Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-24 / 117. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szalmát*. 1912. május 24,, péntek. 117. szám. POLITIKAI NAPILAP. Forradalom Budapesten. — Telefon, távirat, expresz, — A1« Budapest, május 23. Nagy napra virradt ma a főváros népe. Reggel óta töméntelen ember hömpölyög az utcán és mindenki izgatottan várja az eseményeket. Nagy dolog van készülőben és a hangulat után ítélve véres események várhatók. A munkásság majdnem teljes szárn- ba'i kivonult az utcára és hatalmas tömegekben igyekszik a parlament elé Rendőrök, katonaság egész légiója van moígósitva és fegyverben, készenlétben áll a helyőrsig minden legénye. A főváros képe kora reggel óta teljesén forradalmi kinézésű. A mellékutcák kihaltak, az üzletek zárva vannak, az üzletek vasredőnyei lehúzva. Lázas izgatottság mindenütt és az emberek arcán a félelem ül. Senkisem tudja, hogy mi fog történni egy óra múlva. Senki sem biztos abban, hogy nem érr-e golyó, és hogy nem marad-e boltan a\j. utca kövezetén. Lármás, elszánt tömegek, amelyek el vannak készülve a végsőkig Szembeszállni a fegyVeies erővel.’ Talpon van mindert épkézláb ember. A munkások föl vannak szerelve botokkal, kövekkel, revolverekkel és nem kell hozzá valami nagy jóstehetség, hogy az ember a véres követköiményte- ket megsejtse. Izgatott, vésztjósló hangulat uralkodik és előrelátható volt, hogy a mai nap véres betűkkel fogja beírni nevét Budapest krónikájába. Az első összeütközés. Reggel hat óra volt, amikor mintegy tízezer főnyi munkásság a Margit- hidhoz ért. Ugylátszik a rendőrség tudta ezt, mert itt nagyszámú rendőrt, honvédséget és huszárságot összpontosítottak. A rendőrség a tömeget szétoszlásra szólította föl. A tömeg harciasán viselkedett és a rendőrség fölszólitására azzal feleltek, hogy kövekkel dobálták meg a kivezényelt fegyveres erőt. Egy kő az egyik rendőrtisztviselőt fején találta. Naszády rendőrkapitány ekkor kiadta a parancsot a tömeg visBzaszori- tására. Irtizatos látvány következett. Rendőrök kardlappal, a huszárok lovaikkal belevágtattak a népbe. A honvédség föltüzött szuronyai ment neki a műn kásoknak. És ekkor hangzott el az első revolverlövés a munkások részéről. Ekkor a rendőrök és a katonaság is használta fegyverét, de csak a levegőbe lőtt A tömeg végre íb meghátrált és futva menekült. Ennek az összeütközés- n k számos sebesülje volt. Sokkal ko nolyabb és véresebb volt a Váci-utcai összeütközés. A Margit- hidiól a tömeg a Váci-utct leié vonult. Itt már a számuk megkétszereződ *tt. Ék- te’en lárma, orditozás volt és egymásután több revolverlövés volt hallható. Naszády kapitány, aki időközi en embereivel és a katonasággal odaérkezett, sortüzett adatott a népre. A Váci-utcában volt az első halott. »V —v Olt'O 4* A katonaság golyói megölték Holub Istók munkást. Megsebesült maga a rendőrkapitány, akit a mentők vettek ápolás alá. Végre is rohamot intéztek a tömeg ellen és szétoszlatták őket. Két rendőr megsebesült és a katonaság közül is többen megsérültek. A munkások hetven lövést intéztek a katonaságra, Legnagyobb volt a zavar a Szabadság-téren. Körülbelül hatvanezer ember jött össze. Minden oldalról tömegesen vonultak föl a munkások. A Szabadságtérre nyíló utcák ezrével öntötték magukból az embereket. Itt tette meg a rendőrség a legnagyobb intézkedéseket. Ugyanis úgy számították, hogy a tömeg innen akar felvonulni a parlament elé. Rettenetes, valóságos hadi készülődés volt itt. A katonaság teljes készenlétben várta a történteket és csak adott jelre lesett, hogy a tömeg közé lójjön. Katonaság tartotta megszállva a tőzsde és az Osztrák-Magyar bank épületét, mert az a hir volt elterjedve, hogy a munkások az Osztrák-Magyar bankot légbe akarják röpíteni. A Szabadság- teret egy .teljes ezred honvédség két zászlóalj gyalogság és a lovas és gyalog rendőrök százai tartották megszállva. Egyetlen lelket nem bobsájtoftak a kordonon belül és ha valaki mégis beljebb merészkedett, úgy nyomban fegyverüket használták á rendőrök. De hiába való volt a nagy fegyveres érő, a tömeg áttörte a kordont és az Osztrák-Magyai bank épülete félé rontott. A palota ablakait beverték és á kaput bedontőtték. Ekkor a kazonaság szuronyt szögezve tániadt a tömegnek és szétkergettók őket. Itt, ennél az attaknál több mint hatvan ember sebesült meg a szuró- nyoktól. A nép azonban nem hagyta magát és dacára annak, hogy a hatalmas fegyveres erővel szemben szinte lehetetlennek látszott’, összeütközött; a katonasággal. Elszán* an, vádiul törtettek előre, de hiábavalónak bizonyult midden erőlködés, a katonaság rövidéséh visszaszorította a tömegét. A munkások fékevesztetten rohantak, menekültek. Egymást taposták az emberek éá’ á legtöbben ezáltal sebesültek meg, hogy légázolták őkét. Az egyik husisár alól a lovát kilőtték. A nyomorult [iára rögtön kiadta lelkét. A mentők alig győzték kötözni a sok sebesültet. A munkások részéről itt is egy ember falban maradt jeleve a tér közepén. A legtöbb sejjesüjt elmenekült anélkül, hogy igénybe vette volna a mentők segítségét, mert attól féltek, hogy a rendőrség kezébe kerülnek. Százon fölül van azoknak a száma, akiket a rendőrség itt letartóztatott. Több mint százezer főre szaporodott föl a muukások szán a amikor a parlament elé vonultak. A parlament előtt a téren teljes ostromállapot uralkodott. Dél felé járt már az idő, amikor a tö-
