Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-28 / 71. szám

Negyvennegyedik évfolyam. ■MaaaBoaBBBH ■■■■■■«■■■■■! izátn-íé.', 1912. március 28, csütörtök. 71 szám. Nem járja. S/.atmár, 19i2. márc. 27. ( She.) Egyáltalában nincs mit küllőfékezni: a szatmárnémetii pénzinté­zetek legutóbb tartott és félhivatalosan közölt értekezlete nem a leg>zerencsé- sebb időre ese t.- J A kivfinc#: és szenzációt hajszoló közönség sajat tapasztalataiból, főképp azonban szép beszédek utj n tele volt már addig is ezer riasztó hírrel sz áha- lános pénzügy feszültség eseményeiről, amikhez éppen kapóra jött a helyi ri - dalom is, hogy már itthon is mozgolód­nak,- tehát itthon is nagy bajok vannak — úgy, hogy ma úgy állunk Szatmár* Németiben, hogy mein, csendes polgári otthonodban, -színházban, kávéuzsonná­kon nap, mint nap, más és más pénz- intéztézet pozitív bukását, felszámolását, fizetésképtelenségét tárgyalják az etn- berek. Az amúgy is nehéz időkben pedig egyáltalában nem tréfa már ez a más alkalommal ártatlan pléfykázás. Mindenki tudja, hogy az egész vi­lágon — kivétel nélkül mind az ct vi­lágrész n egyformán és majdnem re­ménytelenül változatlan pmzügyi feszült­ség uralkodik. — A túlságos vállalkozási kedv, erőltetett üzlet; spekulációkra haj ­■■■■■■■■■■■■CBBBaeESeBBeBBBUBHaBMa tóttá a huszadik századot és most egy­szerre bekövetkezett a reakció — En­nek a reakciónak azonban meg van a r rides folyamata és egyáltalában nem az a végcélja, ho?y mitúlérniro í kitörje egy csomó békés polgár nyakát, hanem hogy visszatartsa, goudolkodóba ej se, a helyes útra térítse a gazdasági életet, amelynek éppúgy meg vannak h törvé­nyei, mint a tvrsadilui 'agy politikai életnek is - az ell nük vétőket tehát sarokba szorítják és mindenesetre ki is tanítják. A gazdasági élet olyan szövevényes egész, olyan összekapcsolódott folyamat, amely minden körülmények köz öt? meg­érzi a legcsekélyebb részletében is a rombolást, vagy a túlkapást annyira, hogy saját maga ellen vé ene akkor, ha ezek­nek teret engedne, vagy kü önösen, ha önön maga indítana irtó háborút a saját életében egészségesen működő szabad verseny és üzérkedés ellen. A szenzációt hajh ászó és bizony sokszor rosszmájú közönség azonban nem vesz fáradtságot az iheti kon oly dol­gokba mélyebben be), tekinteni, hanem mint most is: ezt a kívánatos visszatar­tást, vagy nevezzük purifikáriót, nagy és misztikus rabló-zsiványok manőverének nézi s a türelmes várakozás és okulás helyett belefog az olyanba, amihez egy­általában mit sem ért, — felcsap pénz­ügyi genienek s a maga pápaszemén a saját kis látókörén beiül elmagyaráz, vi­tatkozik, álláspontot foglal, — quantum satis — piety kázik. A gazdasági élet államnélküli terü­letén minden ember egyforma polgár, minden ember egyforma jogokkal <ís kö­telességekkel felruh zott tényező és min­den ember számottevő a cselekedeteivel, a mulasztása val, de még a viselkedésé­vel is. A nagy és általános pénzügyi vál­tozás mellé avatatlan és illetéktelen cse­lekményekkel, mulasztásokkal és viselke­déssel helyi rombolást és irtóháborut felidézni az egész g»zdasígi életet meg­rázó következményűkkel jár Egy helybeli intézet bukása képes lenne az egész helyi pénzpiacot megin­gatni és az ilyen esemény bizonyára megrázná az egész nagy gazd isági életet. Ilyen cél tehát nem vezethette a pénzintézetek együttes tanácskozását és nem is vezette, mert itt S-atmár-Németi- ben és a környéken egy pénintézet sincs bajban. A bizalom azonban megrendülhet bármelyik irdit, In az emberek ostoba pletykája kiaezdi azt. II i azután ezen az alapon megbukik, azt tisztán annak az illetéktelen és f llujt szószátyáikodásnak tulajdoníthatja, ami most Szatmár-Németi- ben járja, igazán lelkiismeretlenség és nem járja. Richomoh (Ó-zsidó monda) A Irta : ..SZAMOS1- EREDETI f enedi t Lajos TÄRCÄJA. főrabbi. A n it ezúttal elmondani akarok, még akkor történt, mikor Zsidóors ág még bőviben volt a jónak, bár már Róni; járma alatt sínylődött. Mikor csak lehajolni kel­lett és edényeket lehetett megtölteni a sok mézzé1, ami a földön folyt. Mert, csakugyan tejjel-mézzel folyó Kanaán volt az! ... A mit nem úgy kell érteni, hogy a földből hugyozott ki a sok tej és méz. Ett úgy sem hinné el senkisem. Ha­nem, hogy a datolyaíák bő hozam >t ad­tak és a móz csak úgy csöpögött a földre, a fsok datolyából. Valóságos mézfo'yók támadtak ebből a csöppekből A tehenek pedig alig, hogy meglettek fejve, már csurogtatták emlőikből újból a tejet. Aztán elnevezték tejjcd-mézzel folyó Kandánnak.. De ez azért mé,r nem bizakodtaüa el Kanáán népét. Dolgoztak, azé t még vas­akarattal és hangyaszorgalommal. Pedig- hát tej és méz mellett még a tücsök is megél. Richomoh is ebben az áldott időben (a teremtés háromezerhatszázadik eszten­dejében) születe t Zsidóország, Kirjulh- Neelom városában, ikertestvérével Naámoh- val egyszerre. Apjuk, az öreg Izreél, egy gazdag földbirtoko--, nagyon szerette gyer­mekeit, kik, mióta övegygyé lett, szeme ftmyót képezték. Richomoh olyan volt, rr int a viruló rózsa. Termete karcsú volt mint, a Bedo iach-fa vesszője. Szemeinek színe veteke­dett a Jordán kék vizévé’. Tekintetéből örök jókedv súg rzott ki. Fogai o'yan fehérek voltak, mint a Rechó im-nyáj gyapjúja, mikor a Gileád hegyről leszáll és a vízben megfürdik. Áréin, melyet a nap kezdett már barnítani, mindig virított a mosoly. Tüneményes szépség volt . . . Testvére Naámoh, mindenből hason­lított hozzá, csak a temperamentumok nem egyezett. Mig Richomoh a megtestesült vidámság, pajkossóg és jókedv volt, addig Naámoh a s/e idséget képviselte. Amolyan melancbonia féle honolt az arcán . . . Az­tán mikor kisétállak, mindenki utánuk nézett. „Itt megy Sáron piros és fehér lózsája“ mondták. Richomoh és Naámoh jó nevelésben részesültek. Az öreg Izreél nem sajnált semmi áldozatot, hogy gyermekei sikerül­tek legyenek. O maga vit e el őket nap mim nap az iskolába, ahol a szcp zsidó műveltségen kívül már a római tudomá­nyok is taníttattak. A gyermekek nagyot haladtak a tanulásban, a gyermekek kö­zött ők voltak állandóan az eminensek. Főleg Richomoh, ki már akkor is sokat tanub, ki tudta magának vívni a vezórszerepet mind között. Mind a gyer­mekek tisztelték, jobban mondva: féltek tőle. Mert mikor pajkos kedvében volt, Agytoll tisztítás és TTT § Szatmár, Gyár főüzlet fertőtlenítés Xlajldjiil jL dl Kossuth Lajos-utca 10- szám. Feivéttii üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. Attila-utca 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz- Alapittatott 6. Jelen számunk 8 oldal terjedelmű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom