Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-29 / 119. szám
(1912. május 29.) 119. szám. SZAMOS 3. oldal. Fegyházra ítélték az „ösbudavár" gazdáját — Saját tudósitónktól — Szatmár, május 28. Szokatlan élénkség uralkodott ma délelőtt a szatmári kir. törvényszék első emeleti folyosóján, az esküdtszéki tárgyaló terem előtt. A május havi esküdtszóki ciklus legérdekesebb bünpöre került főtárgyalás alá és a kiváncsiaskodók egész tömege lepte el a folyosót és a tárgyalási termet egyaránt. Magasabb rangú hivatalnokok, jogászok, ügyvédek mind érdeklődéssel hall - -»tták végig a tárgyalás menetét és türelmeden kíváncsisággal várták az eredményt, az Ítéletet Székely Endre korcsmáros, az „Osbu- davár“ cimü vendéglő tulajdonosának és Dzsobek Heléna a vendéglő felirónőjónek ügye került tárgyalás alá. Székely Endre rablás bűntettével és lopással, a kaszirnő pedig ugyanebből az ügyből kifolyólag, mint tettestárs volt vádolva. A tárgyalást délelőtt kilenc órakor Papolczy Gyula dr. elnök nyitotta meg. Szavazóbirák voltak Visky Sándor és Dávid Samu. A vádat Papp Szilviusz dr. királyi ügyész képviselte, mig a védelmet Székely részéről Fridmann Árpád dr. a felirónő részéről pedig Uray dr. látta el. Ez év február hó hatodikén délután történt, hogy Parii ák Mihály szatmári gazdálkodó földet vásárolt. Miután a föld árát kifizette, visszafelé jövet betért Székely Endre korcsmájába. A korcsmáros maga invitálta Petrillákot, mert tudta, hogy a gazdálkodónak a földvétel után maradt még néhány száz koronája. A korc:máros egy külön helyiségbe vezette vendégét és szorgalmasan itatta. Eleintón csak konyakot rakott eléje, később pedig pezsgőt szolgált föl. A gazdálkodó ivott rendületlenül és persze nem gondolt arra, hogy Székely az el fogyasztott italok után olyan rendkívül magas árt fog számítani. Amikor Petrillák távozni készült és magához hívta a gazdát, hogy a számláját rendezze, Székely Endre rövid számolgatás után kivágta, hogy a cekk kilencvenhat korona. Á gazdálkodó természetesen sokallotta ezt az összeget ős vonakodott fizetni. A korcsmáros pedig egész egyszerűen torkon ragadta és a szerencsétlen embert fojtogatni kezdte. A nagy zajra a szeparéba sietett Dzsobek Heléna, aki zsebkendőt kapott elő és azzal Petrillák száját betömte, hogy ne kiabálhasson. Ezután pedig mind a ketten neai estek, kigombolták a gazdálkodó mellényét és a mellénye belső zsebében lévő pénztártárcáját, amelyben ötszáznegyven korona volt, ellopták. Amikor a gazdálkodó vissza akarta venni pénzét, Székely még meg is fenyegette: — rögtön kiontom a véredet — mondotta — ha hozzám nyúlsz. Miután ilyen szépen elvégezték a dolgukat, Petrilláknak ki tették a szűrét. A gazdálkodó innen egyenesen a rendőrségre ment ahol a barátságos korcs máros és jólnevelt felirónője ellen a feljelentést megtette. A rendőrség nyomban előáilittatta a két jó embert. A kisszirosnő beismerte a dolgot, Székely ellenben min dent tagadott és azzal védekezett, hogy ő csak kilencvenhat koronát vett el Petrillák- tól, ezt pedig jogosan tette, mert a gazdálkodónak ennyi összeget tett ki a számlája az elfogyasztott italok után. Székely Endrét és Dzsobek Helénát átkisérték a vizsgálóbíróhoz, aki kihallgatta és kihallgatásuk után előzetes letartóztatásba helyezte őket. Székely Endrét ezenkívül lopással Í3 megvádolta az ügyészség. Ugyan is a korcs máros, aki ugylátszik sportot űzött az eféle dolgokból — ez év január havában a korcsmájában tartózkodó Benedek János nagybányai bádogosmestertől száz koronát eltulajdonított. A mai fötárgyaláson mindkét vádlott azt hangoztatta, hogy ártatlan. Székely itt ugyanúgy védekezett, mint a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt, a felirónő pedig itt beismerte, hogy a rablást tényleg elkövették. A vád és védőbeszédek elhangzása után az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza. Az esküdtek a bíróság által megszövegezett kérdésekre igennel feleltek és ennek alapján a törvényszék Székely Endrét négy évi fegyházra, Dzsobek Helénát pedig egy évi börtönre ítélte. Az ítélet ellen a védők semmiségi panasszal éltek. Á gyermekgyilkos anya. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. május 28. Egy sápadt képű, beesett mellű, bánatos szemű fiatal leány állott ma a szatmári kir. törvényszék előtt. Bután, melankólikusan nézett szót a teremben és meglátszott rajta, hogy csöppet sincs tisztában azzal, ami körülötte történik. Egykedvűen jártatta végig tekintetét a birákoo, a tanukon, a hallgatóságon. A tudatlan emberek közönyével felelt a hozzá intézett kérdésekre és bűnbánóan a legapróbb részletekig adta elő szörnyű bűnét. Súlyos a vád, amelyet ellene támasztottak és a törvény szigorúan büntet érte. Talán nem is tudja, hogy mit tett, talán azt hiszi, hogy jól cselekedett. Árva leány, akinek a saját fentartás is számtalan gondot ad, aki egyedül, kitaszítva ól a nagyvilágban. Nincs senkije, aki becézze, szeresse, aki az elkeseredés pillanataiban, a nyomor kétségbeesett perceiben legalább néhány enyhítő szóval csepegtetne gyógyító irt az ő véghetetlen nagy fájdalmára. Árván nőtt fel és gyermekévei elsuhantak fölötte anélkül, hogy érezte volna az édes anya meleg szeretetét, bölcs útmutatásait. Teljesen gyermek, mindössze néhány esztendős volt, amikor a kérlelhetetlen halál elvitte tőle a gondos anyát, aki nem tudta tanácsokkal ellátni leányát arra az időre, amikor majd felcseperedik. És idegen emberek közé került, akik felnevelték. Hogy milyen sorsban volt, hogy miként ment a dolga, ez talán nem szorul magyarázatra. Kora fiatalságától kezdve dolgoznia kellett, kemény munkát végeznie, reggeltől késő estig. Nyáron kint a mezőn, az aranyakat termő búzaföldeken, télen pedig a ház körül mindent, ami nem volt erején fölül. És az árva leány tűrte némán, szomorúan a sorsot, nem kelt ki ellene, cipelte tovább nehéz, súlyos keresztjét. Dolgozott, mert muszáj volt, mert hajszolták. Dolgozott, mert enni adtak érte, mert nem akart éhen halni. És kihasználták fiatal erejét, kitartó munkabírását. És amint nőtt a leány, az arca, az alakja is változott. Formás lett, a keblei teltek és egyszeriben kívánatossá vált. Tizenhat éves mult a leány, — akit egyébként Lazak Erzsébetnek hívnak, — amikor egy szatmármegyei földbirtokos házába kerüít. Mint szolgáló leányt vette föl a gazdálkodó, de másra is használta. Nősem bér a földbirtokos, de ez nem akadályozta meg abban, hogy Lazak Erzsébet körül ne legyezgessen. Az idősebb ember, akinek nagy családja, felnőtt leánya van, szerelmével üldözte a leányt. És a gyönge, tehe tetlen, fiatal, akaratnélküli leány egy szép napon oda dobta magát a földbirtokos mar talókául. És az idősebb ember elrabolta Lazak Erzsébet egyetlen kincsét, a leányságát. Rövid ideig tartott ez a viszony, mindaddig amig a leány anyának nem érezte magát. És attól a perctől kezdve, hogy egy életet hordott a szive alatt, tűrhetetlenné vált a kis Lazak Erzsébet helyzete a földbirtokos házában. Üldözték és maga a gazdálkodó volt az, aki egy borús novemberi napon kitette szűrét a leányanyának. És amikor Lazak Erzsébet világra szülte kis gyermekét, rettenetes aggodalmak szállták meg. Előtte állott a jövő, az ő szörnyű kilátástalanságával, fenyegető nyomorával. Gyermekligákról és más állami gyermekvédő intézményekről mitsem tudott még Lazak Erzsébet és csak azt tudta, hogy szégyene miatt seholsem, vagy csak nagy- nehezen fog szolgálatot találni magának. És végső kétségbeesésében brutális tettre határozta el magát. Ártatlan kis csecsemőjét bedobta a szenyviz csatornába. Ezután pedig fogta magát és elszaladt. Elfutott a bűnös helyről, hogy ne lássa ne hallja a szegény gyermek visítását. Kiderült a bűne Lazak Erzsébetnek és törvény elé állították. Nem könnyezett, amikor borzalmas tragédiájáról beszólt. Nem tudott sirni. A keserűség összeszoritotta a szivét, a könnyei már régen kiapadtak. A bíróság pedig tekintettel volt a szerencsétlen leány kálváriájára, mérlegelte szomorú és szánalomra méltó helyzetét és nagyon enyhe büntetést szabott ki rá. Mindössze három hónapi fogházra Ítélték Lazak Erzsébetet. IZMIREK Szatmárnémeti, 1912.. Milyen Idő vérható 7 \*--i i! k) A meteorológiai int. jelentése A- rat Enyhe idő várható, he-"**■ —V lyenkint zivataros esők- kol. — Sürgönyprognózis Enyhe, elvétve csapadék, zivatarok. Déli hőmérséklet; 17'8. Celsius. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K.Ví évre6 K. */« évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre : „ 16 ., . „8 4 ..........1-50 Eg yes szám ara 4 filler. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőségi telefon 373. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Dorcsák Jenő kaposvári p. ü. fogalmazót a XI. fizetési osztályba pénzügyi se- gódtitkárrá nevezte ki. — A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Medák Antónia oklev. kisdedóvónőt az atsófernezelyi és Darai Mária oklev. kisdedóvónőt a nagysomkuti Il-ik számú áll. kisdedóvodához nevezte ki. Uj táviró hivatal. A debreceni kereskedelmi és iparkamara az érdekeltek tudomására hozza, hogy Tüzsér SzabolC3vár- megyei községben állami távirda hivatal nyílt meg. Az ipartestület alakulása. Az ipartestület előkészítő bizottsága felkéri tagjait, hogy pénteken este 8 órakor a »Luna“ kávéház külön termében ülésre megjelenni szíveskedjenek. Felülfizetések. A Kálvineum-ünnepsé- gek alkalmával a következő felülfizetések és RISTÁLY gőzmosógyár és vegy- Q TJ \ m\ |> tisztitó intézet (:q ^ Üzlet: Kazinczy-uteza 11, Gyártelep: Kölcsey-utcza 8.
