Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-29 / 72. szám
4. oldal. c (1912. március 29.) 72. szám. Z A M O B Leleplezett tolvajbanda. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 23. Nagy izgalomban és állandó rettegésben tartotta hónapokon keresztül Csenger község lakóságát egy jól szervezett szarks- ügyességü tolvajbandi. Nem volt oly nap, hogy a község egyik-másik házából, udvarából valami el ne tűnt volna. Már azt is megtették, hogy közösen őrt állítottak, de jószerencse, hogy reggelre az őr megmaradt s el nem lopták, mert a tolvsjlás csak nem szűnt meg. A csendörsóg bosszankodott leginkább, mert igen sok fáradozása veszett kárba. Végre e hót elején sikerült kézrskeriteni a szarka szövetséget a „titkos választás'-nak gyakorlati híveit. Az egyik falubelinek föltűnt, hogy Marosán Miklós odavaló földmivelő lakásán sűrűn „zsuroznak.* Csaknem nap nap után eszem-iszom, dinom-dánom járja, 0 maga is vendége volt n m egyszer a „s/ives“ házigazdának. Egyszer azután elment a csendőrségre és azt a meglepő kijelentést tette, hogy ő Marosánt gyanúsítja a lopással, meri ott olyan húst, meg kolbászt evett, amilyen a sógoránál szokott lenni, aki pedig sohasem adott el Marosánnak húsfélét. Ez a látszólag együgyű, humoros föl jelentéTéle vezette azután nyomra a csend őröket. Nagy, helyettes őrspirancsnok váratlanul betoppant Marosánhoz és barátságosán érdeklődni kezdett a kamrája és pin eóje iránt. A váratlan vizit meglepő eredménnyel járt. Volt ott, minden — azaz és hogy minden o.t volt, ami a községben csöndes és viharos éjszakákon eltűnt. Marosán, mikor már látta, hogy ugyan hiába tagad töredelmesen bevnlotta, hogy bizony az ő dús háziraktára görbe utakon szerzett portékákkal tölt meg, de nem ő lopkodta össze, hanem nála ügyesebb legények, számszerint ketten, névs&erint pedig : Papp László és Endrődy Miklós csenged lakosokT Az őrsvezető erre valiatóra fogta a két jómadarat, akik amikor mar láttak, hogy benne vannak a magyar királyi egérfogóban szépen rendre elmondták az éjjeli látogatások egy részét. Csak egy részét, mert valamennyire nem akartak emlékezni. A csendőrség a három üzlettársat szives oltalmába vette és megindította ellenük az eljárást. 5000 liter tej — fuecs. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 28. Drága világot élünk és az is bizonyos, hogy ezekben a szűk esztendőkben mindenki úgy segít magán, ahogy tud. A bankok kereken kijelentik, hogy nincs pénz és jöhet akár Rockefeller az sem tud „dohányhoz“ julni. Az is igaz viszont, hogy a hires amerikai milliárdos nem egyhamar szorul meg aprópénz dolgában. De az a sok kis egzisztencia, aki csak máról-holnapra tengődik az is, keservesen kénytelen nélkülözni, ezek az emberek érzik és sinylik meg leginkább a nagy pénztelenséget. Statisztika biv — és ez szebben beszél minden ménen mdánál — hogy soha annyi bűnt el nem követtek, mint most, ebben az uj esztendőben. Napról- napra olvassa az ember, hogy egymást érik a betörések, az apró lopások, amelyek mind a mellett bizonyítanak, hogy nagy a nyomor és nehéz a tisztességes és a becsületes megélhetés. Érdekes megfigyelés még az is, « hogy az elkövetett lopások annyira jelen- > féktelenek, hogy az értéküket tekintve, még j arra sem érdemesek, hogy az ember annyi fáradtságot vegyen magának, hogy időnként megtegye a feljelentést az ismeretlen tolvajok ellen. Apró tyúklopások, tojásokat visznek el és leginkább ruhanemüeket lopnak, no meg páünkát. Mert a szegény ember inkább koplal, semhogy leszokjon az italról. És inkább lop, semhogy egy nap ne ig\ék. És ez a legelszomoritóbb jelenség, hogy a tolvajok és betörők mindenkor az élelmiszerekre vetik ki a hálójukat. Ez mutatja legeklatánsabbul, hogy a nép éhes, enni akar. Miután két keze munkájáu l annyit sem tud keresni, hogy az magát és a családját eltartsa és igy, hogy megmentse az éhenhalástól, hát lop. Most is egy rendkívüli eset történt, amely talán pé dátlanul áll a maga nemé ben. Ravasz paraszt béresek lopták és ká rositották meg az uraságukal élelmes és furfangos módon. A mezöíeremi határban levő Károlyi uradalomban töitént a dolog. Négy béres ember szövetkezett és segítettek egymásnak a ravaszul kiesze t manőverben Siket György, Köteles Józ-ef, Borbás János és Száraz György a Károlyi ma dalomban voltak a'kalmazva. Gyenge fizetésük volt és, hogy valamennyire segít enek magukon, állandóan lopták a tejet. A béreseknek az volt a feladatuk, hogy amikor este a tehenek a lege1 őröl megjö tnek, meg fejték azokat. A négy ember becsülettel meg is felelt ennnek a hivatásának és vé gézt ék a fejetést. Csakhogy ravaszok voi ak a legények és többet fejtek a szilke me lé, mint belé. Ezt nem úgy kell érteni, hogy a tejet a földre eresztették. Dehogy. Éppen ellenke-őleg. Hoztak több más szilket és a/okb t fejték a tejet. Azután a megtelt szűkökké! odébb áll ak. Hosszú idők óta folytatták a tol vajasnak ezt a nemét. A napokban azután a gazdatisztek rájöttek erre a manipulációra. Ugyanis az urad-lomban észrevették, hagy a tehenek most sokkal kevesebb tejet adnak, mint más alkatomkor. Kutattak a dolog u'án és a esendő:séget is megbízták a nyomozással. A csendőrség ezúttal csakhamar kiderítette, hagy hová tűnik el a tej. A négy béreslegény bevallotta bűnét és elmondot ták, hogy már h rom hónap óta űzik a lo pást. Az uradalom megállapította, hogy ez aLtt az idő alatt ötezer liter tejet lopttk el a béresek az uradalomtól. A legényeket a csendőrség letartóztatta és tekisérte őket a szatmári ügyész-ég fogházába. Két uapig tartó gépkiállítás volt a Tattcrsal-teepen. A sok kiállított gép közül a legjobban tetszettek Kellner és Schanzer magáujáró-motorai és cséplői. Különösen az uj rendszerű magánjárókat dicsérték, úgy a szakemberek, mint a gazdaközönség. Motoraik minden tekintetben tökéletesnek mondhatók, mert nemcsak nagyon szép kivitelűek, hanem a legjobb anyagból is vannak készítve, a szerkezetük tökéletes és mégis egyszerű, úgy, hogy annak kezelését bárki könnyen elsajátíthatja. Einfck a motornak nagy jövője van, mert azzal nemcsak csépelni, h mem szántani is lehet, és igy biztosan kifizetődik mindenkinek. Különben is, Kellner és Schanzer mint megbízható cég van az egész országban elismerve, amely cégnek nyersolaj és szivógáz motorai is elsőrendüek. A eredményes hirdetéséért számos szatmári és vidéki jonevü cég köszönetét fejezte ki lapunknak. Ma pénteken, márc. 29-én B. béile'. B bérlel. A madarász. Nagy operette 3 felvonásban. írták M. Weszf és L. Held. Fordították Evva Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét szerzetté Zeller Károly. Rendező Szalóki Dez;ő. Vezényli Hajsir.ek R. SZEMÉLYEK Mária, választó fejodelemnó Adelaida, bárónő ) udvar- Mimi, grófnő ) hölgyei Csörsz báró, erdő- és udvarmester Szaniszló gróf testőrtiszt, unokaöcscse Ádám, tlroli madarász Postás Milka Schneck, bíró Era erén cia, leánya Horgas ) Kormos ) községi tanácsosok Keszeg ) ö Májas ) Udvari vadász SS« í | j gránátos Cornélia, grófnő Ottokár ) Heims ) udvariak Valentin) Dénes Ella P. Szepessy Sz. Sziklai Valerka Szalóki Dezső Sz. Nasy Imre Balázs Bálint Feledi Boriska Fehér Gyula Ligethy Gyuláué id. Lenkey Gy. Rovó István ifj. Lenkey Gy. Forray Tibor Bállá Sándor Heltai Hugó Radócz Feri Szántó A. Kapossy Fehérné Nánássy B. Mihályi K. Kottíer Manó Holnap, szombaton, márc 30 uj beianulás&al Cz bédet. A suhanc. Cz. bérlet. Operette 3 felvonásban. Zenéjét szerző Konti JózsefHeti műsor Vasárnap délután „Sárga csikó“ népszínmű. — este „Tót leány“ népszínmű. (A bérlet.) ♦SlrigudtaUsiaUejziU ! mindenki a IVloskovits-Cipőgyár Rt. j gyártmányairól, kt-pható Szatmár, Deák~tép 7. \ Talpba vésett szabott ár.
