Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)

1912-06-28 / 144. szám

fi: Negyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 1912. junius 28., péntek. 144. szám. POLITIKAI NAPILAP. iuiiiiI Minden főrum előtt elvesztette a pört az ellenzék: az országgyűlés két há­zában, a törvényhatóságok és a külföld közvéleménye előtt is. Most vasárnapi népgyölésekre, apellál. Vasárnapi megérdemelt pihenőjét rontja meg a munkás népnek, izgatással, lélekmérgezés sei. A vasárnapi népgyülés járó­kelő, szórakozó közönségből és kiváncsiakból verődik össze, sok­kal lazább szerkezetű tehát, mint hogy komoly politikai véleményt nyilváníthatna; ennélfogva hely­benhagyja azt a határozati javas­latot, amelyet az ellenzéki szó­nok irtózatos bombasztok kísé­retében eléje terjeszt. Szeren­cséje a népgyülésnek, hogy nem kockáztat ellenvéleményt, mert különben éppúgy politikai átok kai sújtaná Justh Gyula a népet is, amint megbélyegezte a rom lőtt középosztályt, halálra ítélte az elavult főrendiházat, csupán megvetésére méltatta az obstruk ció ellen nyilatkozó törvényható Ságokat és fittyet hány a külföld­nek,de c?ak azóta,hogy ezeket a fó­rumokat nem sikerültjfélrevezetnie. A józan, értelmes magyar népet sem fogja félrevezetni. Át­lát a szitán, s hamar észreveszi, hogy az ellenzéki agitátorok kör mönfont beszéde csupa szemfény vesztő hazugság: & valóság konok elhallgatása, vagy vakmerő el- forditása. Az ellenzék kiáltvá­nyai és szónoklatai tele vannak váddal a kormány és a többség ellen, vészkiáltással az alkotmány állítólagos sérelmei miatt, de egy árva szó sincs bennök — az obstrukcióról. Azt agyonhall­gatják, mert menteni nem tudják semmivel, s mert az általuk elő­idézett parlamenti anarkiának ter­mészetes, kényszerű következmé­nye volt a többség erélyesebb fel­lépése. lavtrasoN. UJ főrendek. (Budapest, junius 27.) A hi­vatalos lap mai száma közli, hogy a főrendiház igazoló bizottságá nak jelentése alapján gróf Cziráky Józsefet, gróf Festetits Sándort és báró Tallián Bélát, mint örö- kösjogu főrendiházi tagok neveit a főrendek névjegyzékébe beik­tatta. Sikkasztó pénzbeszedő i (Bpest., junius 27.) A ber­lini rendőrség táviratban értesi tette a budapesti főkapitányságot, hogy Brünning Gusztáv, a .Drez­dai bank“ harminckilencéves pénz­beszedője 260000 márka elsik- kasztása után megszökött Berlin­ből. A nyomozás adatai szerint Magyarország felé vette útját és most a magyar rendőrhatóságok tárt karokkal várják. Megszökött csaló. (N gyszőllős, junius 27.) Fett- mann Sándor ügynök 2800 ko­rona kicsalása után Budapestre szökött. A detektívek megálla­pították, hogy Fettman egv éjjel Budapesten tartózkodott, de az­után ismeretlen helyre elutazott. Fettman rovott múltú, aki csa lásért és okirathamisitáaért töbjj^ szőr volt már büntetve. Gyanús haláleset. (Szabadka, junius 27.) Mély­kút községben három hónappal ezelőtt eltemették Horvát Mi- hályné odavaló asszonyt. A ha- lottkém a hullán semmi gyanú­sat nem talált. Az ügyészség névtelen levelet kapott, amely elmondja, hr gy Horváthnét meg- mórgezték. A csendőrsóg meg indította a nyomozást és a vizs­gálóbíró elrendelte a holttest fel­boncolását. Egy dalmát diák öngyilkossága (Zágráb, junius 27.) Egy it­teni szállóban halva találták Du bokovics Antii diákot. A fején és a mellén hatalmas sebek tá­tongtak. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a fiú öngyilkosságot követett el. Valószínű, hogy pil­lanatnyi elmezavarában követte el tettét. Tőzsde. Gabonaüzlet. Készáru: 7 fillérrel magasabb. BUDAPEST, 1912. junius 27 12.06 TI Rozs Búza 1913. áprilisi — májusi — —.----­ok tóberi — 1181— októberi — 964— Tengeri májusi — —•----­júliusi — 8.89— auguszt. — 896— Zab áprilisi — — —— októberi — 9-55— Tengeri 1913. máj. - 7-64— SZATMÁR, 1912. junius 27. Búza — — IP •— Rozs — — 9.60 - *— Zab — — — 9-80—•­Tengeri — — 960—•— Értéktőzsde. BUDAPEST, junius 27. Magyarhitel 839 — —•— Osztrákhitel 64P50 —■— Koronajáradék 87.— • Hídpénz alatt legtöbben azt a pár fillért értik, akik valamely folyó egyik partjáról a másikra akarnak át­menni. Van azonban egy másik hídpénz is, amit a vállalkozók és kereskedők fizetnek, ami azután nem egy pár fillér, ha­nem súlyos, nehéz százasok, ez­resek, aszerint, amilyen hídon akar az illető a túlsó partra jutni. Mert úgy áll a dolog itt ebben a „puritán“ függetlenségi eszmékkel teli fecskendezett szép Magyarországon, hogy a boldo­gulás szigetére csak az juthat el, aki a hídpénzt mogfueti. Akinek nincs hídpénzre valója, az bi­zony itt marad a nyomorúság partján és szórakozás ínján, szid­hatja az Éva anyát, amiért azt a könnyelműséget elkövette, hogy a világra hozta. Nincs az a vállalkozás ahol valakinek valamit ne kelljen leadni“. Ez a leadott valami a „híd­pénz“. Megszülettél? az apád híd­pénzt fizet a papnak, orvosnak, bábának, hogy szerenesésen ke­rülj a kétlábú élőlények sorába. Iskolába kerülsz ? az apád híd­pénzt fizet a tanítónak, profesz szórnak, hogy szerencsésen ke­resztül verd maged a klassziso­kon. Katona lettél ? h dpénzt fi­fizetsz őrmestertől lefelé minden sarzsinak, hogy a szolgálati idő­kön minél szerencsésebben át juss. önállósítod magadat ? fi­zetsz az igtatónak, kiadónak, re­ferensnek, ha csak azt nem aka­rod, hogy iparigazolványodnak az unokád, vagy a legjobb eset­ben a fiad vegye hasznát. Pá­lyázol valami munkára? no ak­kor elő a bugyelárissal, mert h dpénz nélkül ugyan nem érsz célt. Ha meghalsz, no előbb vágy a szádba egy pár garast, mert szent Péter spm bocsát be hid, azaz hogy kapupénz nélkül. —v— nagy művészi kabaré est a gróf Károlyi-ház kertheiyiségében. Julius hó 1., 2. és 3-án. Hétfőn, kedden és szerdán Nyárai Antal, az ország legelső kabaré mávésze G. Sándor Stefy, a bpesti és pozsonyi szinház v. primadonnája. Simái István, — a Király szinház tagja. SzÜC« Laezi, Harmatit Ilona, Stb. vendégszerepeinek. — Jelen számunk 8 oldal terjedelmű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom