Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)

1912-04-14 / 85. szám

Negyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 1Ö12. április 14., vasárnap. 85 szám. IUII1I A közkórhaz. (She.) A lugosi közkórház min­táját, a kórházi bizottság Ugutóbbi ülé­sén kivitelre ajánlotta a tanácsnak. A tanács rövid időn belül tárgya­lás alá veszi a közkórház ügyet, sietve közgyűlés elé viszi, úgy, hogy május hó­napban meg lesz hirdetve az épirési pá­lyázat, — melynek ciedményes jejártá- val nem les* többé akádalya annak, hogy 1912. év őszén a Szentvéren, a szatmári közkórház véglegesen megálla­pított terület n letegyék az is.tézmény alapkövét. A iközkórház ezek szerint Vida Arthur budapesti műépítész tervei sze­rint épül, akinek mellesleg megjegyezve, semmi köze sincs. Jendrassik Adolf mi­niszteri tanácsoshoz, a belügyminiszté­rium eg'szségügyi építkezési szakosztá­lyának vezetőjéhez — és akinek a Lú­goson látott és alaposan áttanulmányo­zott közkórháza, tényleg mindeu tekin­tetben elsőrendű alkotás, — orvos és mérnök szakértők által átbirált, Szatmár- Németinek r iegaprólékosabb részletei­Nem csattog a tenger, Cpak morajlik csendesen, Messze lenn, a hegyeken Felzokog egy bánatos dal, A lemondó szerelem. „Dalos lélek! Hallod a dalt ? Eltemetve . . . Messze . . . messze ! . . . Odalenn ?“ „Hallom a dalt, messzehangzót, Hallom a vigasztaló szót, . . . Benne örök szerelem ! . . . Messze íöldön eltemetve, Oh ! de a dalt nem feledve, Sohasem ! . . . sohasem ! . . Lovrána, 1912. ápril. 10. Mátray Lajos. *) Emlékezés Ferencz Anna nemrég elhunyt ifjú hölgyre, sAinek egyik kedvenc daláról szól a vers* E da! refrénje : Soha sem . . . Sohasem ! . . . ben és kivitelre alkalmas, közegészség- ügyi intézmény. A bgn«gyobb dicsérettel lehet meg­emlékezni arról az e határozásról, hogy Szatmár, egy már felépült, használatba vett közkórházat vesz mintáit1, — átta­nulmányozva annak méretbeni megfele- lőaurgát-- berendezkedését, előnyeit és hi­báit, mert ezúton tényleg a hasonló vi­szonyokhoz mért legmegfelelő! bet képes megteremteni, de súlyos összegeket is megtakarít. A közkórház külső kinézése nem számit ennél a kérdésnél semmit sem, — ám az elhelyezkedési rendszer, a belső berendezés: mindenesetre tökéle­tesebb leltet bármely uj tervezésből eredő alkotásnál, ha a már gyakorlatban bev it rni ■ tát fogadják el kivitelére. Régebbi kórházi tanulmányozások kiismerték a tisztán block és a tisztán pavilion rendszerű intézmények előnyeit és hátrányait s a szatmári közkórház építkezésnek valójában egyik hátráltatója volt eddig a* a határozatlanság, amely az it lé é ütendő intézménynél hol az egyik, hol a másik rendszer felé hallott. — Egy kis lélektani csevegés. — Irta Bodnáí Gáspár. (II. közlemény.) A férfi-szem is csudás. Fönséges lát­vány a jellemes, igazságos, élettől duzzadó férfi tekintete. Az oroszlán bátorsága, a nap tüze, melegsége olvasható ki az egészséges férfi szemeiből. A nagy lélek, a csudás lélek­jelenlét birtokosát mutatja be a férfi szeme. A megbizhatóságot, az egyéni disposiciót. De a gyávaságot, a poedromságot is. A léhasá­got, a könnyelműséget, az ösztönös szenvedé­lyeket is hamar elárulja. A maga szemével és nem máséval lát a független, önálló férfiú, mondja Széchenyi István. A tucat-ember szeme közömbös. Az egyéniségé figyelmet keltő. A férfi-szem villámokat szór, mikor lel­kében vihar dúl. Vagy sötótlik, mint a barna éjszaka. Mint a fekete éjszaka, olyan — a pillantása. A lélek gondjától fellegbe borul — a férfi szeme. Vannak férfiak, kiknek tekintete, szeme azonnal bizalmat vagy gyanút keltenek. Kü­lönösen gyanút, bizalmatlanságot. A szénit se jól áll. A közmondás szerint: „Szeme se áll istenigazánba !-‘ A lugosi kórháznál műszerre szem­beötlő a két rendszeroj&lr^pw^kus egye- sit-se, amely egy tísapásrá el fö\ vetette a gondot az elhelyezésről s megoldást mutatott mindkét rendszernek a leggya­koribb kivitelre. Ami a belső elhelyezkedést és be- rendozést illeti, a lugosi kórház bármely eur pai közkorh/íz mintájául is szolgál­hat. — Ezt nagynevű fővárosi szakértők ig elösmertók, úgy, hogy kétségtelen, hogy ezek a szatmári viszonyoknak is megfelelők lesznek. Semmi seui indokolná ezek szerint, ha Szatmár az uj tervezések, nehéz idő­beli és anyagi veszteségeit választaná a már kész és olcsó kivitel helyett. Volt alkalmunk már kimutatni, hogy az uj tervezések és az ezzel járó ellen­őrzések milyen horribilis összegeket von­nának el az úgyis szűkösen rendelke­zésre álló költségekből és úgy tartjuk továbbra is, hogy e megcáfolhatatlan számadatokkal szemben egyetlen érv sem állja meg a helyét más nregoldás mellett. költségei amelyek Vannak szemek valójában, melyek pillanat alatt mintegy bemutatnak — a lé­lekbe. Van valami a tekintetükben az ilyen egyéneknek, meg a mosolyukban, mely a hízelgő, édeskés megnyilvánulásaikban, hogy is mondjam csak, valami olyan sunyi, vagy visszataszító megbizhatlanság. „Szemében mo­soly. lelkében konkoly“. Azért a szem sok­szor Letünélkü! való cégtábla. Vannak, akik mégis el mdják olvasni. Es egy pillanat alatt. Mert lehet ám olvasni róla. Az emberi ajk elnémulhat. A szem beszéde — nem. Egy feledett pillanat — és elárulja magát. Nem jó jel, ha a férfi szemed közé nemmer nézni. A ravasz, lelkében rejtett célokat' hordó ember, mindig másfelé néz, mint a kanosai mészáros. Azaz : másfelé üt, mint ahová néz Mit szóljak — a gyermek-szemről ? Oh, be szép, be bűbájos — az ártatlan gyermek-szem! Ilyen lehetett az ember szeme — a boldogság kertjében. A hajótörés előtt. A kékszemü gyermek szemében a kék égnek iegcsodásabb mása tükröződik. Több. Az égnek utánozhatlan mosolygása. A|nefe!ejts nem szebb, első, legpompásabb, himpros vi­rágzása percében. Ki érti meg a gyermek lelkét ? A ki a gyermek szemének beszédét megérti. Gyönyörű, elragadó a természetnek, A bérház súlyos mérnöki fan'tották meg erre a várost, Szellő szárnyon.*) A szem. Modern ruhafeslés g_r ä jm , T!^T> *ü 4 T Modern és tartós bármily diyatsziner. I. t jIX X -A Aj pliss«z>^ th Féflilii: Szatmár, Kossutlp £*u. IQ. fflliítoli Iliit: Kazincs?-u. IT. fittila-u. 2. Haflűl^árolj?: Szédienpi-u. 34. AlapitkiWtt 1881. e!e!«m ifliiiiite 14 oíúslí

Next

/
Oldalképek
Tartalom