Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)

1912-06-21 / 138. szám

SZAMOS 3. oldal — ügy kérem, hogy ez az ur nekem igen gyanús s lám alig ért a kis kutyához, annak is ellenszenves lett, s azért visított fel, mert megérezte benne a rossz embert. — Úgy gondolja, hogy ez az ur vala­mi rossz ember — kérdi megijedve a kis­asszony. — En nem tudom ugyan, de nem sze­retnék vele Pestig utazni. — Én pedig Pestig utazom — mondá ijedt arccal a kisasszony — s amint kive­szem, ön előbb kiszáll s én ezzel az em­berrel kell maradjak. — En tényleg már a második állomá­son kiszállok — mondá F . . . ur — s na­gyon sajnálom, hogy egyedül hagyjam, de adok egy jó tanácsot, kérjen egy női sza kaszt s ott tovább utazhatik minden veszély nélkül. A tanács annyira megtetszett a kis­asszonynak, hogy már az első állomáson női szakaszba ült s igy üresen hagyta a fülkét. Ez kellett F . . . urnák. Nyomban be­telepítette oda a nőket s a két egymás mel­lett levő fülkében bezárkózva pihenőre tértek. Egyszer csak nagy dir-durral jön egy vigécz, ki végig kereste a kupékat egy alvó hely miatt, s minden kupéba bekandikálva meglehetős szemtelenül viselkedett. Oda ér F . . . ur bezárt fülkéjéhez s azt keményen zörgetni kezdi s addig zör gette, mig F . . . ur kitekintett. Ezt látva a vigéc, keményen reászólt: — Nyissa ki. Itt nem lehet a fülkét egyedül elfoglalni, ha egyedül akar ülni, menjen Vácra. A folyosón álló fiatal ember — gon­dolta — reáreccsint a hatalmaskodó vigézre, s szinielt jóakarattal oda szólt: — Ne tessék kikezdeni azzal a benti úrral. — Miért ? Nem félek én senkitől. Azt szeretném ón látni, hogy ki lenne az, aki tői ón megijedek — s ezzel ismét rázni kezdte az ajtót. — Jó jó, elhiszem, hogy nem fél az ur, de a bennlevő alvó ur a Beketow cir­kusz dijbirkozója s már az utón egy pár embert fe'pofozott. — Mit, az az ur benn dijbirkozó? — kérdő megnyúlt képpel a vig -c s sokkal alább en£f dett hangon susogja, — és po fozkodolt ? (1912. junius 21.) 138. szám. __________ — Nézd csak, ezt eltörtem, miko - Paul Lyonba utazott: Vagy pedig: — bt az a lámpa, melyei az anyám használt, mikor vccsernyére a templomba ment. A padlásszobámban sokféle dolog van, melyek nem mondanak semmit nekem s a melyek dédszüleimtől származnak, olyan tárgyak, melyeket a most élők közül senki sem ismer, történetüket ses ki sem tudja s a tulajdonosaikra senki sem emlékezik már! Senki se látta a kezeket, melyek hozzájuk nyúltak, a szemeket, melyek rájuk néztek. Éppen ezek ringatnak hosszú álmodozásba, úgy jelennek meg ezek a dolgok előttem., mini azok az elhagyottak, kiknek utolsó ba rátái is meghaltak. Csak a vidéken adhatja át magát az ember ilyen gyereksógeknek és érzelmi ssó- geknek. A nagy város népe ne n tudja meg érteni mit je ént ez: „Ugyanazon házban születni, élni és meghalni“ I — Igen — felelte a fiatalember, — de minő egészséges pofonokat osztogatott. Ha látta volna uraságod ! — Nem, nem! — mondá a vigécz, én az iiyen izgató dolgokat nem szeretem nézni — s vette kofferjét, gyorsan tovább állt. A társaság azután pihenve, minden incidens nélkül ért Budapestre. Gyilkos szerelem. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, junius 20. Nyiriklódon a napokban véres sze­relmi dráma történt. Egy gazdálkodó le­ányába szerelmes volt a kocsis, de termó szetesen reménytelenül. Az elkeseredett le­gény fegyvert fogott s a leányt lelőtte. Az eset részletei ezek: Szakáll Mihály nviriklódi gazdálkodó tanyáján szolgált V. Szabó Antal 18 éves legény. Kocsisnak szegődött be. A legény szemet vetett a jómódú gazda 18 éves Ju­liánná nevű leányára, akinél nem talált éppen elutasításra. A leány meg a legény gyakran sut­togtak együtt. Feltűnt ez a szülőknek is, azonban nem tulajdonítottak komolyabb jelentőséget a do ognak. Ebben azonban csalódtak, mert a viszony egyre szorosab­ban kapcsolta össze a fiatalokat. Az apa későn vette azt észre, amikor már közbelépése hiábavaló volt. Kijelentté a legénynek, hogy ő a loínyát másnak szánta, de hasztalan. Azután is folyton nyomában járt a szerelmes kocsislagény a leánynak s hangoztatta is, hogy nem tudna lemondani róla. Hétfőn este valószínűleg erélyesebben figyelmeztette a gazda. Mikor a leánnyal találkozott, már nagyon indulatos volt a legény. N hány szót válthattak s azt lehe­tő t következtetni, hogy a leány sem igen bátoríthatta szeretőjét, mart az hirlolenóben fegyveréhez nyúlt s egy golyóval letörhette kedvesét úgy, hogy az haldokolva rogyott össze A merénylőt után a tettes el akart menekülni, de a csendörök elfogták. A nyo mozás befejeztével tegnap beszállították V. Szabó Antalt a királyi ügyészséghez, ahol letartóztatták. Dr K4s“k két colos tölgy deszka beszerezhető Kása B. és Fia fakereskedőknél Szatmáron ú mérnöki irodája Bercsényi-u. 33 ÍREK Szatmárnémeti, 1912. Junius 21. G. Alajos. Milyen Idő várható 7 Á meteorológiai, int. jelentése Lényegtelen hőváltozás, változékony idő várható, holyenkint zivataros esőkkel. — Sürgöny- prognózis : Meleg, változékony, sok helyen csapadék zivatarokkal. Déli hőmérséklet: 26'8. Celcius. Szerkesztőség és kiadóhivatal : ulcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivataléban fizetendők. Előfizetési dij : Hslyben: 1 évre 12K,‘/j évre 6 K, lU évre3 K, 1 hóra 1 K. Vidékre:.. 16 ., 8 ,. „ 4 .......... 150 Eg yes szám ára 4 fillér­Hirdetések : Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöl tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőségi telefon 373. Pardon!! (Ezt a bájos kis szócskát, amelynek foneti­kailag is elég kellemes hangzása vau, min­den udvarias ember naponta többször is el szokta rebegni. A pardon nem mindig, sőt a legtöbbször nem azt jelenti, mint az az illető hiszi, akitői kérték. A pardon köntö­sébe vaskos gorombaságok vannak burkolva és rendszerint a következők értendők alatta. Például:) Valakinek rálépek a tyúkszemére. Sze­gény Valaki fájdalmasan fölszisszen én pedig mosolyogva mondom : — Pardon ! Én magámban ezt gondolom: a fene a pofádat öreg Nimolay, mit lábatlankodik ? Megáit gazember, találkozunk még éjjel ketten a Szamosparton. Valaki sántítva el, ón dühösen mintha csak nekem léptek volna a tyúkszememre — én elszántan utolsó ko­ronámmal bevonulok a Pannóniába. Más. * A napokban találkoztam egy úrral. Széles vállu, hatalmas szál ember. Nem hiszem, hogy volna Szatmáron olyan hosszú létra, amelyen abba a magasságba kapasz­kodhatnék, hogy vele egy pár barátságos szót váltsak. Mind a ketten a megvadult és most már óránkint másfél kilómóter veszett sebességgel száguldó Arankát bámultuk « Deák'téren. 0 — a rövidség okáért nevez­zük egyszerűen Senkiánernek — lefelé ha­ladt, én pedig vele szembe jöttem. Mind a ketten a nyugati oldai felé fordítottuk piciny, do leg-lább üres fejünket. A Ragályi üzlet előtt összeütköztünk. Nekem a kalapom esett le Senkiáner ur pedig szerényen és barátságosan csak ennyit mondott: — Pardon I — Pardon — ismételtem én is és dü­hös szemekkel néztem utána. Ebben az esetben részemről a pardon annyit jelentett, hogy : — Akaszd föl magadat, bitang, csirke­fogó ! Mac. Corniek-féle I-ma Manilia-zsineg, Bellán Mátyás-fele kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ áru- ..........— házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom