Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)

1912-04-10 / 81. szám

2. oldal. Z A 61 O b (1912. április 10.) 81. szám. A Kisfaludi-utca meg­hosszabbítása. A Kisiaiudi-utcának a Hieronymi ut­óival való összekötése ismét napirendre került. Dénes Viktor dr. ügyvéd, aki össze­vásárolta a rendezési vonalba eső lelkeket, ajan olta a városnak i z utcatérhez szüksé­ges területet 41.929 koronáért. A rendészeti bizottság az ajánlatot el­fogadta s javastatott tett. a közgyűlésnek, hogy a véte árat a 700.000 koronás köl­csönből fizesse ki. Közgyűlés az aj adatot és a rendezési tervet elfogadta s ez utóbbi­nak végrehajtásával a tanácsot megbízta. A digesztor városi kezelésbe vétele. l Az állati hulla feldolgozó telep rend­szerének hibás volt írói sok szó esett, meg kell azonban állapi'1 ani e rövid közgyűlési tudósitas keretében is, hogy a városi ha­tóságot a . telep fölállításáért gáncs nem érheti, részint, mert a gépészeti berendezést a város az államtól kapta ajándékban, ré­szint meri a Tamás-féle rendszernél jobb Magyar országon hasznai dban nincs és az állati hu’lák kevésbb« tökéletes thermo- chémiai feldolgozása mégis csak jobb, mint a hullaanyagnak elásása. Ami a telep keze­lését illeti, meg kellett győződni, hogy a Digestor részvénytársaság azt Budadestről kezelni nem tudta, s be kel ett Iá ni, hogy az állategészségi szakértőknek igazuk volt, mikor a kezelés vállalatba adását kezdettől fogva perhoreszkálták. Közgyűlés tehát jó­váhagy ra a tan es ak azt az intézkedését, amellyel a telepet március 9-ikén városi fentartásba átvette, egyszersmind a gépé- szeti berendezésen felül szállítót» szárító készülék, őrlő-malom és szivattyú átvétel ­hez hozzájárult. Telekrendezések és egyebek. A közgyűlés a Bányai-ut 9. számú telek és egy külterületi ingatlan megosz­tását engedélyezte, ellenben ;> Szivárvány- utca 1. sz. telek ke téosztását elutasította s miután még két hatósági átiratot elintézett, főispán a gyűlést berekeszteite. A közigazgatási bizottság gyűlése. — Saját tudósítónktól. — Szatmar, 19r2. április 9 Csaba Adorján főispán részt veit a város közigazgatási bizottságának tegnap délelőtt tartott gyűlésén A bizottság tudó-' másul vette Vajuy Karoly dr. kir. tanácsos, polgármester jelentését, amely a vízvezeték­ről, cukorgyárról, p lgári iskola építéséről és a város fejlesz esi r. t. alakulásáról számol be. Egészségügy. Jéger Kálmán dr. tiszti főorvos je lenti, hogy március hóban 67 h..veny fertőző betegségi eset fordult clö *a város területén. A hó vége felé a betegségek száma jelen tókenyen csökkent s ma a közegészség állapota kielégítő. Tanügyi statisztika. Szatmdr iskolaváros. Bodnár György kir. tanfelügyelő elő­terjesztésében érdekes ad tokát találunk városunk legujabbkori kultúrtörténetéhez. Az ország közállapotáról szóló 1910. évi kormány jelentés szerint ugyanis Szatmár- Nómetiben 5 kit dedóvó, 13 elemi iskola, 2 gazdasági iskola, 1 iparos és 1 kereskedő tsnonez iskola, 1 polgári iskola, 1 tanító­képző, 3 tanitónőképző, 1 felsőbb leány­iskola, 1 faipari szakiskola. 1 felső keres­kedelmi iskola és 2 főgimnázium működött, együtt 7432 növendékkel. És e nagyszám mellett csupán 60 he nem iskolázott tankö­teles gyermek találkozott. Az elemi isko­lákban 60 tani*ó teljesiti az oktatás mun­káját. Állategészségügy. Czilli György törvényhatósági kir. fö- állatorvos havi jelentésében a többek közt megemlékezik a veszett ebek garázdálko­dásáról. A közigazgat isi bizottság utasította a kapitányi hivatalt, hogy a kóbor ebek kipusztitása iránt szigorúan intézkedjék, a szájkosár nélkül utcára kiengedett kutyákat helyezze 6 heti megfigyelés alá és gazdáikat szigorúan büntesse meg. Christos voskres. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 9. A tavasz pompája nem nyújt örömö­ket ebben az évben. Vágevárhatatlan ég­borulás, sötét színek, eső, vjz, sár teszik türelmetlenné a kikelet vidámságaira vá gyódó embert s amit a szem máskor kö- szönlve szemlélt: — a nagy-nagy tábla zöld vetésekéi, — csillámló tócsákkal fol­tozta meg azokat a belőlük következendő szegénysé.g A színek mestere, az öreg természet, ijjesztő sárga foltokat kevert a friss zöld tablókba s mint egy nagy jaj kiáltás csen­dül a fülekbe: hogy sárgul i búza. Pont hatvanhét perc alatt száguldott ideáig a gépkocsi, a melyik hozott s a nagy rohanás gyönyörűségeit is szomorúsággal keverte a lehangoló reménytelenség, hogy Szatmáriéi Bikszádig, — vagy hatvan kilo méter hosszúságban megverte az Isten a termést. Pásztory-tany a. A Páztory-tanya az Avas túlsó ol­dalán van, a honnan teljes szabályossággal mutatja meg magát az ava-i medence kör formája. A nngy síkságot minden oldalról ha­tároló hegyek m s: hóval vannak takarva, a lapályon vizáradás váltja a zöldelő hatart. Az t-.vasi síkság termékeny része jó­formán a Pásztory Árkádé, az ösmert nevű volt Bazilita rendű szerzetes főnöké, aki évek óta, elhagyta a rendjét, — világi pap lett, — most pápai kamarás és országszerte ösmert embarát. Domboldalakon elszólt vasán faluk, hegytetőre ültetett kic-i teplomok, sivár egy­hangúsággal kiáltják a szegénységet, elha- gyatottságot. Rosszul táplált, az ünnepre allatiasan bepálinkázott rongyos öltözetű nép — ezek a Pásztory Árkád szomszéd­jai és ezek sokaságát várjuk látni körülte a husvét ünnepén, a melyre úgy hallottuk, ezer számra zarándokol hozzá a nép,minta csodatevő kegyhelyekre. A ködös, borongás, havasesős látha tarból emeletes házak csoportja bontakozik, — egyszerre jégén >e alléba jutunk s a busongó tavasz ócsárlást a kíváncsiság váltja fel a lélekben. A mesterség adta fürkészéssel kutatok embereken és tárgya­kon, amiket a hírek, a szóbeszédek a titok­zatosság leplébe szeretnek ö tőztetni. Elva­kult embereket, félrevezetett bődorgókat keresek, — a tömegek butaságát kihasználni szándékoló és a sötétség erejével sziuész- kedő félrevezetők fegyelmétől megfélem­lítve. Nagy és kellemes meglepetésre, vi­gasságtól hangos a tanya ós a vendégsé­get az álszent apostol hölyott egy á sziv- jóság kedélyétől derűs arcú magyar házi­gazda fogadja. S megy minden világra, mint más vendéglátó helyen. Viszik az embert a piszka szobába, ahol enni keli, — üdvöz­leteket cserélünk ki, beszéljük az időt, adomáznak s egyszer csak az újságíróban kezd az idegesség ébredezni, hogy mi is lesz hát a riport, hisz itt a dicsérendő ma­gyar vendég szeretetem a kedélyes husvé- toláson kivül semmi egyéb említésre méltó sincs s száraz és szintelen e .fölötökön kivül n it fogok egyebet Írni ? De hírnök iő : menjünk a templomba s ott egyszerre kész a riport. A zarándokok. Rongyos és bigott vasán tömeg he­lyett közel ezer, szin tiszta, hevesi, bor­sodi, alföldi Dunántúli magyar ember, asszony, gyerek példás rendben állt bosszú asztalok melleit az épülő uj templomban és énekelt az ebédje előtt asztali áldást, köz­vetítő nélkül, egyenesen az Istenhez. A megragadó kép az áhitatos zarán­dok csoporttal, a keretül szolgáló szentelt lalak, komoly megilletődóst keltettek a szemlélőben. Kimondhatatlan az, hogy milyen nagy- erejű a vallás és leírhatatlan, hogy a mai társadalmi és állami életben milyen nagyon szükséges a vall s. A jog magában nem szolgálja vagy inkább elégíti ki az életet. Erkölcsösei is élünk. Az egyesek cselekvését a társa­dalomban nem csak a jogi szabályok, ha­nem az erkölcs parancsai is szabályozzák. A jogszabályok alkalmazhatósága futár zott e:kölcsi rendet feltételez, vagyis előbb a családból ós vallásból kifejlődött erkölcs szedi ráncba a földön nyüzsgő embersoka- ságot és azt az erköicstöi áthatott emberi lólek tűri zúgolódás, lázadás nélkül a jog szigorú parancsait. Jog és erkölcs egyenlő erejű ólotsza- bályozók s kettőjük között csak az a kü- lőmbség, hogy a jog szabályait követni be­tartani, vau külső kényszer, — az »-rkölcs parancsait pedig már csak alig-alig van va­lami főkóp azoknál, akik a társadalom áalakítását fúrják farágjak szüntelen. A tanult ember hütelen ember. A hogy megnyílik a feje s gondolatok össze­vetéséből eredményeket képes kihozni, — el ő do ga a vallási hagyományok bírálata. Később megtagadja a gondolat szülő any­ját ós tapasztalai világnézetet alkot. A hogy p.dig szaporodik a tanult ember, úgy veszt a 1 al jt a vallás. A müveit emberek n-igy része nem a positiv hit alapján áll ma már — ész váltást hirdet, amely pedig egyáltalában nem őrzője, ápolója az er- köicsaok. ^De nem is szüli azt. Az erkölcstelen esetek, véte t nyilvános megrovását a társadalom lanyhán vagy egyáltalában nem teljesiti, h nem a vallás, a rneljet gyakorolni »ápolni leginkbább a városi ember feledkezik meg. A vallás kényszerítő hatalma az er köles felett örökre megmarad. A vallás ma rád meg az erkölcs őrzőjének s hiába val­lunk bö'cseleti erkölcstant, a világ képe, a köztünk élő gazemberek sokasága bizonyltja, hogy ennek a bölcseleti erkölcstannak mi ereje sincs az erkölcsszabályok betarta­tására. Vallás nélkül nine-on erkölcs, erkölcs nélkül megbomlik minden. Ezt hirdetni kö­telessége még annak is, akiből a dogma hit utol ó csirája is kiveszett. A Pásztory Árkád közel ezer zarán­doka arról tanúskodott, hogy a vallást gya­korolni jöttek messze vidékekről. Már a nagyhét szerdáján megérkez­tek s azóta a görög vallás nehéz .zertar fásaival foglalatoskodtak szüntelen. A rajongók ezek és a rajongásuk a sötétség dacára megható és figyelemre méltó. Lelkek létezéséről tesznek tanúságot. Arról, hogy embereknek, akiket a világ át- al kitásán fáradozók puszta anyagnak te­kintenek, lelkeik vannak, a mely lelkek táp­lálékot keresnek, hogy e táplálókból fejlesz- szák a törekvést, mely az anyagi és szel­lemi jólétet igyekszik elérni. KESZTENBAUM MARISKA MEGÉRKEZTEK. -------­el sőrendű női-kalap szalonjába a tavaszi és nyári újdonságok (KERESKEDELMI BANKPALOTA I. EMELET.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom