Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-28 / 71. szám

1912. márczius 28. ) 71. szám. SZAMOS 3 . oldal. átkot mondott egy másikra és csodák-csodája — az átok beteljesült. A furcsa, tragikus esetről tudósítónk a következőket jelenti: Nagy megdöbbenést okozott Mátészalkán Fischer Jakab jármi-i jómódú mészárosnak tragikus halála. Fischer Jakabot egy egészen jelenték télén kihágási ügyben szombatra becitálták a mátészalkai járásbírósághoz tanúnak. Az ügy természete olyan /volt, hogy Fischer vallomásán fordult meg az egész s éppen ezért a tárgyaló biró elrendelte Fischer megesketését. Fischer a vallomására le is tette az esküt, a biró kimondta az ítéletet és a feleket elbocsátotta. Mikor már a kapu felé mentek, a pör- vesztes fél magából kikelve ökölbeszorított kezekkel útját állta Fischernek. — Megállj kutya, hamisan esküdtél, üssön meg a gutta — ordította az elkese­redett ember. Fischer ügyet sem vetett a toporzéltoló emberre, hanem ismerősei kíséretében to­vább folytatta az útját. Alig tette azonban ki a lábát a járásbíróság kapuján, mikor hirtelen megrándult, kezét a szivéhez kapva elkiáltotta magát: — Jaj, végem van — s a következő pillanatban élettelenül rogyott össze a kapu előtt. A tragikus eset szemtanúi rémülve rohantak az összeesett ember segítségére, de már késő volt, mert a gyorsan előhívott orvos már csak a halált konstatálhatta. A megejtett orvosrendőri boncolás során meg­állapították, hogy a szerencsétlen embert szivszélhüdés ölte meg. De, hogyha ezer orvos állítana is róla bizonyítványt, a nép akkor is az Isten ujját látná a tragikus esotben, akkor is azt hinné, hogy a szegény Fischert az átok fogta meg, mert hamisan esküdött. Még évtizedek múltán is arról regél­nek a jármi-i nagyanyók unokáiknak, hogy volt egyszer egy ember, aki hamisan eskü­dött és ezért megverte az Isten keze. Női fodrász, ki fésül és hívásra ház­hoz is megy, hajfestóst ondulálást, haj­munkák készítését felelősség mellett végez. Nők részére külön terem, tisztelettel Szé­kelyhídi Sándor úri- és női fodrász, Ka- zinczi utca 12. Korcsmából a padlásgerendára. — Saját tudósítónktól. — Számár, márc. 27. Nagy vigasságot csapott az elmúlt va­sárnapon a géresi korcsma ivójában Oláh Ferenc géresi lakos, akit az egész falu „korcsma virág“ néven beeózget. Erre a megtisztelő predikátumra pedig ugyancsak rászolgált Oláh, mert hétfalu határában sem akadnak egyhamar olyan nagyivóra, mint ő kigyelme volt. Volt, mert már nincs. Meghalt. A va­sárnapi mulatozással bevégezte pályáját, itthagyta ezt a cudar világot, amelyiket azoaban ő kótyagos fejjel mindég rózsaszí­nűnek látta. Géresi tudósítónk írja: Oláh Ferenc notórius alkoholista az elmúlt vasárnapon valami utón-módon nehány koronára tett szert. Régen volt már annyi pénz egyszerre zsíros mándlija zsebében. Nagy ö ömőben már délelőtt bevette magát a falu korcs­májába és ivott addig, mig az utolsó fillér­nek is a nyakára hágott. Alkonyat felé járt már az idő, mikor a korcsmáros szokásához híven úgy kifut­ballozta a garázda részeg embert, hogy az az utközepén nógykézlábolt nagynehezen ha zafelé a falunépének nem kis gyönyörű­ségére. Hazaérve, természetesen megfelelő fo­gadtatásban részesült. Felesége előbb jól leszidta, aztán alaposan helybenhagyta és kurtán, furcsán kipöndöritette az udvarra. A hűvös levegő és a hideg eső kissé magához téritette a földön szunyókáló embert. Valahogyan fölmászott a padlásra és ott zsörtölődött — morgott egy ideig. A felesége ügyet sem vetett reá, mert több­ször megtette, hogy a szénában aludta ki ugy-ahogy mímorát. Reggel korán.fölment az asszony a padlásra, hogy dologra serkentse az urát. Borzalmas látvány tárult szemei elé. Ott függött a férje u padlás egyik gerendáján. Fölakasztotta magát a nádi ágszij ára. Az asszony jajveszékelésére összefu­tottak a szomszédok, elvágták a szíjat, de Oláh már akkor régen hatott volt. Az or­vosi vizsgáit megállapította, hogy öngyil­kosság okozta a halálát. Holttestét tegnap temették el NÉMETH JÓZSEF képesített kőműves-mester vállal építke­zés- és tervek készítését, SZATMÁR, EÖTVÖS-UTCA 5. SZÁM. Ma csütörtökön, márc. 28-án P. Márkus Emilia bucsufellépte Bórletszünet. Bérletszünet, (ez) (ez) A kaméliás hölgy. (Gauthier Margit.) Dráma 5 felvonásban. Irta ifjabb Dumas Sándor, — Fordította Szemere Attila. Rendező — Szalóki Dezső. SZEMELTEK : Duval Armand Duval Georges, Armand atyja Rieux Gaston Saint Gaudeus Gusztáv Giray gróf Varville Arthur báró Gauthier Margit Holnap pénteken, Szőke Sándor Fehér Gyula ifj. Lenkey Gy. Szalóki Dezső Ross Jenő Radócz Feri id. Lenkey Gy. P. Márkus Emilia március hó 29-én B. bérlet. B. bérlet. Madarász, Operette. legyen béke sátorodban, honoljon áldás hajlékodban 1 így szól az Ég angyalához az őt imádó Hector.“ — Hm, elmenjek, ne menjek? gon­dolta magában Richomoh és töprengeni kezdett. Nem tudta, mittevő legyen. A szive oda húzta Hectorhoz, de a becsülete . . . igen a becsülete. De aztán a szív mégis győzött. El­ment. Meglátogatta Hectort, ki látszólag megörvendett ennek. így ment ez egy hétig. Reehomoh mindennap meglátogatta Hectort és a szomszédok suttogni kezdtek. Csakhamar két tanú is jelentkezett a Szin­tied rin fejénél és a főpapnál, hogy Richo­moh bász Izreél egy férjes asszony, a Boás felesége egy idegen férfival zárkózott be egy szobába, el kell tehát hivatni, hogy mint szótáh (aki a férjét megcsalja: szó- táh) az átkozott és keserű vízzel itassák meg. A főpap el is küldött hozzá és más­napra odahivatta magához. Richomoh ekkor elküldött Naámoh- hoz Kirjáth-Neelomba. Arra kérte, hogy jöjjön el mert beteg, de siessen, mert nagy szüksége van reá. Naámoh el is ment hozzá azonnal. Richomoh aztán megvallott neki mindent. — Ha szeretsz engem, úgy arra kér­lek, vedd fel ruháimat és eredj je el hol­nap a főpaphoz és idd meg helyettem a próba-vizet. Ikrek vagyunk, egyformán nézünk ki és senkisem fog megismerni. Tedd meg kérlek, neked nem fog ártani, hisz átatlan vagy, nálam pedig a viz meg fogja tenni hatását . . . Naámoh beleegyezett, elment. A főpap ült a törvényszék ólén és megszólalt: — Richomoh, Boás férje, téged azzal vádolnak, hogy férjedhez hűtlen lettél. íme, leírtam az Ut szeut nevét egy pergament darabra és a vízben feloldottam azt. Te megiszod ezt a vizet, amint a szentirás parancsolja, aztán, ha ártatlan vagy, egész­séges leszel örökké, gyermekeiddel boldog leszel, te megszépülsz, még szebb leszel, mint eddig és az örök béke fog honolni nálatok. De, ha bűnös vagy, úgy ezek az áldások átkokká fognak változni, a viz megfogja tenni hatását, szemeid kidülled­nek, lábaid megdagadnak és elpusztulsz... megiszod e a vizet? — Megiszom 1 És megitta az elátkozott vizet. De persze az áldások teljesedtek be nála. Min­denki láthatta, hogy megszépült. A nép örömujjongva kisérte haza, mindenki ö elgette és nagy tisztelettel vet­ték körül, dicshymnuszokat zengtek neki, mint szokásos volt, mintegy kiengesztelve a gyanúsításért. De amint hazaérkezett és Richomoh is megcsókolta, hát — csodák csodája — Richomoh szemei kezdtek kidülledni, arca elhalványodott és eszméletlenül terült el a földön . . . Igen, amikor Richomoh Naámoh meg­csókolta, egy csepp átkozott viz volt Naámoh ajkán, melyet Richomoht a csók alkalmával lenyalt. És ez a csepp elátkozott viz, meg­tette a hatását . . . Modern ruhafestés w t * THT \ TTT R ~P A T Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. ^ A üi-tí lAJU vegyileg száraz utón, yári földit: Szaímár, KossuíH ß.*u. 10. Feliétől! tizlit: Kazinczy, lf,Gííila*u. 2. Nag^árol?: Széchenyi-u. 34. Álapittatott 1886

Next

/
Oldalképek
Tartalom