­nek, midőn az évi jelentés, zárszámadás és felmentvény megadása iránt föltett elnöki kérdésre szótöbbséggel tagadólag határoztak, mire a helyettes elnök tisztségéről lemondva, az ülést berekesztette, A megtörténtek természetes következ­ménye az volna, hogy ezek után az igaz­gatóság, felügyelő-bizottság és tisztviselői kar helyét azonnal hagyja el, ha e tagadó határozat kiindulási pontjának és keletkeze­sének erkölcsi lehetetlenségével tisztában nem lenne, a mely javaslat kezdeményezése és eredeti értelmi szerzője éppen azon igaz­gatósági tag volt, aki a zárszámadást le­tárgyaló ülés jegyzőkönyvét hitelesítette s magát a zárszámadást is aláírta. Ha a munkásság ilyen megbízottat küld az igazgatóságba s hagyja magát általa irá- nyittatni egy közgyűlésen, akkor nem lehet csodálkozni «.zon, hogy a munkásbiztositás intézményének természetes fejlődése meg­bénul. A közgyűlésen már egy héttel előzőleg előteremtett ez irányú hangulatot fokozta még azon körülmény, hogy egyik kiküldött 10 korona különbözetig előálló nyomdahibát fedezett fel a számadásban, amely termé­szetesen hang alapját nem képezheti a szá­madás visszavetésének. A hadtestparancsnok és az alezredes leánya — Kiküldött tudósítónktól — Munkács, julius 1. A munkácsi kinos incidensnek igen kényes hátiere van. Egy évvel ezelőtt Mun­kácsra került egy főhadnagy, akinek pa­rancsa volt: melyik városban meddig tar­tózkodjon. Munkácsra érkezése napján sé­tálni indult a városba. Az egyik utcában két leánnyal tahikozott, akik nagyon feltü nőén viselték magukat. Odament hozzájuk, a nagyobbik leánynak megcsipkedte az ar cát : — Mit csinál, kicsike, nem jönne ve­lem sétálni ? Mac. Corniek-féle I-ma Manilla-zsineg, Bellán Mátyás-féle kévekötő, finom gépoUjok Ós más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ áru- ===== házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám. ■*■ -----­Gal lérok gőzmosása = AJ A J „T P ID P)_\ I. Kézimunkák, glacé kezluük tükörfénynyel hófehérre 11M J iM-dEiK l SALE Syár főüzlet: Szatmár, Kossuílj ß.*u. 10- felvételi üzlet: Kazincz'p-u. 17-, (üítila*u. 2. Nag^árolj?: Széclienj?i*u. 34- ftlapiítatoít 188G-

Next

/
Oldalképek
Tartalom