Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-08 / 104. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. május 8.) 104. szám. V hog) a nemzet és kultúra évezredeken át fölhalmozott kincseit fölösleges balaszt- kónt egyszerűen elhányjuk. E kijelentések után a helyzet ma már félreérthetetlen. Lukács László akarja a kibontakozást a haza és a dolgozni akaró polgárság érdekében. Nem is ejtette el a reményt, hogy a blkés kibontakozás még sikerül, mert hiszen magyarok állanak magyarokkal szemben s egy közös nagy cél kell, hogy lebegjen valamennyiünk szeme előtt. De ha a béke megteremtése nem sikerül, a miniszterelnök akkor is tisztában azzal, hogy mi a teendője: küzdeni, harcolni fog. És győznie valóban neki kell és neki lehet, mert az övé az igazság, s mert a cél, melyet el akar érni, nemes és jó a magyar haza, a magyar nemzet érdekében való ! A képviselőijáz ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, május 7. Návay Lajos elnök az ülést fél 11 órakor nyitja meg. A jegyzőkönyv hitelesítése, irományok bemutatása és elnöki előterjesztések után Kende Péter az állandó igazoló bi zottság jelentését terjesztette be Sárkány Ferenc komáromi képviselő ügyében. Következett a kormány bemutatkozá sáról szóló vita folytatása. Mihályi Tivad r (román nemzetiségi) pártja álláspontját fejtegeti. Kijelentette, ha a kormány békét akar, úgy első kötelessége, hogy szakítson az előző kor— No, annak nagyon örvendek, hogy Londonban már hallanak rólam. Ott volt egy kollegám, a Sekszpir Az is villágszel- lem volt. Most én következtem ... Én vagyok a világszellem . . . Egy évezred száll a sírjába . . . És pattognak a hexameterek, jambu- sok és daktylusok pattogó összevisszaságban . . . — És most világszeliem, hol vannak nagy alkotásaid? — Elzárva tartom őket. Most irom a nyolcvanhatodik füzetet, ügy fogja beragyogni a világszeliem fénye az egész emberiséget, mint a Jézusé. Eddig volt egy Messiás és lészen még egy. Itt van mindjárt egy. (Újabb daktylusok, jambusok, stb.) Kurta, kövér lábával üti a taktust és most ismét olyan a hangulat, mint egy kicsit pityókás falusi kántor körül. A világszellem különben senkinek sem árt és ha nem volna meg az a rossz szokása, hogy a csöndes járókelőkre méltós i- gosan rászól : „Hódoljatok a világszellenanek 1* Akkor nyugodtan útjára engednék . . . így azonban biztos helyen őrzik Shakespeare utódját, aki most a nyolcvanbatodik füzetet Írja . . . Nagyon boldog bolondok ők, mind a hárman. Égy világ fölé emelkedett meg- hibbant agy velejük és ugyan hányán érik ezt meg józan fejjel ? Krónikás. mány politikájával. Panaszolja, hogy a köz- igazgatási tisztviselők elnyomják a népet. Amig ezen nem segítenek, addig állandó lesz az osztálygyülölködés. Ez mozdítja elő a kivándorlást is, moly egyre jobban terjed és gyeng.ti a nemzet erejét. Majd a nemzetiségi kérdésről Leszól hosszasan. Veszedelmesnek tartja a nemzetiségiek üldözését, úgyszintén a horvát állapotok felidó zését, mely ellen erélyesen tiltakozik. Végül a kormány iránt való bizalmatlanságát fejti ki. Szabó István (nagyatádi) reflektálva Mihályi Tivadar beszódéro, kifejti, hogy a magyarok és nemzetiségiek közötti ellentétet kizárólag a nemzetiségi izgatók idézték elő. A magyarság elnyomó politikát sohasem folytatott, de ragaszkodik ezeréves hagyományaihoz Ó3 a nemzetiségiektől is megköveteli, hogy tartsák tiszteletben ezt a hagyományt. A nemzetiségi bajok — mondotta — magyar bajok is és ezt orvosolni az egész ország érdeke kívánja. Majd a kormány bemutatkozását iette szóvá és pártja nevében bizalmatlanságát fejezte ki az uj kormány iránt. A legsürgősebb feladatnak tartja az általános választójog megalkotását. A választójog elsőbb u pártpolitikai érdekeknél és a kormánynak nem arra kell törekedni, hogy a megalkotandó vá lasztójogi törvénnyel pártja egységét megtartsa, hanem arra, hogy az országnak haszna legyen belőle. Szóval nem osztály - parlamentre van szüksége az országnak, hanem egy becsületes választójog alapján összeülő nópparlamentro. Csak egy néppar Innenitől várja az ország gazdasági ügyeinek jóiaforduiását s reméli, hogy a kormány végre enged merev magatartásából és a nemzet igényeinek megfelelően fo/ja megalkotni az altalános választói jogot. M sj i a nép bajairól és a kisbirtokos osztály sérelmeiről beszélt hosszasan. A miniszter a panyolaiakért. — Saját tudósitónktól — Szatmár, május 7. P. nyola község árvízkárosultjainak érdekében a belügyminiszter elrendelte az országos gyűjtést. E napokban irta alá a miniszter a gyűjtésre felhívó rendeletet, amely tegnap érkezett le Szatmár vármegye főispáni hivatalához. A felhívás szószerint a következő: Február hó 12 ón a rákövetkező na pokon súlyos elemi csapás érle Szatmár vármegye fehérgyarmati járását. A rendkívül gyorsan beállott időváltozás követkéz tébeu a folyók kiáradván, az árvíz a fehér gyarmati járás több községének határát borította el. A legnagyobb kár Panyola községet érte, melynek belterületét is majdnem tel jesen elpusztította az ár. A község 237 lakóházába hatolt be az árviz, melynek több mint kétharmada összeomlott s a megmaradt rósz is pusztul isnak néz elébe. A lakosság összes ingósága odaveszett. A többi községben is tetemes károkat okozott az. árviz és pedig nemcsak a határban, de részben azok belterületén is. Nagy és súlyos a károsodás, mely e községek lakosságát érte s hosszú időnek kell eltelnie, mig a veszteség pótolható lesz Az elemi csapás okozta első pillanatnyi nyomor enyhítésére úgy a korm ínyhatóság, mint a helyi járási és központi hatót ságok megtették a szükséges intézkedéseke és a pillanatnyi nyomor következményeit enybitettók is, de a mindenétől megfosztott lakosság további támogatásra szorul. Ezért fordulok az ország nemes gon- dolkozásu és mindenkor áldozatkész polgárságához, hogy a mostoha sorsba jutott polgártársain anyagi erejéhez mérten segítsen. Felhívom ennélfogva t. Cimet, hogy felhívásom közzétételével a törvényhatóság lakossága között a szatmár vármegyei árvízkárosultak javára a legszélesebb körben gyűjtést indítson s a befolyandó adomány összegeket lehetőleg mielőbb ju assa el Szatmár vármegye alispánjához. Panaszkodnak a szentvériek. Tisztelt szerkesztő ur. A Szamos múlt heti számában olvastam, hogy kegyetlen rósz helyzetük van azoknak az embereknek, akiket sorjuk arra kényszerű, hogy a Teleki utcában lakjanak, vagy legalább csak arra is járjanak esős idő esetén, mert olyan nagy sár van akkor ott, hogy akár elmerülhet benne az ember s ezért a városi tanács sok-sok panasz és felszólalás után arra határozta el magát, hogy a Teleki-utcát a közraktárig aszfalt- járdával látja el. Ugybiszem a Szamos a kiépítendő ut vornl megnevezésénél tévedett, mert ugyanis a Teleki utcán igen jó, kifogástalan gyalogjáró utak vannak, a Teleki-utcától a közraktárig pedig, bár ott nincsen gyalogjáró ut, de arra jelenleg szükség sincsen, mivel ott még jóformán nem is laknak, c upán Sipos ácsiparosnak van ott két háza, a közraktárral szemben a Simon-féle ház, mel lette pedig Muhi dr-nak egy kisebb bér- háza. Ennyi az egész. A Sipos ház a Teleki- utca végén alig 8 méternyire a jó gyalogjáró u tói, az itt lakók tehát könnyen ki-be járhatnak a városba, a közraktárral szem ben és a mellette levő két ház lakói pedig, amelynek lakói kizárólag vasúti alkalma zottak, pár méternyire a vasúti állomástól könnyen megközelíthetik a várost esős idő esetén is. Van aztán ott igaz egy csomó eladó telek is a Kovács Ágoston-féle kertből parcellázva, de ott még nem lakik senki, tehát ez nem kiván gyalogjáró utat. Beljebb a Kossuth-kert hátánál fel-felbukkan egy- epy kisebb viiluszerü épület is, de ott as.faltjáró van és tulajdonosaik, kik a Kos uth-kert fele j írnak ki, a Kossuth-kert hátulsó részén, hol igen jo köves gyalogjáró van, esős idő esetén is, akár lakk- cipőben is kényelmesen bejárhatnak a városba. E lenben nincsen gyalogj tró ut, jobban mondva átjáró ut a Teleki-utc t végétől a szentvéli aszfaltjáról/. Vájjon nem o ide kacsintott a városi tanács ? Hátha végre megszánta a külterületen lakókat. Ezen a t rdleten: a We>selényi-u ca vege egész a bikszádi állomásig, Sark .di utca, Lonyri utca, Rózsa-utca és azok a sok-sok mellékutcán lakók, akik számra nézve több ezren vannak s akik jóformán valamennyien az említett útvonalon járnak be a városba, esős idő esetén nem tudnak közlekedni, mivel a külterület nincsen összekötve a városfal, ninc-en átjáró gyalogutj >k. Mintegy 250 méternyi ut, ahova átjáró ut kellene — a Teleki utca »égétől egyenesen a Züszman féle házig — teszi itt lehetetlenné esői idő esetén a bejárást a városba. Eddig volt ott fenyőfából összeróva egy keskeny pal ó, de azt a nagy szekérforgalom hamaKülönleges csipkéit s- T~| t' *j. * T>A | S**t«aár. = Gyári föűzlet lés, hűen minta után * X Cl i Kossuth Lajos - utca 10 szám. Felvételi üzletek: Kazinczy-ctca 17. sz. Átíiia-utca 2 sz. Nagykároly; Széchenyi-utca 34. sz. Aiapittatott 1886-
